Sosem látott robbanás a TBSZ-piacon: ide zúdult a pénz az állampapírokból

Szárnyaltak a tartós befektetési számlák az idei első negyedévben, a tavaly év végi 387 ezres szintről március végére 453 ezerre emelkedett az ilyen típusú megtakarítási számlák száma.

Ez a rekordmagasnak számító bázishoz képest is további 17%-os növekménynek felel meg.

A tartós befektetési számla egy olyan, speciális értékpapírszámla, amely 5 éves időtávon adómentességet biztosít a befektetőknek. A TBSZ-re csak a nulladik, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni, ezt követően a számla "bezárul", de a rajta lévő megtakarítást teljesen szabadon lehet befektetni részvényekbe, kötvényekbe, aktívan kezelt befektetési alapokba vagy akár ETF-ekbe is. Egy tartós befektetési számla segítségével három év elteltével már adókedvezmény érhető el, öt év után pedig adómentessé válik a hozam, tehát a befektetők hozamát sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli.

Amióta léteznek a TBSZ-ek számára vonatkozó statisztikák, sosem volt még ekkora, 67 ezres növekedés egy negyedév leforgása alatt. (Fontos, hogy a TBSZ-ek lejáratai, illetve megszüntetései negatív hatással vannak erre a számra, tehát a befektetők minden bizonnyal 67 ezernél is több új számlát nyitottak 2025 első negyedévében.) A példátlan felfutásra az inflációkövető állampapírok kamatfizetései adhatják a leginkább kézenfekvő magyarázatot: az idei első negyedév során minden hónapban több százmilliárd forint kamatot kapott kézhez a lakosság, ezt a pénzt pedig sokan újonnan megnyitott TBSZ-eken helyezhették el.

A tartós befektetési számla mintegy két évvel ezelőtt különösen nagy versenyelőnyre tett szert más befektetési formákkal szemben, ugyanis a TBSZ-re sokáig nem vonatkozott a szociális hozzájárulási adó 2023 júliusától életbe lépő kiterjesztése. Igaz, hogy a nagy felfutást látva a kormány végül bezárta az így keletkezett adózási kiskaput, 2025-től szigorodott a TBSZ-ek adózása.

A tartós befektetési számlákon kezelt vagyon is rekordmagasra, 6583 milliárd forintra emelkedett, ez a december végi 6177 milliárdos értékhez képest 406 milliárd forintos (6,6%-os) növekedést takar, egy évre visszatekintve pedig 35,2%-kal nőtt a TBSZ-eken tartott vagyontömeg.

A 2025. első negyedévi 406 milliárd forintos vagyonnövekmény egyébként ugyancsak magas értéknek számít, ezidáig csupán három alkalommal (a tavalyi első, második és negyedik negyedévben) nőtt ennél is gyorsabb ütemben a TBSZ-számlákon kezelt megtakarítások értéke.

Az egy TBSZ-re jutó átlagos vagyon 9%-kal, 16 millió forintról 14,5 millió forintra csökkent, amit elsősorban a példátlan darabszám-növekedés magyarázhat.

Fontos azonban, hogy az egyes szolgáltatók között nagy különbségek mutatkoznak az átlagos TBSZ-egyenleg tekintetében: a Portfolio 2024 őszi felmérése alapján az Equilor vezetett közel 90 milliós átlagegyenleggel, a második legnagyobb átlagos összeggel az UniCredit ügyfelei büszkélkedhettek, a harmadik helyezést pedig a Gránit bank ügyfelei szerezték meg.

A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) frontján folytatódott a nemrégiben megindult kedvező trend: hosszú idő után ismét felfelé ívelő pályán mozog a NYESZ-ek száma. A NYESZ-ek száma mostanra 97 806-ra emelkedett, de még így is 42%-kal alulmúlja a 12 évvel ezelőtti szintet.

Az idei első negyedévben 1522 darabos bővülést mért a Magyar Nemzeti Bank, ami a statisztika létezése óta a harmadik legnagyobb növekmény.

A nyugdíj-előtakarékossági számla a TBSZ-hez hasonlóan egy adómentességet biztosító számlatípus, sőt, a NYESZ-re teljesített befizetésekre 20% állami támogatás (SZJA-visszatérítés) is jár, melynek maximuma évi 100 ezer forint. A NYESZ-nek nincs gyűjtőéve, hanem a futamidő során folyamatosan lehet befizetni a megtakarítási számlára. Az adómentes kifizetést a nyugdíjjogosultság megszerzése (például a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése) teszi lehetővé.

Új csúcsot döntött a nyugdíj-előtakarékossági számlákon kezelt összvagyon értéke, március végén 585 milliárd forintot tartottak NYESZ-en a magyarok. Ez negyedéves alapon 1,7%-os, éves összevetésben 12,8%-os növekedést takar.

A NYESZ-számlákon kezelt vagyon a számlák számával egyidejűleg, az utóbbi pár évben indult növekedésnek. Előtte hosszú időn keresztül fokozatosan apadt a NYESZ-vagyon, eltekintve egy-egy kivételes negyedévtől.

Nyugdíj-előtakarékossági számlán a TBSZ-hez képest kevesebb pénzt, átlagosan 5,98 millió forintot tartanak a befektetők az MNB adatai szerint. Ez új csúcsot jelent, de csak hajszállal múlja felül a december végi 5,97 millió forintos átlagegyenleget.

Az egy ügyfélre jutó NYESZ-egyenleg szolgáltatónként eltér: a legnagyobb összeget, fejenként átlagosan 10 millió forintot az UniCreditnél megtakarítók tartják a számlájukon, ezt a K&H és az Erste adata követi a Portfolio felmérésének eredményei alapján.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ