Riasztó jóslat a munkáspárti minisztertől: csökkenő nyugdíj vár mindannyiunkra

Torsten Bell nyugdíjügyi miniszter a Brit Biztosítók Szövetsége (Association of British Insurers, ABI) konferenciáján kijelentette, hogy a nyugdíjágazat joggal ünnepelheti az automatikus nyugdíjbefizetési rendszer eddigi eredményeit,

de szerinte egyáltalán nincs ok az elégedettségre, mert még rengeteg a tennivaló.

Az Egyesült Királyságban alkalmazott auto-enrolment egy kötelező érvényű szabályozás, amely alapján a munkáltatók automatikusan beléptetik dolgozóikat egy nyugdíjcélú megtakarítási programba. A rendszer lényege a hármas finanszírozás, ahol a munkavállaló saját befizetéseit a munkáltatói hozzájárulás és az állami adókedvezmény egészíti ki. Bár a rendszerből ki lehet iratkozni (opt-out), az automatizmus segít növelni az öngondoskodási hajlandóságot.

Bell elmondta: a kormány számításai szerint 2030-ra 900 milliárd font halmozódhat fel a "defined contribution" (befizetéseken alapuló, tőkefedezeti) nyugdíjrendszerekben. Ezt pozitív fejleménynek nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy önmagában a felhalmozott vagyon nagysága nem elég ahhoz, hogy a munkavállalók gondtalan nyugdíjas évekre számíthassanak.

A lényeg az, hogy mi történik ezzel a pénzzel, és mi jön ezután

– szögezte le a miniszter.

Jelenleg az automatikus beléptetés hatálya alá tartozók 89 százaléka fizet be a nyugdíjcélú megtakarítási programokba, ám ha az összes munkavállalót nézzük, ez az arány mindössze 50 százalék. Bell szerint ez azt mutatja, hogy az automatikus beléptetés működik, de a lefedettség még messze nem teljes.

A miniszter több tervezett kormányzati intézkedést is ismertetett. Az első a túlzottan szétaprózott nyugdíjpiac konszolidációjának felgyorsítása:

a tervek szerint 2030-ra minden nyugdíjalapnak legalább 25 millió font (kb. 11 milliárd forint) kezelt vagyont kell elérnie,

vagy hiteles tervet kell bemutatnia arra, hogy legkésőbb 2035-re eljut erre a szintre. Bell úgy véli, a koncentráltabb piac csökkenti a működési költségeket, és hosszabb távon magasabb hozamot eredményezhet a tagok számára.

A kormány emellett arra is felhívja a figyelmet, mennyire kritikus fontosságúak a befektetési hozamok. Bell szerint az ágazat túlságosan a befizetések nagyságára összpontosít, miközben legalább ennyire fontos az is, hogy a megtakarítások hogyan fialnak. "Az automatikus befizetésnek köszönhetően egyre többen kezdenek el már a húszas éveikben takarékoskodni, így a hozamok egész életükre kihatnak" – mondta Bell.

A kormány ezért egy úgynevezett "value for money" keretrendszert dolgoz ki, amely kifejezetten a nyugdíjmegtakarítások hozamára helyezi a hangsúlyt. A Munkaügyi Minisztérium elemzése szerint ez a keretrendszer a többi tervezett intézkedéssel együtt átlagosan 29 ezer fonttal növelheti a jövőbeli nyugdíjszámlák egyenlegét.

Bell ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy

a jelenlegi előrejelzések szerint a 2050-ben nyugdíjba vonulók (mai negyvenesek) várható nyugdíja alacsonyabb lesz, mint a mostani időseké.

"Ez nem felel meg annak, amit emberi előrehaladásnak szoktunk nevezni" – jegyezte meg. A probléma kezelésére a kormány tavaly nyáron újraindította a Nyugdíjbizottság (Pensions Committee) munkáját, amely 2027 elején teszi közzé megállapításait.

"Ha azt ígérjük a hétköznapi munkavállalóknak, hogy tisztes nyugdíjra számíthatnak, akkor tovább kell lépnünk a következő szakaszba" – zárta beszédét a miniszter.

Címlapkép forrása: Belinda Jiao/Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ