Újabb európai nyugdíjalapok büntetik az amerikai befektetéseket

Az úgynevezett "Magnificent 7" – az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla – túlsúlya tovább erősítette az osztrák nyugdíjalapok körében a szélesebb részvénydiverzifikáció iránti igényt. Gerald Moritz, a Moritz Consulting ügyvezető igazgatója szerint ez magában foglalja az európai és regionális stratégiák, valamint a kis kapitalizációjú papírok felé történő elmozdulást.

A tágabb DACH-régióban a nyugdíjalapok szintén fontolóra veszik a kis kapitalizációjú részvényeket és az egyenlően súlyozott indexeket a koncentrációs kockázatok mérséklésére.

"A technológiai részvények erős felülteljesítése nem folytatódhat a végtelenségig" – mondta Claudio Gligo, a Zürichben működő, a Generali tulajdonában álló Bonus Pensionskasse befektetési igazgatója. Hozzátette, hogy az európai és a feltörekvő piacok egyaránt megfelelő diverzifikációs lehetőséget kínálnak, legyen szó nagyvállalati vagy kis kapitalizációjú részvényekről.

Az osztrák nyugdíjalapok az elmúlt években csökkentették kötvényallokációjukat a részvények javára.

A részvények ma már a legnagyobb eszközosztályt képviselik a portfólióban: tavaly év végén a 29,6 milliárd eurós összesített vagyon 42,16 százalékát tették ki. A részvénybefektetések tavaly 4,88 százalékos hozamot értek el, szemben a 2024-ben elért 7,77 százalékkal.

Svájci társaikkal ellentétben viszont az osztrák alapok a teljes eszközállomány kevesebb mint 2 százalékát fektetik hazai részvényekbe, a hazai vállalati és államkötvények aránya pedig 5 százalék alatt marad. Portfólióik döntően amerikai és európai részvényekre, kisebb mértékben pedig a feltörekvő piacokra összpontosítanak.

A Bonus Pensionskasse opportunista módon fektet kis kapitalizációjú részvényekbe, a földrajzi kitettséget pedig a mindenkori piaci körülmények határozzák meg. "Ha elemzéseink alapján erős meggyőződésünk alakul ki egy adott témával kapcsolatban, akkor ahhoz igazodva építünk fel megfelelő pozíciót" – tette hozzá Gligo.

A Financial Times közben arról ír:

a dán kormány nyomást gyakorol az ország 5 500 milliárd dán korona (737 milliárd euró) értékű nyugdíjiparára, hogy többet fektessenek be a hazai gazdaságba.

Az EU második legnagyobb nyugdíjágazatának alapjai az amerikai költségvetési pozícióval kapcsolatos aggályok és a Grönland jövője körüli feszültségek miatt felülvizsgálják amerikai kitettségüket. (Dániáé az Európai Unió második legnagyobb nyugdíjrendszere Hollandia után; a kezelt befektetési eszközeinek értéke az OECD szerint meghaladja a GDP 200 százalékát.)

Morten Bødskov, Dánia ipari, üzleti és pénzügyminisztere kijelentette, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a nyugdíjalapoknak aktívabbnak kell lenniük a hazai munkaerőpiac és az új technológiák fejlesztésének támogatásában, mind Dániában, mind szélesebb körben a kontinensen. "Többet kell fektetniük Európába, többet Dániába, és különösen az új technológiákba" – fogalmazott.

Rengeteg tőkénk van Európában, de a probléma az, hogy ez túl passzív ahhoz képest, amit az Egyesült Államokban látunk, beleértve sajnos a mi nyugdíjalapjainkat is

– tette hozzá.

A miniszter észrevételei azután érkeztek, hogy Donald Trump amerikai elnök európai országok elleni vámokkal kapcsolatos fenyegetései és a Grönland megszerzésére irányuló kísérlete politikai válságot és piaci felfordulást váltott ki a múlt hónapban. Ez tovább erősítette egyes európai nyugdíjalapok aggodalmait az amerikai eszközöknek való túlzott kitettség miatt, miközben a gyengülő dollár és az emelkedő kincstárjegy-hozamok már korábban is nyugtalanná tették a befektetőket.

Címlapkép forrása: 2026 CQ-Roll Call, Inc via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ