A forint azóta gyengélkedik, hogy az amerikai Silicon Valley Bank becsődölt. Ez jelentősen rontotta a piaci hangulatot, az európai vezető részvényindexek ma is kifejezetten nagy esést mutatnak. A befektetők fertőződési kockázattól tartanak, a Credit Suisse részvényei történelmi mélypontra jutottak, miután a legnagyobb részvényes közölte, hogy nem ad több tőkét a vállalatnak.Ebben a környezetben pedig a felzárkózó térség devizái sokat esnek. A forint a kedvezőtlen piaci hangulatban a ma reggeli 390 alatti szintről délutánra 400-ig gyengült. A forint ma 2,5%-ot esett az euróval szemben és 4,5%-ot a dollár ellenében, ami a 380-as szint közelében van.
Folyamatosan frissülő cikkünk a devizapiacról:
Zsiday Viktort, a Citadella alap portfóliókezelője a Portfolio Checklist március 15-i különkiadásában arról beszélt, hogy a forint miért esik nagyobbat, mint más devizák. Elmondta: "elég egyértelmű az összes szereplő számára, akik ezekkel a közép-európai devizákkal kereskednek, hogy a legkockázatosabb ország Magyarország, és ezt ugye nem is nehéz kitalálni, hiszen itt 18% kamatot kell adnunk nekik, máshol meg mondjuk 6-7% kamatot kapnak, tehát nyilván azért kell nekünk ilyen sok kamatot adnunk, mert mi egy nagyon kockázatos ország vagyunk".
Hozzátette: Magyarországot jelenleg forró pénz finanszírozza, a forinttal spekulálók élvezik a havi szinten gyakorlatilag másfél százalékos kamatot, ugyanakkor, ha baj van, vagy csak felmerül a probléma lehetősége, akkor kiszállnak. Úgy fogalmazott: mint egy tömött diszkóban, próbálnak azért az ajtóhoz közel állni, és az első rossz jelre, amikor baj van, vagy azt lehet sejteni, hogy baj lehet, akkor gyorsan elmenekülnek, és azt mondják, hogy nem kell nekik ez a kamatkülönbözet.
Magyarországgal tehát az a baj, a forint azért sérülékeny, mert "az összes szereplő tudja, hogy a magyar gazdaságnak van egy jelentős sérülékenysége, és csak magas kamat mellett, és csak rövid időre, és csak napsütésben [...] hajlandóak finanszírozni a forintot. Hogyha egy kicsit rosszabb az idő, akkor nagyon gyorsan meg tudnak ijedni".
Ezen a helyzeten változtatna, ha a befektetők elhinnék, hogy Magyarország stabilan a nyugati blokk része akar maradni. Szerinte elsősorban nem is azért lenne fontos az EU-s megállapodás, hogy fizikailag bejöjjön a pénz az országba – bár nyilván az is nagyon fontos lenne –, de inkább azért, "hogy fönntartsuk azt a hitet, hogy Magyarország tartósan ennek a régiónak a része, mert akkor finanszíroznak minket működő tőkével továbbra is, mert finanszíroznak portfólió tőkével is, és nemcsak feltétlenül ezek a forró pénzek, hanem tartósan befektető befektetési alapok, nyugdíjpénztárak is ide mernek pénzeket rakni" – fogalmazott.
Hozzátette: meglátása szerint annak ellenére, hogy "minden hónapban elmondja a miniszterelnök vagy valamelyik minisztere, hogy »de hát mi az EU meg a NATO részei vagyunk«", történnek olyan intézkedések, melyek felvetnek kételyeket ezzel az elkötelezettséggel kapcsolatban, "és emiatt van kétség a befektetőkben, ezért is kell 18 százalék kamatot fizetnünk, és ezért is van az, hogy amikor a világon bármilyen zűrzavar van, akkor elsőnek a forintot ütik meg, mert ez a hit, ez nem elég erős Magyarországban".
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a Portfolio-nak írt cikkében kiemelte, hogy a forint esete olyan, mint amikor a sztárból hullócsillag lesz. "És ha van bármi tanulsága az elmúlt napoknak, az az, hogy a forint továbbra is rendkívüli mértékben kitett a globális eseményeknek. Na és persze az, hogy az extrém magas kamat nélkül a forint aligha lett volna képes egy ilyen év eleji ralira" - vélekedett Virovácz.
Virovácz a törékeny piaci hangulatot részben arra vezeti vissza, hogy egyelőre nagyon hiányzik a Fed részéről az iránymutatás. Persze a gyors beavatkozás megvolt az amerikai jegybank részéről, de azóta minden ködbe burkolódzik. "Nem is emlékszem, mikor volt utoljára arra példa, hogy a piacon egyszerre voltak jelen ellentétes irányú kamatvárakozások. A cikk írásának pillanatában ugyanis az a helyzet, hogy a 25 bázispontos kamatvágástól elkezdve a változatlan kamatokon keresztül a 25 bázispontos emelésig mindenféle elképzelés kering a piaci szereplők között. A bizonytalanság pedig az egyik legrosszabb tényező" - írja az ING szakembere.
Az Európai Központi Bank – bár az eddigi információk szerint csak szőrmentén érintett – viszonylag hamar reagált és jelezte: részükről nincs itt semmi látnivaló. A terveknek megfelelően haladnak tovább a kamatemelési ciklussal rövid távon. A Fed esetében is jó lenne valami hasonló kommunikáció, vagy hogy legalább tudja a piac, hogy mire számíthat. És az a helyzet, hogy bármit is mondjon az amerikai jegybank, az mindenképpen segíthet a piacoknak.
- Ha ugyanis elhangzik, hogy a helyzet komoly, és a Fed fontolgatja a kamatemelés szüneteltetését, akkor a piaci fókusz a lazább monetáris politikai helyzeten lesz és így a befektetői hangulat javulhat.
- Ha pedig azt mondja a Fed, hogy vizsgálatai szerint minden rendben van, a kamatemelésnek van létjogosultsága, akkor pedig a kockázatkerülés pusztán attól csökkenhet, hogy a Fed erőt és magabiztosságot sugall és azt, hogy kontroll alatt tart mindent.
Bármelyik kimenetel is valósuljon meg, addig amíg nincs hír és kommunikáció, addig marad a piacokon a csapkodás és a forint is tovább hánykolódik majd a viharban
- vélekedik Virovácz.
De ahogy a fenti fejleményeket is vázoltam, előbb vagy utóbb (de remélhetőleg előbb) javul a piaci hangulat és fordulhat a forint szerencséje is. Ezután pedig már csak a sztenderd magyar sztorik maradnak kérdőjelesek: mi lesz az uniós forrásokkal, mi lesz a felszínre került egyet-nem-értésből a kormányzat és a jegybank között és részben ez előbbiből is következően, mi történik majd a magyar kamatokkal. Virovácz kiemeli, hogy
AZ A HELYZET, HOGY EGYRE TÖBB BEFEKTETŐ IDEGES AZ UNIÓS FORRÁSOK KAPCSÁN.
Ahogy a kormányzat részéről is egyre többször elhangzik, hogy megleszünk mi brüsszeli pénzek nélkül is, úgy nő ismét a piaci kétkedés, hogy lesz megállapodás. Ez pedig gátat szabhat a forint árfolyamának a visszaerősödés tekintetében - tette hozzá.
Ráadásul felerősödtek azok a hangok is, hogy a kormányzati kommunikációs nyomás alatt a jegybank megtörik és erre jó ürügy lesz a mostani amerikai bankcsődhullám. Látva azonban az EKB reakcióját és a forint gyengülését, ez első ránézésre számomra nem tűnik egy jól átgondolt érvrendszernek. Ebből aligha lesz így monetáris politikai fordulat. Az MNB-nek ugyanis október közepe óta van egy fontos másodlagos célja: az árstabilitás mellett a piaci stabilitás megőrzése. Egy pénzügyi válság rémképe első körben a piaci stabilitást veszélyezteti és mindenképpen rövid távú monetáris szemléletet igényel. Az már más kérdés, hogy ha valóban megerősödik a globális „hard landing” forgatókönyve, az már igényelhet egy másfajta szemléletet. De itt még egyáltalán nem tartunk - hangsúlyozta.
Címlapkép: Getty Images
