2025 végén a világ vezető jegybankjai belső vitákkal és megosztottsággal küzdenek. A gazdasági adatok egyre inkább arra mutatnak, hogy a monetáris politika megszokott irányvonala a közeljövőben szigorodni fog, míg a vámháború, a geopolitikai sokkok és főleg a növekvő adósságállománnyal és kamatterhekkel küzdő kormányok továbbra is hangosan követelik a kamatcsökkentési ciklusok folytatását.
A Fed monetáris tanácsa (FOMC) a múlt heti 25 bázispontos kamatcsökkentés után óvatosan fogalmazott jövőbeli monetáris politikai stratégiájáról, amelyet Donald Trump elnök külső bírálatai és a döntéshozók belső vitái kísérnek. Az Egyesült Királyságban, Japánban és Svájcban szintén megosztott a jegybank: a brit monetáris tanácsban a munkaerőpiaci és inflációs adatok ellentmondásossága, Japánban az egyre inkább esedékes kamatemelés és a miniszterelnök lazításpárti stratégiája, míg Svájcban a defláció és a negatív kamatkörnyezet kockázata generál vitákat.
Mindezek alapján úgy tűnik, monetáris politikai szempontból az eurózóna a "béke szigete". Az Európai Központi Bank (EKB) 2024 júniusa óta összesen nyolc alkalommal, 2 százalékra mérsékelte a betéti rátát, a döntéshozók pedig az elmúlt hónapokban szinte egyöntetűen azt kommunikálták, hogy a kamatok megfelelő, hosszú távú egyensúlyi szinten vannak. Az év utolsó kamatdöntése felé közeledve (ami december 18-án, csütörtökön esedékes) azonban több olyan dolog is történt, ami megágyazhat egy meglepetésnek - nem feltétlenül a mostani döntést, hanem a középtávú stratégiát illetően.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
