Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból

2019. január 11. 16:45    
nyomtatás
 
Kevesebb hitel, több magyar állampapír az eszközök között; kevesebb külföldi tartozás, több belföldi betét a forrásoldalon - így változott meg a magyar bankok mérlegszerkezete dióhéjban az elmúlt évtizedben, az alábbiakban ezt a jelenséget mutatjuk be részletesebben. A válság hatásai miatt egy évtized alatt mindössze 17%-kal nőtt a hazai bankok mérlegfőösszege.


Több szempontból is csökkent Magyarország és benne a magyar bankszektor sérülékenysége az elmúlt évtizedben. Két fontos folyamatot érdemes kiemelni a magyar bankok mérlegszerkezetét érintő jelenségek közül:
  • az 50%-ot is meghaladó korábbi szintről 32%-ra csökkent a külföldi tulajdonosok aránya a magyar állampapírpiacon, és részben a hazai bankoknak adták át a helyüket,
  • a 34%-os csúcsról 15%-ra csökkent a külföldi tartozások aránya a magyar bankok mérlegének forrásoldalán, a belföldi betéteseknek adva át a terepet.
A fentiek eredményeként a külföldi befektetők, hitelezők magatartásától ma már jóval kevésbé függ egy válság esetén a pénzügyi rendszer stabilitása.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


Az állampapírok tulajdonosi szerkezetének javulásához maga a magyar bankrendszer is jelentősen hozzájárult. Az önfinanszírozási programnak is köszönhetően a tíz évvel ezelőtti alig 3000 milliárd forintról mára 9000 milliárd forint közelébe emelkedett a magyar hitelintézetek hazai állampapír-állománya. Eközben a hitelek hullámvasúton voltak: a 2008-as csaknem 22 ezer milliárd forintos csúcsról ma 2015-ös mélyponton 15 ezer milliárd forint alá csökkent a nettó hitelek állománya, mára viszont ismét 20 ezer milliárd forint fölött van.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


A válság és az önfinanszírozási program eredményeként azonban messze a korábbi állapot: míg 2008-ban még a banki eszközök 65%-a volt hitel, ma csak közel 52% az arányuk. A magyar állampapírok aránya viszont a korábbi 10% körüli szintről 23% környékére emelkedett.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


Hasonló változások történtek a bankok mérlegének a forrásoldalán is. A válság során is szinte töretlenül emelkedett a hitelintézetek ügyfélbetéteinek az állománya, ennek volumenében kevésbé érződött a krízis, "csupán" a kamatozásukat írt át a kamatkörnyezet válságot követő csökkenése.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


A belföldi betétek állományának szinte szakadatlan növekedése lehetővé tette a külföldi anyabankok és egyéb hitelezők számára, hogy a hitelállomány zsugorodása idején jelentősen csökkentsék kitettségüket a magyar bankrendszerben.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


A lakossági devizahitelek 2015 eleji forintosításával jelentősen csökkent a magyar bankok külföldi devizaforrások iránti igénye is, de addigra a külföldi forráskivonás jó része már lezajlott a bankrendszerben.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


Ma a hazai hitelintézetek 66%-ban a belföldi betétekből finanszírozzák eszközeiket, és csak 15% a külföldi tartozások részaránya. Tíz évvel ezelőtt még - ahogy említettük - 47%, illetve 34% volt ez a két adat.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


Az OTP, a K&H és az UniCredit a három legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező bank Magyarországon 2017 végi adatok szerint. Bár az ábrán nem szerepel (nem konszolidált adatokat használtunk), teljes mérete alapján a Takarék Csoport ért oda a negyedik helyre.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


A közepes méretűnek mondható hitelintézetek közül a lakás-takarékpénztárként működő Fundamenta és a fióktelepi formában működő ING mellett a Takarék Kereskedelmi Bank (2017 végén még FHB) a legnagyobb.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


A hitelállomány alapján az élen ugyanaz a sorrend, mint a mérlegfőösszeg alapján. Gyakori a nagybankoknál, hogy a válság éveinek hitelállomány-csökkenése és az állampapírok nagy összegű felhalmozása után az eszközállománynak még mindig kevesebb mint felét teszik ki a hitelek.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból


Az utóbbi években a vállalati betétállomány jobban nőtt a lakossági betétállománynál. Ez érződik azoknak a bankoknak a betétállományán, amelyek az utóbbi időben a vállalatokra fókuszáltak. A hitelállományhoz hasonlóan a betétállományban is feljött az UniCredit a harmadik helyre.

Így talicskázták ki a pénzüket a külföldiek a magyar bankokból



Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium