Friss adat: 10 ezer kilakoltatás volt Magyarországon 3 év alatt

2019. február 8. 08:37    
nyomtatás
 
Az egy évvel korábbi 3667 után 3212 kilakoltatás történt Magyarországon 2018-ban. Három év alatt több mint 10 ezer ilyen típusú ingatlankiürítésre került sor. Megkérdeztük az MNB-t, mi okozza az eltérést a kilakoltatási statisztikák és a bankok, követeléskezelők által végrehajtott kényszerértékesítések adatai között, és több magyarázatot is kaptunk.

A hitelproblémákról is szó lesz Hitelezés 2019 konferenciánkon, itt lehet regisztrálni:



A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján még nem jelentek meg az ezzel kapcsolatos adatok, a 24.hu értesüléséről van szó. A számokkal mindenesetre frissítettük alábbi ábránkat, amely azt mutatja, hogy a kilakoltatások szempontjából a meghosszabbított téli moratórium miatt a második negyedév volt a legdurvább.

Friss adat: 10 ezer kilakoltatás volt Magyarországon 3 év alatt


A 3212 tavalyi kilakoltatásból nem tudni pontosan, mennyit rendeltek el bank vagy követeléskezelő cég kérésére, ezekben a számokban ugyanis az önkormányzati, közüzemi és egyéb tartozások, sőt például az önkényes házfoglalás miatti kilakoltatások is benne vannak. Mindenesetre elmondható, hogy a kilakoltatások zöme a devizahitelekhez kapcsolódik. Az viszont nem mondható el, hogy 3212 család került volna utcára kilakoltatás miatt, ugyanis ezekben a számokban az üzlethelyiség-kiürítések is benne vannak.

Annyit tudunk mindenesetre az említett értesülés alapján, hogy a köztestület nyilvántartása szerint 2018-ban
  • lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt 1928,
  • lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
  • a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
  • önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
  • bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19
kilakoltatás történt.
Három év alatt a statisztikák szerint így 10 353 kilakoltatásra került sor.


Az alábbi MNB-s ábra azt mutatja meg, mi lett mára (pontosabban 2018 közepére) azzal a 164 ezer hazai jelzáloghitellel, amely 2013 végén késedelmes volt. Egészen jó arányban váltak ezek ismét teljesítővé: 80 ezer szerződés kikerült a késedelmes követelések köréből, kis részben a devizahiteles elszámolásnak is köszönhetően. Viszont bedőlt azóta másik 30 ezer ingatlanfedezetű hitel, így összességében még mindig 114 ezer jelzáloghitel van jelentős késedelemben. Ezek közül 41 ezer van a hitelintézeteknél, 73 ezer pedig pénzügyi vállalkozásoknál, döntően követelésvásárló cégeknél. Erről részletesebben itt írtunk.

Friss adat: 10 ezer kilakoltatás volt Magyarországon 3 év alatt


Ha az ingatlanok oldaláról nézzük meg, mi történt 2013 eleje óta, akkor azt látjuk az MNB friss statisztikáiban, hogy 51 ezer család veszítette el lakástulajdonát csaknem hat év alatt a jelzáloghitele nem fizetése miatt. Közülük 33 ezer családon a Nemzeti Eszközkezelő segített (az intézmény 36 ezres kvótája a folyamatban lévő ügyekkel együtt betelt), így bérlőként jórészt a lakásban maradhattak, viszont csaknem 7 ezer család ingatlanát a pénzügyi intézmények, több mint 11 ezer háztartásét pedig maguk a bedőlt hitellel rendelkező adósok értékesítették a piacon. Az idei évben szeptember végéig 2200 lakóingatlant kényszerértékesítettek a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, ami 33%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB adatai szerint a végrehajtásokon átlagosan 17%-kal kisebb összeghez jutnak a bankok, mintha nem jogi úton hajtják be a követelésüket.

Friss adat: 10 ezer kilakoltatás volt Magyarországon 3 év alatt


A kilakoltatási (MBVK-s) és a pénzügyi intézmények által végrehajtott kényszerértékesítési (MNB-s) adatok között jelentős különbségek láthatók, emögött egyszerre több tényező állhat. A Magyar Nemzeti Bank erre nekünk az alábbi (inkább lehetséges, mint teljes körűnek tekinthető) magyarázatot adta:
  • Az MNB-statisztika az adott negyedévben értékesített és pénzügyileg rendezett fedezeti lakóingatlanok számát tartalmazza, az MBVK statisztikája azonban az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekmények (ingatlan önként elhagyása, kilakoltatás, árverést követő birtokbaadás) számát mutatja be. Bár az értékesített lakóingatlanhoz kapcsolódhat végrehajtási cselekmény, ez nem minden esetben igaz.
  • Az MBVK statisztikájában a “Lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás" oszlop csak a bírósági végrehajtás során sikeresen árverezett, birtokba adott ingatlanok számát tartalmazza. Az MNB statisztikában a kényszerértékesítés a bírósági végrehajtáson keresztüli értékesítés mellett a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést is tartalmazza. A bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítések azonban nem jelennek meg az MBVK statisztikájában, csak az ezekhez kapcsolódó kilakoltatások száma. Ez azonban vélhetően jóval alacsonyabb az értékesítések számánál, mivel ahogy az az MBVK honlapján is szerepel, a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítések esetén ritkán következik be kilakoltatási eljárás.
  • Az is eltérést okozhat, hogy egy ingatlan kényszerértékesítése már megjelenik az MNB statisztikában, de a kilakoltatási moratórium miatt a kilakoltatásra csak később kerül sor, így az az MBVK statisztikájában csak egy későbbi negyedévben kerül bemutatásra.
  • Az MBVK statisztikában a "Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt meghatározott cselekmény" oszlopban azon kilakoltatások száma (226 db) jelenik meg, amelyet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) kért, miután az állam javára megvásárolt és a hiteladósnak bérbe adott lakás bérleti szerződését a NET felmondta. Bár a kilakoltatást követően a már állami tulajdonban lévő ingatlant a NET eladhatja, ez az értékesítés nem jelenik meg az MNB statisztikában, mivel az nem minősül pénzügyi intézmény által kezdeményezett kényszerértékesítésnek.


A hitelproblémákról is szó lesz Hitelezés 2019 konferenciánkon, itt lehet regisztrálni:

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium