Gazdaság

Hogy is van ez az örökölhetőség? (Vélemény)

Gaál Attila
Valóban nem változik a magánnyugdíj-megtakarítások öröklésével kapcsolatos helyzet, de ez baj, mert egy komoly feszültséget kódol újfent a rendszerbe a szabályozó - véli Gaál Attila, az Aon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója, aki szerint a határozott időre szóló banktechnikai járadékok engedélyezésével enyhíthető lenne az ellentmondás az egyéni felhalmozási számlák és az életjáradékok kockázatközössége között. A szerző írását az alábbiakban változatlan formában közöljük.
"Holtzer Péter Portfolio.hu-n megjelent cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy semmi nem változik a nyugdíjmegtakarítás örökölhetőségében a tervezett törvénymódosítás elfogadását követően. Alapvetően ez igaz is, a probléma inkább az, hogy a változatlansággal a törvénytervezet kifejezetten konzerválni igyekszik azt a rendszerben lévő komoly feszültséget, amely kimondva-kimondatlanul eddig is létezett. Ennek érzékletes bemutatására hagy éljek egy szándékosan morbid és durva példával. A jövőben adott egy gondos családapa, aki a magánnyugdíjpénztári rendszer tagja, a számláján 10 millió forintot sikerült az évtizedek alatt felhalmoznia (az összeg kb. reális egy átlagos jövedelmű tagnál), és egy hónapja van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Elmegy egy orvosi vizsgálatra, és az megállapítja, hogy súlyos beteg, már csak fél éve van hátra. Mit fog ebben a helyzetben csinálni? A válasz elég durva: egy nappal a nyugdíjkorhatár elérése előtt öngyilkos lesz. Ily módon megkapja a családja a 10 M Ft megtakarítását, míg ha akár egy nappal a nyugdíjkorhatár elérése után halna meg, akkor ez a pénz elveszne számára. De miről is van pontosan szó?

A magánnyugdíjpénztári megtakarítás a felhalmozási szakaszban örökölhető. Ez annyit jelent, hogy ha egy pénztártag a nyugdíjbavonulás előtt meghal, akkor az általa megjelölt kedvezményezett(ek), illetve örökös(ök) megkapják az egyéni számláján felgyülemlett összeget. Ez az örökölhetőség beépült a fejekbe. A tagok minden évben megkapják az egyéni számlaértesítőjüket, amin vastagon kiemelve szerepel egy összeg, amely az egyéni számlájukon lévő megtakarítás előző év végi értékét tartalmazza. Ezt az összeget a tagok nyomon követik, és úgy érzik, hogy ez az ő pénzük, ez jár nekik. A gondos tagok figyelik a hozamokat, költségeket, ha elégedetlenek, akkor pénztárat váltanak.

Úgy vélem abszolút nem tudatosodott a tagok számára (talán szerencsére), hogy ez a tőkefedezeti elv csak a felhalmozási szakaszban érvényes, míg a nyugdíjkorhatár elérése után megbicsaklik az elv, és egy kockázatközösség részei lesznek, ahol a megtakarításukat beöntik egy közös járadékszolgáltatási alapba. Ezt követően kiszámolják számukra a havi nyugdíjjáradék összegét, ami nyilvánvalóan elsősorban attól függ, hogy mennyi volt az egyéni számlájuk egyenlege a nyugdíjbavonulásukkor. Innentől kezdve viszont a sors műve, hogy a korábbi számlájukon szereplő összegnél többet, vagy kevesebbet kapnak-e vissza. Aki korán hal, az vesztes lesz a rendszerben, aki későn az nyertes.

Leegyszerűsítve ennyi a fenti elv, ebben tényleg nem sok változás történik. Annyi változás ugyanakkor mégis van, hogy a jelenlegi szabályozásban lévő járadéktípusok között szerepel az elején és a végén garanciaidős életjáradék is (a hagyományos életjáradék mellett), ez a törvénytervezetből már kikerül. Anélkül, hogy az olvasót untatnám a szakmai tartalommal, a lényeg az, hogy a garanciaidős járadékkal valamelyest lehet tompítani a korai halálozás negatív következményeit, ám ez a lehetőség eltűnik.

Az új szabályozásban "veszteség tompító" lehetőségként egyedül a két életre szóló járadék marad (ekkor a túlélő második személy még élete végéig kap járadékot), ennek a második személynek a járadéka azonban csak 30 %-át teszi ki az elsőnek (nyilván a két életre szóló járadékban már az első életre szóló járadékösszeg is kisebb lesz, mint a csak egy életre szóló járadéknál).

Vitatkoznék azzal, hogy járadékot szolgáltatni csak életjáradékkal lehet, ahol a korán meghaló tagok mindenképpen vesztesek lesznek, míg a tovább élők (indokolatlanul?) nyertesek. Az ún. banktechnikai járadékkal elkerülhetőek a hagyományos életjáradék okozta negatívumok, hiszen a banktechnikai járadék:

  • Örökölhető
  • Olcsóbb
  • Igazságosabb
  • A teljes megtakarítást megkapja a tag vagy az örököse
  • Nem igényel komoly biztonsági, szavatoló tőkét
  • Nem csak nagy magánnyugdíjbiztosítók nyújthatják

A banktechnikai járadék leegyszerűsítve nem más, mint amikor a tag megmondja, hogy a megtakarítását hány év alatt szeretné felvenni, majd ez alapján a pénztár (biztosító) kiszámítja a folyósítható havi járadékot, és a hozamait menet közben, vagy a végén egy összegben kifizeti. Ekkor mindenki pontosan annyit kap vissza, amennyi az egyéni számláján volt a nyugdíjbavonuláskor (a későbbi hozamokkal együtt).

Egy ellenérv szokott a banktechnikai járadék ellen felmerülni, ez ugyanakkor megítélésem szerint csekély az általa nyújtott előnyökhöz képest. Mi van akkor, ha egy felelőtlen tag például 3 év alatt felveszi az összes pénzét, majd ezt követően nem kap nyugdíjjáradékot a magánnyugdíjpénztártól (biztosítótól)? Egyrészt ezt lehet korlátozni azzal, hogy pl. a várható élettartamig hátralévő időnél rövidebb kifizetési időtartam nem választható, másrészt a kockázat egyáltalán nem akkora, mint amekkorának elsőre tűnik. Ha valaki ugyanis túléli a várható élettartamot, akkor sem marad nyugdíj nélkül, hiszen az egyébként járó állami nyugdíjának a 75 %-át továbbra is megkapja, tehát éhenhalásról nincs szó. Másrészt ha figyelembe vesszük, hogy a banktechnikai járadék mennyivel olcsóbb (itt nincs max. 5 %-os járadékraváltási költség, illetve a járadékfolyósítási költségek is lényegesen alacsonyabbak lennének), akkor még bőven túl is lehetne "lőni" a várható élettartamot a kifizetésre ahhoz, hogy ugyanazt a havi járadékot kapjuk, mint egy hagyományos életjáradéknál.

Hogy mi a legnagyobb veszélye az örökölhetőség eltűnésének a nyugdíjbavonulás után? Ez demoralizálni fogja a tagokat. Ki fog törődni a jó hozamokkal, az alacsony költségekkel, a befektetési portfólióval, ha a visszakapott nyugdíjjáradék elsősorban nem ettől fog függni, hanem a ténylegesen megélt élettartamtól? Ezt az olvasó fantáziájára bízom. Jelenleg ez még nem tudatosodott a fejekben, hiszen most még egyáltalán nincs is járadékszolgáltatás a rendszerben (tömegesen úgy 8-10 év múlva fog beindulni), de a későbbiekben ez valószínűleg sokak számára fájdalmas tudatosodás lesz."Gaál Attila
Vezérigazgató
Aon Tanácsadó és Pénztárszolgáltató Zrt.
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Brexit Boris Johnson ketto level Donald Tusk
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
foldgazgetty