Gazdaság

Működtek a trükkök: hogyan is csökkent az államadósság? (2.)

Portfolio
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP -2,5 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,0 százalékát érte el 2013 végén - áll a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előzetes pénzügyi számlák jelentésében. Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságfelvétel 17 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 38 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP 5,3 százalékát érte el.
Akkor most mennyi az államadósság?

A közbeszédben leginkább az államadósság alakulása van középpontban azon gazdasági folyamatok közül, amelyekre a pénzügyi számlák statisztika rávilágít, kezdjük hát ezzel. Eszerint 2013 végén 79%-os volt a GDP arányos államadósság, egy évvel korábban 79,8%-on, egy negyedévvel korábban pedig 80,2%-on állt az adósságráta.

Működtek a trükkök: hogyan is csökkent az államadósság? (2.)
Sokszor írtunk már arról, hogy az év végére várható adósságcsökkenés nem tükrözi az államadósság valódi tendenciáját. Az alacsony gazdasági növekedés és az alacsony infláció mellett ugyanis nem jön ki a süllyedés, főleg, ha még a forint is (tartósnak mutatkozó) gyengülő tendenciát mutat.

Arra, hogy akkor miért tudott mégis kisebb lenni az államadósság az év végén az egy évvel korábbinál, az alábbi ábra válaszol:

Működtek a trükkök: hogyan is csökkent az államadósság? (2.)
A képen az állam likvid pénzügyi tartalékai láthatók, melyek a 2012 végi 1688 milliárd forintról 768 milliárd forintra estek vissza. (Azóta - mint látható - újból elindult a felhalmozás.) Amennyiben az állam fent kívánta volna tartani a likvid tartalékok szintjét, akkor a GDP bő 3%-át kitevő extra állampapír-kibocsátást kellett volna végrehajtania, amivel a mutató 82%-ra emelkedett volna. Ha az év végi furcsa forintbeállítási akció sem történt volna meg, akkor a mutató közel 82,5%-on állna. Vagyis az államadósság 2,7%ponttal emelkedett volna. (Ehhez képest az az előfinanszírozás, hogy az IMF idén év elején amúgy is lejáró 100 milliárd forintnyi adósságát idő előtt visszafizettük, elhanyagolható hatású.)

Természetesen nem lehet kizárni, hogy a magyar államnak a javuló nemzetközi finanszírozási környezet miatt már nincs szüksége a korábban megfigyelt magas tartalékra. Ugyanakkor (1) ez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar gazdaság alapfolyamataiból nem következne az adósságcsökkenés, illetve (2) látható, hogy az Államadósságkezelő Központ is a felelős gazdálkodás jegyében januárban elkezdte visszaduzzasztani a kincstári egységes számla (kesz) állományát. A folyamat megítélését legfeljebb az enyhítheti, hogy a kesz-állomány apadása nem teljes egészében az adóssággörgetés visszafogása miatt történik, hanem az állam tulajdonosi ambíciói miatt is. Ám itt is figyelembe kell venni, hogy ez egyrészt tartós folyamatnak tűnik, tehát folyamatosan jelentkező igényről beszélünk, ami az államadósságra hatást gyakorol. Másrészt az első ábrán látható, hogy bruttó államadósság-mutató hullámzása mellett a nettó (állami követelésekkel, tulajdonokkal csökkentett) adósságráta egyértelműen emelkedő.

A kilátásokat illetően sem lehetünk túlontúl bizakodók, az államadósságot befolyásoló ismert tényezők összességében (jóindulattal) 80% körül stagnáló államadósságot sejtetnek.A képet tovább árnyalja, hogy a Paks 2. megállapodás átlagosan évi egy százalékkal növelheti az államadósságot, a GDP-arányos mutató csökkenéséhez ezt a hatást is ellensúlyozni kell. Sőt, a forint tartósnak tűnő gyengülése, illetve a további államosítási tervek, valamit az a tény, hogy az államadósság csökkenésére még legalább két szigorúbb előírásunk létezik, azt mutatják, hogy az államadósság alakulása szabályokat fog szegni.

A kedvezőtlen tendenciát egyébként már az idei első negyedéves GDP-arányos adósságszám is jó eséllyel mutatni fogja: a kesz-feltöltés, és a gyenge forint miatt a mutató már most is 82% körül járhat.
Megtudtuk mekkora penzugyi buntetest vallat be a kormany Orban Viktor Jean-Claude Juncker
dohányzás cigaretta
GettyImages-994507602
GettyImages-961179614
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
dohányzás cigaretta