Fogadjunk, nem is tudod, mennyi idegesítő kisadót fizetünk ma Magyarországon!
Régi álmok
Több mint hat évvel ezelőtti ígéretét vette elő a kormány és készül leporolni a terveket. 2010 után ugyanis ismét előkerült a kisadók eltörlése, nemcsak államtitkári szinten jelent meg a szándék, hanem már Varga Mihály is hasonlóról beszélt.Úgy tűnik, hogy összeértek a szálak:
- a költségvetés van annyira jó helyzetben, hogy a kormány lemondjon a néhány százmillió, pár milliárd forintos bevételt generáló kisadókról,
- időközben kiemelt adópolitikai céllá vált az adóadminisztráció egyszerűsítése, valamint az adózással eltöltött idő csökkentése
Van ugyanis honnan javítani a vállalkozásokat terhelő adóadminisztráció területén. Kedvező irány az egységes 9%-os társasági adókulcs, viszont az adminisztrációs terhek is fontos szerepet játszanak a cégek életében. Ezt leginkább az adózással eltöltött idővel lehet kifejezni.
A PwC évente megjelenő Paying Taxes kiadványából pedig világosan kiolvasható, hogy Magyarország egy helyben toporog már 7 éve, ami az adózással összefüggő adminisztrációs munkaórák számát illeti. Európai összevetésben pedig az utolsó előtti helyen vagyunk.
Aminek búcsút mondhatunk
Első lépésben az NGM úgy javítaná ezt a mutatót és csökkentené az adóadminisztrációt a legújabb ígéret szerint, hogy több kisadónak búcsút intene és a hasonló alapot terhelő adókat vonná össze.A Nemzetgazdasági Minisztérium kérésünkre összeállította a Magyarországon jelenleg hatályban lévő adóterhek listáját és az egyes adónemekből 2017-re előirányzott bevételi összegét (ez a legutolsó adócsomag hatásait nem tartalmazza, így például a társasági adó csökkentését sem). Ebből kiderül, hogy jövőre 60 különböző adónemet fizethetnek a magánszemélyek, valamint a vállalkozások. Ezek között olyan közterhek is szerepelnek, amelyekből éves szinten még 100 millió forint sem jön be a költségvetésbe.
Érdemes alaposan szemügyre venni az alábbi táblázatot, mert nem lennénk meglepve, hogy ha az utolsó helyre sorolt adónemek közül többet eltörölne a kormány. Ha például a 60 közteherből 10-ről lemondana a gazdaságpolitika, akkor ez csupán 3,2 milliárd forintba kerülne. Jelentéktelenségüket jól bizonyítja, hogy az utolsó 10 adónem 0,022%-os részarányt képvisel a teljes költségvetési bevételekből.
Ha valamilyen okból kifolyólag a fenti interaktív chart nem jelenik meg böngészőjében, akkor kattintson ide a táblázat eléréséhez!
Új adónemek bevezetésénél vagy épp azok megszüntetésénél két szempontot mindenképp érdemes mérlegelni. Ezek a szempontok egyrészt a megfelelő költségvetési kiadásokat fedező bevételek generálása, másrészt adópolitikai és jogpolitikai célok, melyek mentén az adózókat, a társadalmat szeretné ösztönözni a kormányzat valamilyen magatartásra. Előbbire jó példák a célzott ágazati különadók, utóbbira pedig például a népegészségügyi termékadó - kommentálta a Portfolio-nak a legújabb kormányzati adóterveket Arányi Attila, a KPMG magánszemélyek adózásával foglalkozó csoportjának igazgatója.
Ha például az adóbürokrácia csökkentésének célja a gazdaságpolitika prioritásai között vezető helyett foglal el, akkor kerülhet szóba bizonyos adók eltörlése, figyelembe véve azt is, hogy a fenti szempontok tudnak-e továbbra is érvényesülni - vélekedett a szakértő.
Felmerült a kormányzati elképzelések között az azonos alapot adóztató terhek összevonása. Az adótanácsadó szerint itt logikus lépésként merülhet fel a foglalkoztatói terhek összevonása, így például a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás összevonása a megfelelő módosítások mellett. Az egyéni járulékok esetében is szóba jöhet az egységesítés, a bevételek megfelelő részének a dedikált költségvetési alrendszerekbe irányításával.
Ezzel megoldható lenne az adózói oldalon az egyszerűsítés, viszont a költségvetés bevételei az egyes alrendszerekben biztosítottak maradnának.
Nem zárta ki a szakértő azt sem, hogy az eva (melynek kivezetése korábban többször is felmerült) valamilyen megoldással a kata-kiva körbe olvadjon.
Plusz egy messzi terv
Érdemes azt is kiemelni a fenti táblázatból, hogy az iparűzési adóbevételek jelentős súlyt képviselnek. Jövőre a kormány 616 milliárd forintos bevétellel számol a ipából, ami várhatóan meg fogja haladni a társasági adóbevételek összegét. A kormány ugyanis eredetileg 734 milliárd forintos tao-bevétellel kalkulált, viszont a jelenlegi számítások szerint a társasági adókulcs egységesítése és csökkentése 145 milliárd forintos kiesést okoz.Egyébként kormányzati szinten van olyan gondolkozás is - ahogyan azt Izer Norbert helyettes államtitkár szavaiból ki lehetett olvasni -, hogy átalakítják az iparűzési adót. Vannak olyan elméletek, miszerint ezt az adónemet közelíteni kéne a jövedelemadókhoz, taósítani kellene. Ehhez azonban csak úgy lehet hozzányúlni, hogy tekintettel vagyunk arra, hogy a helyi iparűzési adó az önkormányzatok fontos bevételi forrása - mondta néhány héttel ezelőtt a tárca adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.