Gazdaság

Így indokolja a kamatdöntését a jegybank

Portfolio
"A jelenlegi volatilis pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége továbbra is magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság zsugorodik a devizaadósság arányának jelentős csökkenése mellett." - így reagált közleményében a jegybank az elmúlt hetek árfolyam-gyengülésére, illetve hozamemelkedésére. Eszerint az MNB nem gondolta, hogy túl kellene magyarázni a dolgot, a szűkszavú értékelés inkább azt jelzi, hogy a monetáris politika nem lát okot arra, hogy nagy feneket kerítsen a tőkepiaci fejleményeknek.
A tőkepiaci folyamatokat így értékeli a tanács: "A Monetáris Tanács laza monetáris kondíciók tartós tartására vonatkozó iránymutatása nem változott, azonban a piac által árazott hozamgörbe felfelé mozdult el. A devizaswappiaci, bankközi és állampapírpiaci hozamok emelkedtek, a piaci volatilitás nőtt. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli."

Mindez egy kiváró magatartásra utal, azzal a finom jelzéssel, hogy a jegybanknak nem feltétlenül tetszik a hozamok emelkedése.

A közleményben változást jelent még az előző havi értékeléshez képest, hogy a jegybank expliciten felhívja a figyelmet, hogy "növelte a finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát." Ez nem új információ, de jelzés lehet, hogy a laza kondíciók iránti elkötelezettsége fennmarad.

A hagyományosan a jövőbeli monetáris politikára utaló utolsó mondatban nincs különösebb változás: "A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatásával összhangban a jelenlegi eszköztár hatékonyan járul hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához."

Érdekesség viszont, hogy a friss közleményből kimaradt az a mondat, hogy "A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatásával összhangban az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához." Ez inkább azért lehet, mert az eszközök már csaknem fél évesek, de a gyanakvóbbak azt is beleláthatják, hogy a jegybank nem szeretné azt mutatni, hogy a külső sokkok hatását ezek az eszközök ellensúlyozni tudják. Ebben az értelmezésben az elmaradt mondat annak az elismerése is lehet, hogy tartós külső sokkok hatására a hozamok abszolút szintjének (de akár a felár szintjének) emelkedése elkerülhetetlen.

Összességében nem igazán olvasható ki határozott iránymutatás vagy jelzés a piaci folyamatokat és az esetleges monetáris politikai reakciókat illetően a közleményből.

A teljes közlemény alább olvasható (a kiemelések tőlünk származnak - a szerk.)

A Monetáris Tanács megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A magyar gazdaság növekedése 2018-ban élénkül, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től fokozatosan lassul. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.

2018 áprilisában az infláció 2,3 százalék, míg a maginfláció 2,5 százalék volt. Az infláció és a maginfláció alakulása is megfelelt a jegybanki várakozásnak. Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is 2 százalék körül alakulnak és elmaradnak a maginflációtól. A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, ami az idei év elején is jellemző maradt. Ennek költségnövelő hatásait ellensúlyozzák az év eleji munkáltatóijárulék-csökkentések és a társasági adókulcs 2017. évi csökkentése. A jegybank várakozásával összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható. Az elmúlt hónap során folytatódott az olajárak emelkedése. Az eurozónában az inflációs alapfolyamatok az EKB előrejelzései szerint az elkövetkező években is visszafogottak maradnak.

A márciusi előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett a fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó felében alakul. Középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a hazai maginfláció emelkedésének irányába hatnak. Ugyanakkor az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják. Az aktuális jegybanki előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett az inflációs cél fenntarthatóan 2019 közepére érhető el.

2018 első negyedévében dinamikusan bővült a hazai gazdaság, az előzetes adatok alapján a bruttó hazai termék 4,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Márciusban az ipari termelés mérséklődött, az építőipari termelés volumene az utóbbi időszak kiugró adatait követően éves alapon lassuló ütemben emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom érdemben nőtt. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős. A munkanélküliségi ráta historikus mélypontra csökkent. Márciusban folytatódott a hitelezés dinamikus bővülése. A vállalati hitelállomány éves összevetésben 10,3 százalékkal nőtt. A háztartási szektorban az éves növekedési ütem 2,7 százalék volt, aminek jelentős része a lakáshitelek bővüléséhez volt köthető.

Előretekintve a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege a 2016-os 6 százalékos historikus csúcsról az erősödő belső kereslet hatására az idei évben 2 százalék alá mérséklődik. Ugyanakkor hosszabb távon is pozitív tartományban marad. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az európai uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács szerint a GDP bővülése 2018-ban a tavalyinál magasabban, 4 százalék felett alakul, majd - az előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett - 2019-től fokozatosan lassul. Az idei növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a Kormány programjai.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen ingadozott. A dollár érdemben felértékelődött, az USA hosszú hozamai emelkedtek. Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami hatással volt a kelet-közép-európai régió piaci folyamataira is.

A várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt

a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.

A Monetáris Tanács laza monetáris kondíciók tartós tartására vonatkozó iránymutatása nem változott, azonban a piac által árazott hozamgörbe felfelé mozdult el. A devizaswappiaci, bankközi és állampapírpiaci hozamok emelkedtek, a piaci volatilitás nőtt. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. Ennek érdekében a Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta.

A Monetáris Tanács fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. Emellett a Tanács márciusban a 2018 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. Mindezen túl a Tanács rögzítette, hogy a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását. A Magyar Nemzeti Bank növelte a finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát. A Monetáris Tanács legközelebb 2018 júniusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A Monetáris Tanács márciusban a monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első félévében rendelkezésre álló keretösszegét 600 milliárd forintban határozta meg. A Monetáris Tanács célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. Ennek biztosítása érdekében a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. A Monetáris Tanács sikeresnek ítéli a jelzáloglevél-vásárlási programot. Ennek keretében 2018. május közepéig az MNB 150 milliárd forintot meghaladó mértékben vásárolt jelzálogleveleket. Az elsődleges piaci tranzakciók a teljes vásárlások több mint egyharmad részét tették ki. Az intézkedés következtében jelentősen mérséklődtek és átlagosan negatívba fordultak a jelzáloglevelek állampapírpiaci hozamokhoz számított felárai. A finanszírozási költség csökkenése ösztönzőleg hatott az elsődleges piaci kibocsátásokra, elősegítve ezáltal a fix kamatozású hitelek térnyerését is. A Monetáris Tanács a két program értékelése során kiemelten vizsgálja a hazai hosszú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját.

A jelenlegi volatilis pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége továbbra is magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság zsugorodik a devizaadósság arányának jelentős csökkenése mellett.

Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatásával összhangban a jelenlegi eszköztár hatékonyan járul hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
usa wall street trader
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
mav ev vegi juttatas