Nem véletlenül irigyeljük Ausztriát: itt az osztrák nyugdíjasok titka
Gazdaság

Nem véletlenül irigyeljük Ausztriát: itt az osztrák nyugdíjasok titka

Dr. Farkas András, NyugdíjGuru News
Nem véletlenül irigylésre méltó az osztrák nyugdíjasok helyzete. Ausztriában ugyanis minden nyugdíjreform esetében alapelv maradt, hogy a megszolgált állami nyugdíjnak önmagában is biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Vajon hogyan voltak képesek teljesíteni az osztrákok ezt a más államok példája szerint látszólag lehetetlen küldetést?
Dr. Farkas András is beszélni fog jövő heti Biztosítás 2019 konferenciánkon, érdemes eljönni!


A gazdaságpolitikai, demográfiai, foglalkoztatási, technológiai, migrációs körülmények folyamatos változása miatt egy idő után minden nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlenné válik. A rendszer fenntarthatóságát és a társadalom idős tagjainak létbiztonságát egyaránt szolgáló intézkedések professzionális előkészítése érdekében elengedhetetlen a külföldön már bevált eszközök, módszerek és jogintézmények beható tanulmányozása. A fejlett államokban hatályos nyugdíjrendelkezések elemzése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy azonosítani lehessen az egyes külföldi rendszerek mindazon összetevőit, amelyeket egy következő magyar nyugdíjreform előkészítése során mindenképpen célszerű figyelembe venni. Ez az összefoglaló az osztrák nyugdíjrendszert mutatja be, amelynek a szerző szerint több elemét is érdemes lenne bármely magyar nyugdíjreform kapcsán példának tekinteni.

A bruttó szemlélet

Minden osztrák nyugdíjszámítás a bruttó kereset alapján történik, így a nyugdíj is bruttó összeg, vagyis adóköteles (és egészségbiztosítási járulék is terheli). Emiatt sokkal tisztább és átláthatóbb a nyugdíjszámítás menete, miközben a nyugdíjast senki sem tarthatja eltartottnak - ami egy vészesen öregedő társadalomban különösen fontos pszichológiai összetevő is!

A magyar nyugdíjrendszert is kishíján átállították már a bruttó szemléletre, de az utolsó pillanatban az akkori kormányváltás vihara ezt a koncepciót is elsöpörte. A nagy viharok elültével ideje ismét elővenni ezt a legtöbb fejlett országban magától értetődő természetességgel alkalmazott megoldást.

A 80/45/65 szabály

Az osztrák nyugdíjrendszer minden reformja esetében alapelv maradt, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével. (Csak összevetésként az Ausztriához hasonlóan gazdag Németország példája: ott a bruttó helyettesítési ráta 2018-ban 48% volt, ami 2030-ig 43%-ra csökken az előrejelzések szerint!)

A magyar nyugdíjrendszernek és bármely reformjának is hasonlóképpen biztosítania kell(ene) az időskori tisztes megélhetést a jövőben is mindazok számára, akik megfelelő nyugdíjjogosultságot szereztek az említett szabály szerint. (Ne zavarjon meg minket az, hogy a magyar nyugdíjskála szerint 45 év szolgálati időhöz 90%-os nyugdíjszorzó tartozik. Ez ugyanis nem a nyugdíjba vonulás előtti utolsó aktív kereset százalékát jelenti, hanem az 1988 óta szerzett magyar keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegének 90%-át, ami jellemzően messze alacsonyabb az utolsó kereset összegénél, nem is beszélve arról, hogy ez az utolsó kereset is a legtöbb esetben csak töredéke az osztrák átlagkeresetnek. Az összehasonlítás az osztrák bruttó és a magyar nettó szemlélet miatt is sántítana.)

Az egyéni nyugdíjszámlák

Az osztrák egyéni nyugdíjszámlán a bruttó járulékalap minden évben azonos százalékát (1,78%) írják jóvá évenként (a 2005 előtt szerzett korábbi jogosultságokat egy induló jóváírás váltotta ki). A bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan kereset, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Viszont van járulékplafon, hogy a nyugdíjrendszer ne járuljon hozzá a társadalom további szétszakításához gazdagokra és szegényekre. A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Így minden évben pontosan látható az adott évben érvényes teljes jóváírás összege.

Különösen behatóan ajánlott tanulmányozni az osztrák egyéni nyugdíjszámlák alábbi áldásos hatásait:
  • áttekinthető, kiszámítható, egyszerű a rendszer, minden érintett minden évben pontosan látja, az adott pillanatban mennyi nyugdíjra számíthat a felhalmozott nyugdíj jóváírásai alapján: érvényesül az egyenértékűség (ekvivalencia) elve, amely szerint a biztosított személy által élete során fizetett járulékok nagyságának kiszámítható módon tükröződnie kell a nyugdíja összegében, s a korábban már megszerzett nyugdíjjogosultságokat később hozott szabályok nem tehetik semmissé;
  • az osztrákhoz hasonló nyugdíjszámla bevezetése révén révén eltűnhetne a magyar nyugdíjmegállapítás során elkerülhetetlen nettósító algoritmus-halmaz, vagyis nem kellene számolni az elmúlt évtizedekben évente változó járulék- és adómértékekkel, ami a számítást az itthoni nyugdíjra jogosult számára teljes mértékben követhetetlenné és ellenőrizhetetlenné teszi;
  • nem kellene számolni a szolgálati idő hosszával a nyugdíj összegének meghatározásához (csak a jogosultsághoz): végre eltűnhetne a magyar szolgálatiidő-számítást jellemző asszimetrikus nyugdíjszorzók rendszere - visszaállhatna a linearitás, ezzel a kiszámíthatóság. Most a magyar nyugdíjskálában pl. 20 évhez 53%-os szorzó tartozik, 40 évhez viszont nem ennek a duplája, 106%, csak 80% - vagyis az első húsz év szolgálati idő kétszer akkora súllyal esik latba, mint a második húsz év. Az egyes szolgálati évek súlya is ugrál, hol 2%, hol 1%, hol 1,5%, aztán megint 2% - semmi sem áttekinthető, a jogosultságok nem épülnek lineárisan;
  • megszűnhetne a magyar egyszeri valorizációs rendszer, amely szerint a nyugdíjmegállapítás során kell a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez emelni az összes korábbi évben szerzett, nettósított keresetet - pillanatnyilag ez okozza a legnagyobb méltánytalanságot a magyar rendszerben, hiszen azonos életpályák esetén is 30-40%-kal eltérő összegben lehetnek jogosultak a friss nyugdíjasok attól függően, hogy melyik évben mentek nyugdíjba. A nyugdíjszámla bevezetése esetén a valorizációra minden évben sor kerülne az éppen a számlán szereplő, előző évi teljes jóváírás összege tekintetében, nincs egyetlen nagy ugrás a megállapítás során, az összegeket folyamatosan korrigálják.


Az osztrák egyéni nyugdíjszámlákról részletesen a szerző ezen összefoglalójában olvashat.

A gyermeknevelésre tekintettel a nyugdíjjóváírás megosztásának lehetősége

A nyugdíjszámlák rendszere lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben.

Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés válás esetén sem vonható vissza. A nyugdíjrendszerben ilyen intézkedésekkel ténylegesen elősegíthető a nemek közötti egyenjogúság érvényesülése.

A gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok egyszerű számítása

A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 - járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után mikor, milyen támogatást kapott a szülő, amelynek mekkora tartama milyen arányban számítható be.

A kiegyenlítő támogatások

A Magyarországon tíz éve változatlan összegű, már eredetileg is arcpirítóan alacsony összegű minimálnyugdíj (28.500 Ft/hó) és a hasonlóan filléres méltányossági megoldások, valamint a minimálnyugdíj összegének százalékos mértékében meghatározott, az éhhalál elkerüléséhez épphogy elegendő időskorúak járadéka mint szociális ellátás helyett a kiegyenlítő támogatások rendszere garantálhatná az öregkori elszegényedés megfékezését.

A költségvetés fedezné a kiegyenlítő támogatásokat (Ausztriában ez az Ausgleichszulage), amely a törvényben évente meghatározott, minden ausztriai állandó lakost megillető minimális ellátási szint, valamint az adott személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete. A kiegyenlítő támogatások rendszere biztosítja a szolidaritás alapelvének érvényesülését.

Egy ilyen rendszer Magyarországon a jövőben abszolút életmentőnek bizonyulhatna, ha a rendszerváltozást követően évtizedekre minimálbérre vagy annál is kisebb kereseti összegre bejelentett - vagy be sem jelentett, a szürke és a feketegazdaság labirintusaiban tévelygő - milliók betöltik a nyugdíjkorhatárukat, és szembesülnek azzal, hogy mennyire elképesztően alacsony lesz a megszolgált nyugdíjuk. Itt eldőlhet, hogy Magyarország jóléti vagy egészen más állam-e.

A 14 havi nyugdíjfizetés

A nyugdíjat Ausztriában évi 14 alkalommal fizetik. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik.) Persze, hiszen a béreket is évente 14-szer fizetik. Egy ehhez hasonló rendszer bevezetését persze a magyar termelékenység eddigi alakulása látszólag nem tenné lehetővé, de nálunk elsősorban nem is az egy évre eső nyugdíj abszolút összegének növeléséről lehetne szó, hanem a kifizetés rendjének módosításáról: egész más a pszichológiai hatása egy olyan tortának, amelyet 14 szeletre lehet vágni, mint ugyanannak a tortának, ami csak 12 szeletes.

A Korridorpension, egy speciális osztrák korhatár előtti nyugdíj

Ennek a megoldásnak az adaptálásával nagyon egyszerűen ismét megteremthető lenne a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége Magyarországon. Egyúttal kiváltható lenne a nők kedvezményes nyugdíja is, ami a magyar nyugdíjkorhatár növekedésével lassan minden nő számára lehetővé teszi a korhatár előtti, ráadásul levonás nélküli, teljes összegű nyugdíjba vonulást - nyilván nem ez volt a magyar jogalkotó szándéka 2010-ben, a bevezetés idején.

A Korridorpension rendszerében a legalább 40 év biztosítási idővel rendelkező igénylő a korhatára betöltése előtt 3 évvel kérheti ezt a korhatár előtti nyugdíjat, amelynek összegét levonás terheli: évi 5,1% (havi 0,425%), de összesen legfeljebb 15,3% (hiszen legfeljebb 3 évig tarthat ez a korhatár előtti nyugdíj). Az egyéni nyugdíjszámlán természetesen minden összeg eurócentre pontosan előre látható.

Magyarországon a hölgyek mellett biztosan rengeteg magyar férfi is ezt a megoldást választaná, ha tehetné, hiszen ők jelenleg csak 65 évesen igényelhetik az öregségi nyugdíjukat, semmilyen korhatár előtti nyugdíj nem áll a rendelkezésükre.

A korbetöltött öregségi nyugdíj melletti munkavállalás korlátlan lehetősége

Ausztriában a közszférában sincs semmilyen korlátozás a korhatár betöltése utáni munkavégzés tekintetében. A magyar nyugdíjasok nyugdíj melletti munkavállalásának ösztönzése viszont még mindig csak a versenyszférára terjed ki, pedig a közszférában történő nyugdíjas munkavállalást kizáró vagy korlátozó intézkedések indoklásaként felhozott érvek már elenyésztek.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj szabályozása

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 30 hónapig jár (nem csak 12 hónapig, mint az alapesetben Magyarországon), és e korlát alól is számtalan felmentés adható a gyermekekre és a házasság hosszára tekintettel - másfelől viszont az özvegyi nyugdíj 0% is lehet, ha az özvegy jövedelme egy évente meghatározott (nagyon magas) szintnél magasabb.

A sávos nyugdíjemelés

Magyarországon a kizárólag a fogyasztói árak tervezett növekedésétől (a költségvetési törvényben előre jelzett inflációs rátától) függő éves rendszeres nyugdíjnövelés egységes százalékos mértéke elkerülhetetlenül az időskori relatív szegénység növekedéséhez vezet. Ha ugyanis az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek (jelenleg 3-4-szer nagyobb mértékben), akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik. Emellett az emelés valóban méltánytalan, hiszen a kis- és a nagyösszegű nyugdíjakra ugyanolyan százalékos mértékű emelés vonatkozik, ezért az egyik nyugdíjas, aki valóban rászorul, ezer forintos, a másik meg, aki egyáltalán nem szorul rá, tízezer forintos nagyságrendben kaphat emelést évente.

Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. A sávos nyugdíjnövelés mértéke Ausztriában
  • a tényleges infláción alapuló referencia-értéktől (Richtwert),
  • az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől,
  • valamint a nyugdíj összegétől

függ.

Így az osztrák emelés is végsősoron az infláció függvénye, mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.

Erre az évre vonatkozóan (2019. januárjától) például a következő az emelés mértéke:
  • 2,6%, ha a nyugdíj összege nem haladja meg az 1115 eurót,
  • 2,6%-ról arányosan csökkentve 2%-ig, ha a nyugdíj összege 1115,01 és 1500 euró közé esik
  • 2%, ha a nyugdíj összege 1500,01 és 3402 euró közé esik,
  • 68 euró, ha a nyugdíj összege meghaladja a 3402 eurót.

A résznyugdíj (Teilpension) intézménye

Ez valójában nem nyugdíj, hanem könnyített részmunkaidős munkavégzési lehetőség Ausztriában azok számára, akik betöltötték a 62. életévüket és egyébként jogosultságot szereztek a Korridorpension korhatár előtti nyugdíjra, amely helyett az érintett választhatja ezt a megoldást. Ennek keretében a heti munkaórák száma 40-60%-kal lecsökkenthető, miközben a kereset csak a munkaidőcsökkentés mértékének a felével csökken, viszont a korábbi teljes kereseti összeg beszámít a nyugdíjjóváírásba.

Az osztrák közszférában például az a gyakorlat, hogy a heti munkaidőt a felére csökkentik (50% csökkentés), így az illetmény mértéke is csökken, de csak az 50% felével, azaz 25%-kal. A 75% illetmény alapján viszont a nyugdíjjogosultságot úgy számítják, mintha az illetmény továbbra is 100% lenne - ugyanis a munkáltatónak a 100% után járó hozzájárulást fizetnie kell, viszont a különbözetért teljes mértékben kárpótolja a rendszer.

A magyar közoktatási törvény is bevezett egy hasonló megoldást azon, legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok és óvodai dajkák részére, akik az öregségi nyugdíjkorhatárukat 5 éven belül betöltik. Sajnos a magyar rendszerben nem szerepel az osztrák kompenzációs mechanizmus, ráadásul a lehetőség nem általános.

Az osztrák hosszú távú ápolási díj rendszere nyugdíjas korban

Az ápolási szükségletek orvosi szakvélemény által meghatározott függvényében hétfokozatú skála szerint állapítják meg az ápolási díj összegét. A megállapított ápolási díjat évente 12 alkalommal, levonások nélkül folyósítják. Összege 157 eurótól 1689 euróig terjedhet - havonta. (Az érem másik oldala, hogy a bruttó nyugdíjakat Ausztriában egységesen 5,1%-os egészségbiztosítási járulék is terheli a jövedelemadó mellett.)

Az oszrák nyugdíjrendszer részletes bemutatását a szerző ezen összefoglalójában olvashatja.

Nyilván nem lehet a boldog és gazdag Ausztria frissen megreformált nyugdíjrendszerének minden jogintézményét átültetni a magyar gyakorlatba - de törekedni lehet az összes olyan értelmes és bevált osztrák megoldás átvételére, amely nem feszíti szét a magyar költségvetést.

Dr. Farkas András
NyugdíjGuru News
www.nyugdijguru.hu


Dr. Farkas András is beszélni fog jövő heti Biztosítás 2019 konferenciánkon, érdemes eljönni!
hősök tere_getty
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
GettyImages-1180027214
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Történelmi tett: olyat tud Magyarország, amit utoljára az IMF-hitel előtt