D_KOS20191007015
Gazdaság

Elzárná a munkahelyteremtési pénzcsapot az ÁSZ

Portfolio
A munkaerőpiac helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését, helyette a – növekedési célokat szolgáló – tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatása célszerű – erre a következtetésre jutott elemzésében az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ a 2010-2017 közötti időszak állami befektetésösztönzési és munkahelyteremtési intézkedéseit értékelte. Az elemzés feltárta, hogy a vonatkozó stratégiák és tervek tartalmazták a főbb célokat és eszközöket, ugyanakkor azokba számszerűsített eredménycélokat és monitoring rendszert jellemzően nem építettek be. Az értékelt időszakban a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség pedig jelentősen csökkent, azonban a kutatás-fejlesztést célzó beruházások száma nem változott jelentős mértékben.

Az ÁSZ elemzése szerint munkahelyteremtés a rendszerváltás óta alapvető feltétele a támogatások igénybevételének, továbbá meghatározza a befektetésösztönzési politikát. A munkaerőpiaci helyzet a rendszerváltást, majd a 2008-as pénzügyi válságot követően alapvetően megváltozott: 2010 és 2017 között a befektetésösztönzési politika fő célja a munkahelyteremtés lett, így 2015-re már jelentősen csökkent a munkanélküliség, továbbá jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az ÁSZ elemzése rámutat arra, hogy a befektetésösztönzés stratégiai céljait a kormányzati stratégiák és tervek tartalmazták, a kormány a beruházásösztönzés intézményrendszerét kiépítette, továbbá a befektetések ösztönzéséhez biztosította a forrásokat. A tervezési dokumentumokba azonban jellemzően nem építettek be számszerűsített eredménycélokat, ütemezést, indikátor- és monitoring rendszert, így a befektetésösztönzési rendszer működésének irányító szervi, illetve kezelő szervi nyomon követése nem valósult meg.

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a napokban jelentette be, hogy a kormány októbertől eltörli a beruházási támogatásának egy fontos feltételét, a munkahelyteremtést és helyette a fókuszt a technológiára és az innovációra helyezi át. Szijjártó beszélt arról, hogy kikerül az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (EKD) feltételei közül a munkahelyteremtés. A lépés mögött érezhetően az a megfontolás áll, hogy a csúcsra érő foglalkoztatás után már nincs sok értelme az új munkahelyek létrehozását támogatni

A 2010-2017 közötti időszakban a célelőirányzatból 120 vállalkozás nyert támogatást, amelyek összesen több mint 34 ezer új munkahelyre tettek vállalást. A pályázatot nyert vállalkozások így összesen 682,8 milliárd forint értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesültek

A kormány egy munkahely létrehozására átlagosan 7,3 millió forint támogatási összeget fordított a 2010-2017 közötti időszakban.

Az ÁSZ elemzése aláhúzza, hogy a befektetésösztönzési politika eredményeként az elemzett időszakban a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség jelentősen csökkent, a foglalkoztatás pedig jelentős mértékben nőtt. Az iparágakra vonatkozó célok összességében teljesültek, a kormány szándékai szerint támogatni kívánt iparágak esetében történt a legtöbb szerződéskötés.

Az ÁSZ elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a K+F beruházások számottevő növekedése nem valósult meg.

2014-től – a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználására vonatkozó előírások változásával összhangban – nagyobb mértékű beruházás jött létre az elmaradott régiókban, ugyanakkor Dél-Dunántúl helyzete érdemben nem változott. A támogatott vállalkozásoknak a KKV-k beszállítói hálózatfejlesztésében való együttműködésével kapcsolatos célok megvalósulása visszamérés és nyomon követés hiányában nem volt értékelhető.

Az ÁSZ elemzése rávilágít, hogy a munkahelyteremtési cél még 2017-ben is prioritás volt, annak ellenére, hogy a munkanélküliség ekkor már jelentősen csökkent és bizonyos iparágakban munkaerőhiány jelentkezett. Az ÁSZ az elemzésben arra a következtetésre jutott, hogy a munkaerőpiac helyzete ma már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további támogatását. Ehelyett a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatásával célszerű kezelni az egyes területeken jelentkező munkaerőhiányt és a növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségeket.

A munkaerőpiaci folyamatokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében támogatni szükséges továbbá a munkahely-allokációt, a munkaerő mobilitását az iparágak és térségek között. A kutatás-fejlesztés és eredményeinek integrálása a termelési folyamatokba rendkívül költségigényes tevékenység, amelyet a versenyképes gazdaságok kormányai általában közpénzből is támogatnak, így segítve a fenntartható növekedést, és erősítve a versenyképességet – szögezi le elemzésében az Állami Számvevőszék.

(Forrás: ÁSZ Hírportál)

(Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd)

orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
élelmiszer étel getty