Változatlan szinten maradhatnak a kamatok az október 22-i kamatdöntő ülés alkalmával, amit a hazai inflációs folyamatok mellett a külső környezet is erősít – írja Kuti Ákos, a Danube Capital R&A Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szeptemberben 2,8%-ra lassult az infláció az augusztusi 3,1%-os szintről éves alapon. Kuti kiemelte: az alacsonyabb inflációs nyomás mellett a nemzetközi fejlemények is kivárásra ösztönözhetik az MNB-t.
Az Európai Központi Bank további monetáris politikai lazításról döntött szeptemberi kamatdöntő ülése alkalmával, és az új jegybankelnök, Christine Lagarde is folytathatja a laza monetáris politikát. „Ezenkívül a Fed is a monetáris lazítás útjára lépett, 2019 júliusa után szeptemberben is csökkentette az irányadó kamatsávját. A piaci várakozások szerint októberben további kamatvágásról dönthet a Fed, annak ellenére, hogy a jegybank szeptemberben az idei évre változatlan kamatokat jelzett előre” – részletezi Kuti.
A Portfolio által megkérdezett elemzők úgy véli, hogy októberben szinten tartja a kamatokat az MNB. Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza emlékeztetett, hogy az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülését követően is hangsúlyozta, hogy alapesetben a negyedéves inflációs jelentésre alapozva hoz döntést a kamat- és egyéb (pl. likviditási) kondíciók megváltoztatásáról, amely legközelebb decemberben lesz. „Ettől való eltérés feltehetően csak rendkívüli események (pl. valamilyen váratlan külső sokk) esetén történne” – tette hozzá.
Az MNB a relatíve gyenge forint miatt sem aggódott a szeptemberi kamatdöntő ülés tanúsága szerint, kiemelve, hogy egyéb inflációs tényezők ellensúlyozták a gyengülés hatását, ami egyébként is kisebb szerepet játszik az inflációban és csak egy a sok más tényező mellett - fejtette ki Jobbágy. Az szeptemberi kamatdöntés óta ráadásul a forint árfolyama stabilizálódást mutatott a 330-335-ös euró/forint sávon belül.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azonban felhívja a figyelmet arra, hogy habár a szeptemberi inflációs adat alapján az MNB egyelőre fellélegezhet, miután az infláció visszatért a cél alá, ez azonban a maginfláción kívüli tényezőknek köszönhető. Az alapfolyamatokat leíró mutató, a maginfláció továbbra is a célsáv teteje közelében található, így az inflációs nyomás nem tűnt el a gazdaságból – fejtette ki.
A belső árnyomás emelkedett: a maginfláció az augusztusi 3,7%-ról 3,9%-ra nőtt szeptemberben, valamint az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2%-ról 3,4%-ra emelkedett. „Az idei és a jövő évben várakozásunk szerint a maginfláció rendre a teljes árszínvonal-romlás felett növekszik majd, melyhez elsősorban a gazdaságra jellemző bérnyomás járul hozzá” – mutatott rá Kuti Ákos.
A folyamatok kettőssége is megmaradt szeptemberben: a belső tényezők gyorsítják, a külsők lassítják az inflációt – írja Regős Gábor.
A forint gyengülése a jelek szerint tartós, erre azonban az MNB várhatóan továbbra sem reagál. Ennek megfelelően egyelőre nem számítunk a monetáris kondíciók változására a közeljövőben, bár azt a maginfláció és a forint árfolyam esetleg indokolhatná
– fejtette ki Regős, aki szerint kivárásra ösztönözheti az MNB-t, hogy az EKB az elmúlt időszakban monetáris lazítást hajtott végre.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza úgy látja, hogy a gazdaság számos területén már látszanak a lassulás jelei, de főként az iparban és az építőiparban.
A külső kockázatok nem csökkentek érdemben, vagyis a külső dezinflációs nyomás erősödése továbbra is jelen van - tette hozzá az elemző, aki szerint
a jegybank óvatos, adat-vezérelt üzemmódját ismételten hangsúlyozza majd az októberi sajtóközlemény.
Az ellentmondó inflációs folyamatok ellenére az elemzők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az MNB-nek lazítás vagy szigorítás lesz-e a következő döntése. Miközben korábban a döntő többség a szigorításra tippelt, mostanra egyre megosztottabbak a közgazdászok. Ebben komoly szerepet játszhat, hogy az MNB szeptemberi kamatdöntést követően galamb hangvételű közleményt tett közzé. Ebben hangsúlyozták, hogy a Monetáris Tanács megítélése szerint "a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet". Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy meg fogják fontolni a lazítást az első adandó alkalommal.
Virovácz Péter úgy véli, hogy a betéti kamat március előtti szintre történő visszavágása logikus lépés lenne. Szerinte a kötvényvásárlási program folytatása is szóba jöhet, ám ezúttal sterilizáció nélkül, vagyis igazi mennyiségi lazítást (QE) hajthat végre a jegybank. „Ez utóbbinak nagyobb a valószínűsége” – vélekedett Virovácz, aki idézte Nagy Márton, az MNB alelnökének legutóbbi szavait is, aki a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján a múlt héten arról beszélt, hogy a jegybank mérlege csupán a GDP 27 százalékát teszi ki, ami jelentős mozgásteret biztosít a monetáris hatóságnak a beavatkozásra.
(Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor)
