GettyImages-1133086819
Gazdaság

Itt az MNB közleménye a kamatdöntésről

Portfolio
Alapvetően nem változott meg a Magyar Nemzeti Bank helyzetértékelése, a jegybank nem módosított a monetáris politikájával kapcsolatos kommunikációján az előző hónaphoz képest. A jegybank közleménye kiemelte, hogy "a Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet". A jegybank szerint "a Tanács ezen tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni". Egyes elemzők azt várták, hogy az emelkedő hazai infláció és a gyors GDP-növekedés maitt az MNB az "aszimmetrikus" inflációs kockázatok hangsúlyozását elhagyhatja a közleményéből, erre azonban nem került sor, vagyis a jegybank továbbra is kifejezetten laza monetáris politikát fog folytatni.

Az MNB közleményének fő üzenete, hogy továbbra is igyekszik támogató monetáris politikai környezetet fenntartani. A jegybank továbbra is a lefelé mutató inflációs kockázatokat hangsúlyozza (az elmúlt hónapokhoz hasonlóan), és nem hagyta el a közleményéből azt, hogy „aszimmetrikusak” az inflációs kockázatok, miközben egyes szakértők már „szimmetrikusnak” látják az inflációs kilátásokat az emelkedő hazai inflációs folyamatok és a vártnál gyorsabb magyar GDP-növekedés miatt. A jegybank továbbra is a lassuló európai konjunktúra hatásai miatti lefelé mutató inflációs kockázatokat hangsúlyozza. Az MNB decemberben frissíti a növekedési és az inflációs előrejelzését, amelyben kulcskérdés lesz, hogy milyen inflációs pályát vetítenek előre.

Az alábbiakban az MNB kamatdöntést követően kiadott közleménye olvasható (kiemelések tőlünk):

"A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

2019 októberében az infláció 2,9, a maginfláció 4,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalékon alakult. Az infláció és a maginfláció emelkedését a feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulása magyarázta.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik. A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban a jelenlegi szint közelében alakul, majd a külső dezinflációs hatások miatt a jövő év elejétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

2019 harmadik negyedévében a hazai gazdaság 5,0 százalékkal bővült az előzetes adatközlés alapján, amihez a piaci szolgáltató ágazatok, az ipar és az építőipar járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. A külkereskedelmi többlet az elmúlt negyedévben az élénk exportnövekedés mellett jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi értéket.

A gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul. A romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását. A gazdasági növekedés fokozatos lassulásával összhangban a bérdinamika mérséklődik, amivel párhuzamosan a fogyasztás növekedési üteme is lassul. A hazai export a globális és az európai keresleti kilátások romlása miatt visszafogottabban emelkedhet. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal növekszik. A magyar gazdaság eurozónáéhoz történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére a következő években is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett folytatódik.

A monetáris politika mellett több kormányzati lépés együttesen erősíti hazánk makrogazdasági egyensúlyát és csökkenti a külső sérülékenységet. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) több csatornán keresztül erősíti a pénzügyi stabilitást és támogatja a fenntartható gazdasági növekedést. A MÁP+ jegyzések mértéke továbbra is számottevő, amelynek több mint fele az állam számára új forrásként jelentkezett. Az értékesítések jelentős része a fővárosban valósult meg, miközben vidéken a vásárlások szintje alacsonyabb. Az elfogadott jövő évi költségvetési törvény alapján a költségvetés GDP-arányos hiánya – jelentős tartalékok fenntartása mellett – az idei évi 1,7-1,8 százalékról 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban, és a Konvergencia Program szerint 2021-ben is anticiklikus hatású marad. A májusban bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét.

A globális növekedési kilátások romlása és a visszafogott inflációs folyamatok következtében a külső monetáris politikai környezet az elmúlt hónapokban újra lazábbá vált. A Federal Reserve idén három alkalommal csökkentette irányadó rátáját. Az Európai Központi Bank szeptemberi döntésével összhangban novemberben megkezdte az eszközvásárlásokat. Októberben a japán jegybank előretekintő kommunikációjában megjelent a kamatcsökkentés lehetősége. A globálisan meghatározó jegybankok iránymutatásai és a piaci árazások alapján a laza monetáris politikai környezet tartósan fennmarad és további mérsékelt lazító lépések várhatóak.

Az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok döntései, valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták. Az olajárak nőttek az elmúlt hónapban.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), amelynek keretében az MNB szeptemberben megkezdte a vállalati kötvényvásárlásokat. A nagy érdeklődés következtében a program keretösszegének háromnegyede év végéig, míg a fennmaradó rész jövő év elején felhasználásra kerülhet. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program szervesen kiegészíti a hitelezés egészségesebb szerkezete érdekében 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében a részt vevő hitelintézetek október végéig több mint 310 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a Tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon.

A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. A Tanács ezen tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni."

(Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images)

donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
donaldtrump