Mélyben a brit infláció, jöhet a kamatvágás?

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai adatismertetése szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex 1,3 százalékkal volt magasabb decemberben, mint egy évvel korábban. Novemberben 1,5 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában. Tavaly nyáron még 2 százalék felett jár az éves brit infláció. Az előzetes elemzői konszenzus decemberre is 1,5 százalékos éves inflációt valószínűsített a teljes kosárra számolva. A decemberben mért éves infláció 2016 novembere óta a legalacsonyabb.

A múlt havi adat azt is jelenti, hogy az éves brit inflációs ütem most már jóval a Bank of England célszintje alatt jár. A brit kormány által a jegybank számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.

Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezető közgazdásza, Josie Dent a friss inflációs adatok szerdai ismertetése után kifejtette: a nagy-britanniai infláció az idén is várhatóan alacsony lesz, tekintettel a gyenge hazai keresletre és a világgazdasági növekedés lassulására.

A CEBR szakértője szerint az inflációt alacsonyan tartó tényezők közé tartozik az is, hogy változatlanul bizonytalanok az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételei, és ez folyamatosan terheli a brit gazdaság növekedését.

Az elemző ebben a környezetben azt valószínűsíti, hogy a Bank of England hamarosan 0,5 százalékra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 0,75 százalékról. Ennek lehetőségét a brit jegybank monetáris tanácsának egyik befolyásos tagja is felvetette szerdán.

Michael Saunders egy észak-írországi üzleti fórumon felszólalva kijelentette: a brit hazai össztermék (GDP) a tavalyi első negyedév óta alig nőtt, a legfrissebb becslések szerint az éves szintű gazdasági növekedés 2012 óta első ízben 1 százalék alá lassult. Hozzátette: a legutóbbi üzleti felmérések arra vallanak, hogy a brit gazdaság pillanatnyi növekedése nagyon csekély, vagy éppen zéró. Ennek fő tényezője Saunders szerint is a Brexit-folyamathoz kötődő bizonytalanság, mindenekelőtt az, hogy továbbra sem lehet tudni, milyen kereskedelmi kapcsolatrendszert lehet kiépíteni az EU-val a Brexit után.

A Bank of England szakértője szerint ebben a környezetben helyénvaló lépés lehet az expanzív monetáris politika fenntartása, akár a jegybanki alapkamat csökkentésével is, mérséklendő annak a kockázatát, hogy az infláció tartósan megragadjon a 2 százalékos célszint alatt.

A kockázatkezelési megfontolások amellett szólnak, hogy "viszonylag közeli és agresszív válaszintézkedéssel" kell reagálni a jelenlegi lefelé ható kockázatokra - fogalmazott szerdai előadásában a Bank of England monetáris tanácsának tagja.