Varga Mihály Kásler Miklós
Gazdaság

Olyan számokat produkált a költségvetés, amiken csak pislogunk

Portfolio
Az éves pénzforgalmi deficittervet 220 milliárd forinttal haladta meg tavaly a központi alrendszer hiánya, de vannak ennél is érdekesebb számok a Pénzügyminisztérium által szerdán közzétett részletes, egész éves államháztartási jelentésben. Az sem mellékes, hogy a bevételek és a kiadások is látványosan, közel 2000 milliárd forinttal teljesítették felül az eredeti terveket.

Érdekes számokra is bukkanhatunk a részletes államháztartási jelentésben. Azt már tudjuk, hogy az eredeti 998 milliárd forintos pénzforgalmi hiánytervhez képest a végső deficit tavaly 22%-kal magasabb lett, 1219 milliárd forint volt, de a részletes táblázatok alapján látványos folyamatokat is felfedezhetünk. Az egész éves hiányszám nem csak az eredeti tervet haladta meg, hanem a kormány által decemberben közölt éves pénzforgalmi hiányra vonatkozó várakozást is, 100 milliárd forinttal. Ez azt jelenti, hogy még az év utolsó napjaiban is úgy érzékelte a kormány, hogy plusz költekezést hajthat végre, mert az a végső (eredményszemléletben számolt, teljes államháztartásra vonatkozó, önkormányzatokkal és egyes szervezetek gazdálkodási adataival, valamint az ESA-híddal együttesen számolt) egyenleget nem rontja. Az uniós módszertan szerint számolt 2019-es hiányszámra már nem kell sokat várni, március végén megismerhetjük.

A fő számok közül (központi alrendszernél maradva) mindenképp érdemes kiemelni a központi költségvetés bevételi és kiadási összegét. A bevételek elérték a 14 965 milliárd forintot, ami közel 1900 milliárd forinttal, 14,4%-kal magasabb az előirányzatnál (de még a 2018-as teljesülést is 1300 milliárd forinttal haladja meg). Nominálisan ennél is nagyobb mértékben teljesült magasabban a kiadási oldal: az éves előirányzatot 1925 milliárd forinttal haladta meg, ami 13,7%-kal magasabb a tervnél.

Mitől szálltak el a bevételek?

A három fő bevételei csoport közül csak a gazdálkodó szervezetek befizetései múlták alul a tervezettet, miközben a fogyasztáshoz kapcsolt adók és a lakosság befizetései érezhetően magasabbak lettek a tervnél.

  • A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek elmaradása egyértelműen a társasági adóbevételek csökkenésével függ össze. Ezen a soron 400 milliárd forint volt a terv, ehhez képest érkezett a büdzsébe 303 milliárd forint ezen a soron. Az ok egyszerű, ahogy a PM tájékoztatójából is kiderül: a decemberi adóelőleg-kiegészítés eltörlésre került.
  • Az egyéb központosított bevételek viszont szépen híztak, összesen 55 milliárd forinttal növekedtek 2018-hoz képest, ami 10,8%-os emelkedésnek felel meg. 
  • Ezen belül látványos a használatarányos elektronikus útdíj bővülése: 17%-os növekedés, ami 31,6 milliárd forint volt. Ezzel az e-útdíj meghaladta tavaly a 215 milliárd forintos bevételi szintet. Emellett az időalapú útdíj összege tavaly már 71 milliárd forint fölé emelkedett, ami 8,7%-kal magasabb a 2018-as összegnél.
  • Érdekesség, hogy az energiaellátók jövedelemadójából származó bevétel az előirányzat felét sem érte el, ezt azonban nem részletezte a tárca.
  • A pénzügyi szervezetek különadója 56,6 milliárd forintban teljesült, ami 7,2%-kal nagyobb az előirányzatnál.
  • A kisvállalati adók is népszerűbbek voltak a tervnél, ha a bevételi összegek előirányzathoz való teljesülését nézzük: 158 milliárd forintnyi kata bevétel folyt be (16%-kal magasabb a tervnél), és 70 milliárd forintnyi kiva-bevétel (+41%).
  • Az általános forgalmi adóbevételek meghaladták tavaly a 4500 milliárd forintot, ami 603 milliárd forintos növekedés 2018-hoz képest (ez 15%-os növekedésnek felel meg). A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a belföldi befizetések növekedése elsősorban a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthető. Látványos ábrán foglalta össze a PM az áfabevételek lefutását:
  • A jövedéki adóbevételek 1176 milliárd forintban teljesültek, ami a tervet 3,1%-kal haladták meg.
  • A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel 6,7%-kal haladta meg a terveket (243 milliárd lett az éves bevétel). "A növekedés hátterében a pénzforgalmi szolgáltatók és a Kincstár egyaránt magasabb befizetése áll" - magyarázta a PM.
  • A biztosítási adó pedig 22%-kal múlta felül az előirányzatot, 82 milliárd forint érkezett a büdzsébe ezen a soron.
  • A turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi összege pedig valósággal felrobbant: 26,9 milliárd forint lett a 15,5 milliárdos tervvel szemben.
  • A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele 2019-ben 2424,6 milliárd forint volt, amely 247,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
  • Szociális hozzájárulási adóból és járulékokból összesen 466 milliárd forinttal több jött be, mint 2018-ban (a járulékok és szocho együttes összege meghaladta az 5300 milliárd forintot). Ez 9,6%-os éves növekedésnek felel meg.
  • Azt is érdemes külön kiemelni, hogy a központi maradványalapba 286 milliárd forintot fizettek be az állami szervek, a 2018-as 199 milliárd forint után.

Mire költött a kormány?

Az egyedi és normatív támogatások 421 milliárd forintban teljesültek, ami 12%-kal magasabb az előirányzatnál és 9,9%-kal haladta meg az előző év teljesítését. Az eltérés alapvetően a vasúti és az autóbuszos személyszállítási, valamint a vasúti pályahálózat működtetési költségtérítések magasabb összegű kifizetéseire vezethető vissza. Emellett az eredeti 73 milliárd forint helyett 80 milliárd forintot költött a kormány a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására (MTVA). 

A lakásépítési támogatások a betervezett 242 milliárd forintot messze nem érték el, 191 milliárd forintban teljesültek. A két év között eltérést okozott a lakástakarék-pénztári megtakarítások után fizetett állami támogatások összegének változása. 

  • Családpolitikai és szociális célokra 652 milliárd forintot költött a kormány, ami nagyjából megfelel a várakozásoknak.
  • Látványos felülteljesítés volt a költségvetési szervek kiadásainál: 6220 milliárd forintot költöttek tavaly, ami 38%-kal haladja meg az előirányzatot. Itt a Pénzügyminisztérium a nagyobb összegű kifizetéseket is kiemelte. Ilyen volt a Honvédelmi Minisztérium haditechnikai beszerzése (130 milliárd forint), az ORFK-nak adott 50 milliárd forintot szintén eszköz beszerzésre, 24 milliárd forintot számoltak el itt a rezsiutalványok kifizetésére.
  • Nyugellátásokra 2019-ben összesen az állam 3503 milliárd forintot költött, ami 1,7%-kal magasabb a tervnél. Ennek okait is részletezte a minisztérium. "A 2019. évi kifizetések tartalmazzák az év elején végrehajtott 2,7%-os nyugdíjemelés, a novemberi ellátásokkal kifizetésre került, 0,7%-os mértékű egyösszegű nyugdíj-kiegészítés, és az ugyancsak a novemberi ellátásokkal együtt folyósított nyugdíjprémium összegét".
  • Az E-Alap kiadási főösszege 4%-kal haladta meg a tervezettet, 2540 milliárd forint lett szemben a 2440 milliárd forinttal.
  • Ezen belül a gyógyító-megelőző ellátás kapott 70 milliárd forinttal többet, mint tervezték. 

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila

koronavirus
audi tt
huawei trump tavkozles 5g halozat
forint készpénz
koronavirus2
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti webinárium
A kezdőket gyakran megrémíti a volatilitás, pedig az előnyünkre tudják fordítani.
koronavirus