koronvavirus
Gazdaság

Tegyük rendbe: mennyire halálos a koronavírus?

Portfolio
MTI
Valójában senki nem tudja, a megbetegedések pontosan mekkora része végződik halállal a koronavírus-járványban. Ennek megállapítását az adatok hiánya, a még mindig zajló járvány, illetve az egészségügyi szolgálatok eltérő felkészültsége is nehezíti. Az egyértelműnek látszik, hogy a vírus jóval veszélyesebb a szezonális influenzánál, de lényegesen enyhébb, mint a 2003-as SARS-járvány.

Keddig Kínában 78 ezer, az egész világon pedig összesen közel 81 ezer megbetegedésről lehet tudni. A halálozások száma Kínában 2715, a világ többi részén további 45 ember hunyt el. Ebből az adódik, hogy a Kínában a detektált fertőzöttek 3,5%-a, a világ más részein 1,5%-a hunyt el. A mortalitási ráta napról napra ingadozik, és a szórására jellemző, hogy Olaszországban is a kínaihoz hasonló halálozási ráta. A közép-kínai Vuhan városban, ahol a koronavírus még tavaly decemberben először felütötte a fejét, a fertőzöttek 2-4 százaléka halt bele a betegségbe, míg Kína többi súlyosan érintett részein a halálozási arány feltűnően alacsonyabb, 0,7 százalék körüli.

Tudósok egyelőre nem tudják bizonyossággal megállapítani, mennyire halálos kór az új koronavírus okozta tüdőgyulladás, és szinte már rejtélyesnek tűnhet, hogy a megbetegedettek körében vajon miért eltérő a halálozási arány még Kínán belül is.

Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus mindenhol pontosan ugyanaz, a különbség abban rejlik, hogy Vuhanban jelent meg először a betegség, amelyet a hatóságok a legelső időkben még azonosítani sem tudtak, és az egészségügyi rendszer még egyáltalán nem volt felkészülve. Egy járvány kitörésekor - amikor az emberek még nem tudják, miről van szó - az első betegek már csak súlyos állapotban kerülnek kórházba, amikor már nehezebb rajtuk segíteni.

Mire a Vuhantól távolabbi területeken is kezdtek megbetegedni az emberek, a kínai hatóságok már felkészültek, az enyhe eseteket is ki tudták szűrni és el tudták különíteni. Ezt a kétségtelenül érvényes összefüggést árnyalja az említett olasz helyzet, ahol magas a halálozási ráta, illetve még inkább árnyalná az iráni, ha hinnénk az ottani adatoknak. (Iránban előbb volt halálos áldozat, mint hivatalos fertőzött, és azóta is nagyon látványos az ellentmondás a halottak és a fertőzöttek száma között.)

Aylward óva intett attól, hogy a Kínán kívüli országokban a járvány megjelenésekor "erőltetetten magasnak" állítsák be a koronavírus okozta halálozási arányt, mert - csakúgy, mint korábban Vuhanban - kezdetben a hatóságok csak a legbetegebb fertőzöttekkel találkoznak, és még nem észlelik az enyhébb eseteket, ezért súlyosabbnak tűnhet a halálozási ráta.

A most terjedő COVID-19-es típusú koronavírus "unokatestvérének" tekintett SARS-CoV koronavírus 2003-ban mintegy 10 százalékos halálozási aránnyal pusztított.

Az influenzát viszont egy másik víruscsalád idézi elő, amelyen belül a különböző típusok eltérő súlyosságú betegséget okoznak. Világszerte az influenza évente több millió embert fertőz meg, és több százezren bele is halnak a betegségbe. Anthony Fauci, az amerikai Országos Egészségügyi Központ (NIH) fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének igazgatója elmondta:

átlagosan a szezonális influenza halálozási rátája csak 0,1 százalék körüli.

Ez viszont jelentősen alacsonyabb az új koronavírusra eddig kalkulált arányszámnál. Az új koronavírus okozta tüdőgyulladás elsősorban az idős, krónikus betegségekben szenvedőkre jelenti a legnagyobb veszélyt. A fiatalabb fertőzöttek körében egyértelműen ritkább a halálozás, bár ezzel ellentétes benyomást kelthet, hogy néhány ilyen haláleset világszerte az újságok címlapjára került: például annak a 34 éves kínai orvosnak az esete, aki elsőként figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire, de akkor a hatalom még megpróbálta elhallgattatni.

Kínában a fertőzöttek 80 százalékának enyhe lefolyású a betegsége, ők hozzávetőleg két héten belül felépülnek, míg a komolyabb tünetekkel rendelkezők esetében 3-6 hétig is eltarthat a teljes gyógyulás. A fertőzöttek nagyjából 13 százaléka kerül súlyos állapotba, az ő körükben nagyobb valószínűséggel halnak bele a betegségbe, de az enyhe esetek egy töredéke is halállal végződhet, aminek egyelőre nem tudják az okát a tudósok - mondta el Bruce Aylward.

A halálozási rátát tehát több tényező is befolyásolja, ezek közül a legfontosabb:

  • Hány olyan (jellemzően enyhébb) megbetegedés van, ami a gyors lefolyás, vagy az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt nem jut a hatóságok tudomására. Értelemszerűen minél több ilyen eset van, annál inkább túlbecsüli a statisztika a halálozási rátát a "csendes gyógyultak" miatt. Erős a gyanú, hogy az új koronavírusnál ez a szempont fontos lehet, egy tanulmány szerint például a betegségek kétharmada a radar alatt maradhat. (Ugyanakkor kérdéses, hogy például a még enyhébb lefutású influenzajárványok esetében nem hasonló-e a helyzet, ezért nem biztos, hogy a tökéletesen pontos halálozási ráták sokkal kisebb különbséget mutatnának.)
  • A járvány enyhülési szakasza során a halálozási ráta emelkedik, mivel a halálozások egy ideig még változatlan tempóban növekednek, miközben a nevezőben szereplő megbetegedések száma már lassabban. Ezt láthatjuk a kínai statisztikában (lásd a fenti grafikonunkat). Ha ez az egy torzító tényező létezne, akkor valójában a halálozási ráta csak a járvány végére állna be a reális szintre. 
  • A halálozási rátát az egészségügyi rendszer fejlettsége, terheltsége közvetlenül befolyásolja egyszerűen azért, mert a jobb ellátás több embert menthet meg.
  • Ha a vírust valamilyen okból később észlelik (népsűrűség, elzárt helyek, véletlen stb.), akkor tovább maradnak ellátatlanok a fertőzöttek, ami szintén növelheti a mortalitási rátát, függetlenül a vírus tulajdonságaitól.

Összességében a fenti tényezők érzésünk szerint a hivatalos 3,4%-nál érdemben kisebb halálozási rátát jelentenek, de az influenzához képest valószínűleg egy nagyságrenddel magasabb marad a mutató. 

Címlapkép: Centers for Disease Control and Prevention (CDC)

vitezy david
koronaviruscoronavirus
Ez a magyar boltok nagy trükkje: erre érdemes figyelni
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirusclk