1000forint
Gazdaság

Koronavírus-válság: Óvatosan a fiskális élénkítéssel!

Nagy érdeklődéssel olvasom a hazai közgazdászok véleményeit a jelen helyzetről, a válságkezelés lehetséges módjairól. A javaslatoknak azon részével teljes mértékben egyetértek, ami az expanzív, proaktív és jelentős volumenű monetáris politikai élénkítéseket szorgalmazta és szorgalmazza, és egyetértek a jegybank eddig megvalósított módszereivel, eszközeivel is, azonban azokkal a véleményekkel ezúton is szeretnék vitatkozni, amelyek a nagy volumenű költségvetési hiánynövelést, valamint a kiadások részben szociális alapú elköltését is szorgalmazzák.

Olvasva a fő megszólalásokat, a következő pontokkal lehetne összefoglalni a költségvetési hiánynövelésre eddig megfogalmazott érveket:

  1. A keynes-i gazdaságpolitika tanítása szerint, ha a gazdaságban kereslethiányos helyzet alakul ki, a magánszektor nem kíván vagy nem tud költekezni, és sok a szabad kapacitás, akkor az államnak kell a helyébe lépnie, és vállalnia az átmeneti költekezést, akár az adósság növekedése árán is. (Sőt, az adósságok terheit nagy részben meg tudják finanszírozni akár jegybanki pénzteremtésből is.)
  2. Ha az állam egy ilyen (átmenetinek tartott) válságban gyorsan és határozottan lép, akár szociális alapon is támogatja a külső körülmények okán (önhibájukon kívül) bajba jutott vállalkozásokat és munkavállalókat, akkor ezzel meg tudja akadályozni azt, hogy ezek a vállalatok (és munkavállalók) villámgyorsan csődbe menjenek, ellehetetlenüljenek, és ezzel megteremtjük a lehetőségét a gyors újraépülésre. Ha viszont az állam nem segít, nem lép közbe, akkor a vállalatok sokasága és ezek kapcsolatrendszerei tűnhetnek el, és ez pedig már szerkezeti válságot is okozna, amely által a későbbi újraépülés már sokkal lassabban és költségesebben tud csak megvalósulni.
  3. Az Egyesült Államok, Németország és legtöbb gazdasági nagyhatalom is költségvetési élénkítésbe kezd, vállalva akár az adósságállomány növekedését is.

Az érvek természetesen logikusak, nagyon elgondolkodtatók, azonban véleményem szerint nem tartalmazzák a teljes igazságot, sőt, erősen árnyalhatók, akár kétségbe is vonhatók, méghozzá a következő érvekkel.

  1. A régóta jól ismert Mundell-Fleming modellből tudhatjuk, hogy a keynes-i gazdaságpolitika csak nagy zárt gazdaságokban hatásos, kis-nyitott gazdaságokban viszont nem vagy legalábbis sokkal kevésbé. Sőt, egy olyan kis-nyitott gazdaságban, ahol ráadásul lebegő árfolyamrendszert is használnak (mint ahogy hazánkban is), a fiskális élénkítés szinte teljesen hatástalan. Minél kisebb és nyitottabb egy gazdaság, annál inkább igaz lesz az, hogy a belső kereslet élénkítése elsősorban az importot növeli, rontja a külső egyensúlyt, és a keresletnek legfeljebb nagyon kis hányada jutna oda, ahová szánjuk, azaz a hazai vállalkozások és munkavállalók megsegítésére.
  2. A fiskális politika nagyon nehezen tudna vevőként a szolgáltatóiparban és azokban a szektorokban megjelenni, ahol most szükség lenne rá. Belegondolva, hogy milyen típusú megrendelései szoktak lenni leggyakrabban az államnak (pl. építőipari), nem nagyon látom, hogy az állam hogyan tudna megrendelőként, vevőként a most bajba jutott ágazatokban (például a turisztikai szolgáltatások, színházak, éttermek, kozmetika stb. piacán) a vállalatok számára megrendeléseket biztosítani. Ez tartalmilag és technikailag is igen nehezen kivitelezhető lenne.
  3. Felvetődhet persze az ötlet, ha vevőként ugyan nem is venne szolgáltatásokat az állam, transzfer jelleggel, vissza nem térítendő támogatásokkal azért mégis támogathatná nagyobb mértékben a bajba jutott vállalatokat és munkavállalókat. Ezzel azonban például az is a gond, hogy ez a terv anyagilag kizárólag akkor lenne zökkenőmentesen finanszírozható és akkor lenne bizonyos fokig megtérülő befektetés, ha a válság egy-két hónapon belül véget érne, és két-három hónap múlva már újra megállnának a vállalkozások a saját lábukon, a piaci megrendelésekből. Erre azonban semmi garancia nincsen. Másrészt, az ilyen transzfer jellegű támogatások kifejezetten kontraproduktívak, mert a vállalatok és munkavállalók alkalmazkodását késleltetik, elnyújtják. Minél hosszabb a válság és minél lassabb az alkalmazkodás, annál nagyobbak a leállásoknak és támogatásoknak a társadalmi költségei.
  4. A szolgáltatóipar és általában a gazdaság meglehetősen komplex ahhoz, hogy az állam hatékonyan és gyorsan átlássa, hogy ténylegesen mely szektorok, vállalatok és munkavállalók esetében lenne hatékony és megtérülő a támogatások nyújtása, és melyek azok, amelyek csak „potyautasként” kérik a támogatásokat, de egyébként egyáltalán nem működnek hatékonyan. Az információs aszimmetria hatalmas, sokkal hatékonyabb, ha az alkalmazkodást nagy részben a piaci folyamatokra is bízzuk.
  5. Hiába alkalmaz az állam expanzív fiskális politikát egy olyan helyzetben, amikor nemcsak keresleti, hanem kínálati sokk is sújtja a gazdaságot. Amikor a kapacitások azért szűkülnek be, mert akadozik az alapanyagok és félkésztermékek importja, vagy mert a munkavállalóknak otthon kell maradniuk és nem tudnak dolgozni, akkor a kereslet élénkítése nem tudja elérni a kívánt kibocsátásnövelő hatást.

Az érveimmel természetesen nem azt akarom sugallni, hogy egyáltalán nincs terepe, célszerűsége a költségvetési intézkedéseknek, mindössze azt akarom állítani, hogy eltúlzottnak érzem azt a „csodavárást”, amit számos közgazdász a költségvetési mozgástértől vár ezekben a napokban, hetekben (a szaksajtóban megjelent írások tanulsága szerint).

A fentiek tükrében, jómagam a következő gazdaságpolitikai intézkedésekkel értek egyet:

  1. A jegybank által meghirdetett expanzív monetáris politika, amely egyrészt irányul a rövid kamatlábak (BUBOR) megemelésére és a forint short pozíciók (carry trade) leépítésére, másrészt a hosszú kamatok csökkentésére és ezáltal a hitelezés belföldi ösztönzésére.
  2. Például az NHP megújításával és akár további állami kamattámogatások és garanciaprogramok segítségével a lakossági és vállalati hitelek támogatása. Nem a nyakló nélküli költségvetési támogatások a hatásosak, hanem hitellel azokat a vállalkozásokat és munkavállalókat célszerű támogatni, akik maguk is úgy látják, hogy a jelenlegi válság számukra csak átmeneti likviditási nehézségeket okoz, de hosszú távon a nyereséges működés biztosítható. A hitelek támogatása egyrészt sokkal kisebb mértékben vezet potyautas és felelőtlen magatartásokhoz, mint a vissza nem térítendő támogatások, másrészt állami kamattámogatásokkal és garanciavállalásokkal sokkal szélesebb köröknek lehet segítséget nyújtani, hiszen jóval több programra jut pénz a rendelkezésre álló keretösszegből.
  3. Emellett, egyetértek az adó- és járulékelengedésekkel kapcsolatos intézkedésekkel is a válság által leginkább sújtott ágazatokban. Az adó és járulékelengedések is fenntartják, sőt fokozzák ugyanis a motivációt a válsághelyzetre történő alkalmazkodásra, és nem a potyautas magatartások kockázatát növeli.

Cikkem fő üzenete leginkább az, hogy ellentétben a gazdasági szaksajtóban elmúlt hetekben megjelent számos cikkel, véleményem szerint nem kell még harsányabban megkongatni a vészharangokat pusztán azért, mert a kormányzat eddig körültekintően, megfontoltan haladt a költségvetés újratervezésével, a fiskális élénkítéssel és a költségvetési hiány növelésével. Jómagam is a megfontolt és mérsékelt fiskális expanzióval értenék egyet.

Kertész Krisztián egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékén.

A koronavírus-válságra adandó lehetséges gazdaságpolitikai válaszokról szóló írások:

Címlapkép: Getty Images

maszk koronavírus medence
traders
dollar_bankjegy
olaj szénhidrogén
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 27.
Ingatlanpiac: Bérlők vs. Bérbeadók - Itt az újranyitás!?
2020. május 28.
Megfizethető lakhatás és kormányzati tervek
2020. május 28.
Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Kutató / Junior kutató

Kutató / Junior kutató
Online előadás
Részvények, devizák, indexek és árupiacok elemzése, ötletelés.
Online előadás
Bolyongás a külföldi részvények között. Ötletek, praktikák.
maszk koronavírus medence