A koronavírus világjárvánnyá erősödése átrajzolta a gazdasági normákat. A korábban elképzelhetetlen, jogszabályokban is tiltott gyakorlatok, mint például az EU fiskális szabályainak lazább értelmezése a pandémiás helyzettel teljesen elfogadottá vált. Ez alól a fejlett gazdaságokban megfigyelt szekuláris stagnálás, azaz a hosszú távú, nagyon lassú növekedés elmélete sem kivétel. Vajon elmélyíti, megváltoztatja vagy enyhíti ezt a világjárvány? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ. Előtte azonban tisztáznunk kell, mikor és miért beszélnek szekuláris stagnálásról, mik az okai és hogyan lehet leküzdeni, valamint ezzel újra gyorsuló fellendülési pályára állítani a fejlett országok gazdasági növekedését. A kérdés nem triviális Magyarország szempontjából sem, mert bár felzárkózási pályán van a magyar gazdaság, annak üteme és így az életszínvonal növekedése sok szálon függ a fejlett gazdaságok növekedési potenciájától, leginkább, mert ezek az országok képezik hazánk export piacának a meghatározó részét.
A szekuláris stagnálás fogalmát Alvin H. Hansen 1939-es tanulmányában jegyezte le először. Hipotézise szerint egy gazdaságban nem lehet elérni a teljeskörű foglalkoztatást jelentős gazdasági expanzió nélkül, mely Hansen véleménye szerint a két világháború közötti Nagy Gazdasági Válságból kilábaló Egyesült Államokban nem tud megvalósulni, mivel a magánberuházások...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
