A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Mi tudható egyelőre a pályázatról?
Palkovics László a GreenTech - Zöld energia és fenntarthatóság című szakkiállításon és konferencián a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem összefüggéseiről tartott előadásában azt mondta, hogy nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretnék ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát.
Az elképzelések szerint az energiaszolgáltatókat arra ösztönöznék, hogy a fogyasztóknál hatékonyabb legyen az energiafelhasználás, például okosmérők felszerelésével, ami az energetikai rendszerek átalakításának egyik legnagyobb projektje lesz - jelentette ki a miniszter.
A mostani uniós ciklusban tavaly indult két kis- és középvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit, tehát például az üzemcsarnok tetejére szerelt napelemet is megfinanszírozó uniós pályázat legfeljebb 55%-os támogatási intenzitás mellett. Az egyik kiírás a kisebb (GINOP-4.1.3-19), a másik a nagyobb beruházásokat finanszírozza meg (GINOP-4.1.4-19). Előbbi 1-3 milliós, utóbbi 1,6-100 millió forint közötti támogatást kínál és rendre szeptember 30-ig, illetve október 15-ig lehet benyújtani a pályázatokat a 23,92, illetve 32 milliárdos keretre.
Magánszemélyeknek, azaz például családi házaknak és társasházaknak azonban csak tisztán hitelalapú energiahatékonysági forrás volt eddig elérhető, igaz minimális, 10%-os önerőt követelt meg és a beruházás során felvett hitelt 0%-os kamattal, 20 év alatt lehetett törleszteni, amit a csökkenő rezsiszámla akár könnyen ki is termelt. A két lakossági kiírás közül az egyik még most is nyitva van és fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére is szolgál.
A két pályázat feltételei lényegében megegyeztek, csak abban különböztek, hogy földrajzilag hol lehet(ett) igénybe venni. Az egyik pályázat a központi régiónak szólt (Budapest és Pest megye, (VEKOP-5.2.1-17), az viszonylag gyorsan kimerült még tavaly októberre, a másik pedig az ország többi részének szól és még mindig nyitva van, elvileg 2022 végéig (GINOP-8.4.1/A-17). Ez egyrészt összefügg azzal, hogy a pályázat tisztán hitelt tartalmaz, másrészt az embereknek/családoknak kisebb a vásárlóereje, harmadrészt a fedezeti követelmények is meghúzódnak okként (alacsonyabb ingatlanérték, sok rossz állapotban lévő Kádár-kockás ház, amelynél 5 millió feletti beruházási szükséglet is gyakran felmerült volna, ha bírja a család pénztárcája az átmeneti megfinanszírozást, illetve ha a fedezeti követelmények engednék; 5 millió feletti hitelnél pedig jelzálog is került a házra).
Egyelőre nem világos Palkovics László bejelentéséből, hogy a pályázat még a 2014-2020-as ciklus megmaradó forrásainak terhére indulna pár héten belül, vagy az egyébként is fontos uniós klímavédelmi célokkal összhangban már a 2021-2027-es ciklus egyik első pályázatának beharangozását hallottuk. Rákérdeztünk az ITM-nél a pályázat részleteire, amint kapunk választ, frissítjük a cikket.
Mi hangzott még el az eseményen?
Palkovics László az előadásában elmondta, hogy a környezetvédelem és a versenyképesség nem áll ellentétben egymással, ezek az iparágak egymást erősíteni is tudják. Szólt arról is az MTI tudósítása szerint, hogy az ENSZ és az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek megfelelően Magyarország is vállalta, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, ehhez 95 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
Az EU mostanáig 25 százalékos csökkenést ért el, Magyarország ennél jobb, 33 százalékos szintnél jár
- tette hozzá.
Az EU módosított 2030-as klímacélja szerint nem 40%-kal, hanem 55%-kal kell csökkenteni a CO2-kibocsátást és a minap a kínai elnök azt jelentette be, hogy ők is vállalják a klímasemlegességet, legkésőbb 260-ig:
Palkovics László kifejtette: nem egyszerű feladat a klíma- és az energiapolitika összehangolása, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, az alkalmazkodás a változó éghajlati viszonyokhoz és a szemléletformálás, miközben gondoskodni kell az ellátásbiztonságról, a fogyasztó számára megfizethető árakról és a fenntarthatóságról.
A mai MKT közgazdász vándorgyűlésen éppen a fenti dilemmákról, kihívásokról osztotta meg meglátásait Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója:
A kormány klímavédelmi akcióterve alapján a karbonsemlegesség elérése 2050-ig mintegy 50 ezer milliárd forintba kerülhet, de az a cél, hogy azt ne az adófizetők, hanem a "környezetrongálók" fizessék meg, a költségek ne vezessenek az energia- és közvetve az élelmiszerárak emelkedéséhez - mondta a miniszter az eseményen.
Magyarország az EU-n belül a jól teljesítő tagállamok között van, 2030-ra a földgázfogyasztás csökkentése és ezzel az importfüggőség javítása és a karbonsemleges áramelőállítás 90 százalékos arányának elérése a cél. Ehhez szükség van a paksi atomerőmű kapacitásának növelésére, a napelemes erőművek bővítésére, illetve a Mátrai Erőmű átalakítására is, ez utóbbihoz az EU Life programja a napokban jelentős támogatási összeg biztosításáról is döntött - közölte.
Kifejtette: a hazai klímavédelmi akcióterv része az ország megtisztítása az illegális hulladékoktól, az egyszer használatos műanyagok betiltása 2021 júliusától indul. Ezzel párhuzamosan évente 10 milliárd forintos forrással támogatják a műanyagipar zöld fejlesztéseit, illetve jelentős támogatást kapnak a vásárlók az elektromos járművek beszerzésére a buszoktól a személyautókon át a rollerekig - tette hozzá a politikus. Palkovics László úgy fogalmazott: az a cél, hogy "magyar tulajdonú, zöld és high-tech" legyen az energiagazdaság. A minap bejelentett elektromosjármű pályázatról bővebben:
Fókuszban a zöld innováció
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a zöld innovációt támogató pályázati lehetőségekről tartott előadást, amelyben jelezte: 2018 óta még csupán alig hárommilliárd forint támogatást nyertek Magyarországon a fenntarthatósággal kapcsolatos innovációk, de ezt még az idén olyan piacvezérelt kutatás-fejlesztési pályázattal szeretnék növelni, amely 20 milliárd forintos összeget biztosít az egyetemi és vállalati szereplők együttműködésének támogatására.
A fenntarthatóság céljai egyre gyakrabban fogalmazódnak meg a pályázatokban, az idei egyéni kutatói pályázatok mintegy 15 százaléka érint zöld témát - mondta. Hozzátette: óriási összeget, 100 milliárd forint forrást biztosít a kormány az egyetemek és a vállalatok együttműködésével megvalósuló kompetenciaközpontok kialakítására, nemzeti laborok, illetve tudományos és innovációs parkok létrehozására az ország több városában, a modern iparágak megszületését segítve.
Birkner Zoltánnal a közelmúltban készített interjút a Portfolio:
Címlapkép forrása: Getty Images
