Pascal Soirot vezérigazgató az interjúban azt is elismerte, hogy az 55 év feletti korosztályban etikai okok miatt csak nagyon kevés emberen végezték el a vakcinájuk hatásossági vizsgálatát, így elképzelhetőnek tartja, hogy egyes egészségügyi hatóságok óvatosságból a 65 év feletti korosztályban egyelőre nem engedélyezik annak használatát, helyette pedig a Pfizer és a Moderna vakcinájával oltják az idős és kockázatos csoportba eső korosztályt.
Elismerte azt is, hogy a dél-afrikai variáns ellen nekik is valószínűleg egy új "ráerősítő" dózist kell még kifejleszteniük (nincs még meg a saját vizsgálati eredményük), ahogy azt a Moderna és a Pfizer is a minap bejelentette, mert a mutáció ellen csak korlátozott hatásosságot mutatnak a készítmények.
Közben pontosította a német egészségügyi minisztérium szóvivője a Handelsblatt hétfői értesülését és kiderült, hogy a fenti etikai okok miatt az 56-69 év közötti korosztályból tényleg csak az emberek 8%-a került az AstraZeneca vakcinavizsgálati mintájába és csak további 3-4% volt a 70 év feletti korosztályból.
Ezzel együtt a lap egy "magasrangú egészségyi minisztériumi forrásra" hivatkozva kedd este kizártnak nevezte, hogy az adatokat összecserélték volna (8%-os hatásosság, illetve 8%-nyi korosztályi arány) és újra megírta:
a rendelkezésre álló adatok szerint a 60 év feletti korosztályban 10% alatti a vakcina hatásossága.
Ez azt jelenti, hogy egyelőre nagyon kevés az idősebb korosztályból származó emberek felőli kutatási eredmény és közöttük nagyon aalcsonynak tűnik a vakcina hatásossága. A cég vezére azonban az olasz lapnak adott interjúban azt hangsúlyozta, hogy a fiatalabb korosztályhoz hasonló erős immunválaszt tapasztaltak az idősebbeknél is, így a vakcina igenis hatékony.
A német tárca szóvivője jelezte a Politico összefoglalója szerint, hogy Berlin csak a jövő héten dönt arról, hogy mely korcsoportokat fogják először beoltani az AstraZeneca vakcinájával. Ez arra utal, hogy lehet: a németek egyelőre további vizsgálati eredményeket várnak az idősebb korosztályból és így egyelőre óvatosságból a Pfizer és a Moderna vakcináját használják erre a korcsoportra,
ez viszont az átoltottság felfutását lassíthatja.
Közben Berlin felől az indulatok is erőteljesek az AstraZeneca vakcina szállítási lassulása miatt és Jens Spahn egészségügyi miniszter (aki ősszel kancellár esélyes, tehát fokozott a politikai nyomás és a cselekvéskényszer rajta) egy keményebb hangvételű Tweetben és több interjúban azt jelezte, hogy
van értelme uniós szinten egy jogi szintű engedélyezési folyamatnak a vakcina export területén.
Ezek a jelzések azután érkeztek, hogy Brüsszelből inkább a visszatáncolás jeleit lehetett hallani a durvának ható exportkorlátozásokból és inkább egy átláthatóságot ígérő, de nem exportkorlátozással felérő jogszabály javaslatot tervez e héten benyújtani az Európai Bizottság. Miután hétfőn két találkozón is alig tudott az uniós biztos érdemi megnyugtató infókat kapni Pascal Soirot vezérigazgatótól arra, hogy miért szállítanak 60%-kal kevesebb vakcinát az EU-ba az első negyedévben, mint a szerződésben „megígért”, felvetődött a tavaly tavaszi durva lépés (kiviteli engedélyhez kötött export az EU-n kívülre vakcinákból).
Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök, kereskedelmi biztos azonban kedd délután igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy ennél azért visszafogottabban reagálnak és csak egy teljes átláthatóságot célzó jogszabály tervezetben gondolkodnak. Erre érkezett Jens Spahn felől a követelés, hogy igenis lenne értelme egy export korlátozással felérő keretrendszert elfogadni.
A Politico egyik brüsszeli forrása szerint most ugyanaz a dinamika figyelhető meg, mint tavaly tavasszal a maszkok és egyéb orvosi eszközök exportkorlátozásánál, hogy az akut válsághelyzet miatt éppen a szabadkereskedelmet hirdető németek akarnak szabadkeresedelmet korlátozó lépést, míg a brüsszeli döntéshozók lazább keretekben gondolkodnak. Ne felejtsük el, hogy Angela Merkel volt minisztere vezeti jelenleg Brüsszelben az Európai Bizottságot, így a német érdekek és elképzelések fokozottan meg tudnak jelenni a brüsszeli döntéshozatalban (legalábbis abban, hogy a Bizottság mit kezdeményez jogszabályi szinten).
Közben olyan logisztikai és ellátási láncbeli szempontok is felmerülnek, hogy egy esetleges exportkorlátozás magának a vakcina előállításnak a folyamatát is rombolhatja, mert a gyógyszergyártók inkább más, EU-n kívüli gyárakba igyekeznek átterelni a termelést. Így valójában a vakcinával való mielőbbi minél magasabb uniós ellátottságot is fékezheti egy ilyen lépés, bár erről nem volt így direktben szó az AstraZeneca vezérével készített interjúban. Utalt azonban rá, hogy a vakcinagyártás összetett folyamat, sok országbeli intézmények együttműködése kell a zavartalan folyamathoz.
Pascal Soirot jelezte, hogy mivel a brit kormánnyal (és az oxfordi egyetemmel) tavaly nyáron kötöttek vakcinaszerződést, azaz három hónappal hamarabb, mint az EU-val, így a brit gyárban már jobban fel tudták pörgetni a termelést, mint a belga és holland gyárakban. Azt is jelezte, hogy mivel a brit kormánynak alapvető elvárása a szerződés alapján, hogy a brit gyárból kikerülő vakcina elsődlegesen a brit területen kerüljön felhasználásra, ezért csak azután tudnak majd érdemben a brit gyárból az EU-ba is szállítani vakcinát, miután a briteknél már magasra felfut az átoltottság. Mivel ott heti 2,5 millió embert beoltanak, és mivel már 11% közelében járnak a beoltási aránnyal, elég jól haladnak.
A cégvezér hangsúlyozta, hogy megérti: magasra hágtak az indulatok Európában a vakcina ügyében, mert mindenki gyorsan akar oltani, de meg kell érteni, hogy a gyártás összetett és időigényes folyamat és egyébként sem keresnek pénzt a vakcinán, mert ezt is vállalták az oxfordi partnerük és az EU felé is. Jelzése szerint világszerte 3-4 dollár egy vakcinájuk ára attól függően, hogy az egyes gyáraikban világszerte mennyi a költségszint. Hangsúlyozta tehát, hogy téves az a brüsszeli feltételezés, miszerint azért szállítanak 60%-kal kevesebbet az első negyedévben az EU-ba, mert más országoknak drágábban eladtak készleteket.
Egyszerűen gyártási-logisztikai okokkal magyarázta, hogy februártól havonta "csak" 17 millió dózist tudnak szállítani az EU-ba és jelezte, hogy jelenlegi havi 100 millió dózist tudnak előállítani (évi 1,2 milliárdot), így a havi termelésükből már egyébként is jóval többet szállítanak az EU-ba (17%), mint a világszintű lakosságaránya az EU-nak (5%).
Címlapkép forrása: Getty Images
