eu euró zászló európa válság
Gazdaság

Euróval vagy euró nélkül? A Covid-válság után is csak a konvergencia lehet az elsőszámú cél

A kétezres évek elején az euró mielőbbi bevezetése természetes célként fogalmazódott meg az újonnan csatlakozott EU-tagállamok jelentős részénél. A pénzügyi válság azonban felszínre hozta azokat az immanens problémákat, amelyek a közös európai valuta életképességét kérdőjelezik meg. A hazai gazdaságpolitika ezért – teljesen érthető módon – óvatosabb álláspontra helyezkedett az eurócsatlakozást illetően, és inkább a magyar gazdaság zónán kívüli felzárkóztatását helyezte előtérbe, a csatlakozás előfeltételéül pedig – többek között – a reálkonvergencia megvalósulását jelölte ki.

Az euró bevezetésének kérdése

Virovácz Péter a „A válság ára: egy évtizeddel későbbi euróbevezetés” című írásában amellett érvel, hogy ideje ismét elővenni az euróbevezetés stratégiájának kérdését, hiszen a koronavírus-járvány okozta globális gazdasági válság hasznos információkkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy mennyit ér egy ország monetáris függetlensége. Véleménye szerint, ha lettek is volna titkos, egy korai bevezetést célzó ambíciók, a válság következtében ezen ambíciókat fel kell adni, az eurózónába történő belépés egy ideig még nem lehet reális cél.

Mindenképpen egyetértek Virovácz Péterrel abban, hogy az eurócsatlakozási stratégia kérdését időről időre elő kell venni, hiszen az élet mindig szolgál olyan új tapasztalatokkal, amelyek fényében a korábbi stratégiák felülvizsgálatra szorulhatnak. Az elmúlt bő egy évtized hatására például ma már kevesen vitatják, hogy a maastrichti kritériumok önmagukban nem elégségesek egy ország euróérettségének megállapítására. Mindazonáltal a stratégiát meg kell határozza az a cél, hogy annak a magyar gazdaság fenntartható felzárkózását kell támogatnia.

Érdemes tehát az euróbevezetés költség-haszon egyenlegét rendszeresen frissíteni az övezetbe már belépett országok tapasztalataival, amint ezt Virovácz Péter is hangsúlyozza. Hol tartanak azok, akik már bevezették az eurót? Élvezték-e vajon a bevezetéstől várt előnyöket a gazdasági felzárkózásban? Nem vesztettünk-e már azzal is sokat, hogy az eurózónán kívül maradtunk?

Vizsgáljuk először meg, hogy voltak-e előnyei a monetáris függetlenségnek az elmúlt időszakban, és lehetnek-e a közeli jövőben. Virovácz említi Szlovákia példáját, amelynek felzárkózása az euró bevezetését és a globális pénzügyi válságot követően megtorpant. Jogos azonban Virovácz érve, hogy egyetlen ország tapasztalata alapján nem lehet általános következtetéseket levonni. Tágítsuk tehát a látókört, és nézzük meg röviden valamennyi térségbeli, az eurót bevezető országok tapasztalatait. Ennek érdekében hasonlítsuk össze Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia teljesítményét Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Horvátország gazdasági fejlődésével. Az egyes országok különböző időpontban vezették be az eurót, az összehasonlítást ezért országonként más-más időszakra végezzük.

Az egyes országok teljesítménye

Mit mutat a legáltalánosabb jellemző, a gazdasági fejlettség egy főre jutó GDP-ben vizsgálva? Szlovénia relatív gazdasági fejlettsége az euró bevezetése óta stagnál. Az euró 2007-es bevezetésekor az EU-átlagának 88,6 százalékos fejlettségével rendelkezett az ország, és 2019-ben szinte pontosan ugyanezen a szinten, 88,8 százalékon állt. Szlovákia az euró bevezetésekor, 2009-ben az EU átlagos fejlettségének 72 százalékát érte el, ami 2019-re 70,2 százalékra csökkent. Ezzel szemben a kelet-közép-európai régió azon országai, melyek nem csatlakoztak a zónához, jelentősebb felzárkózást könyvelhettek el. Szlovénia csatlakozása (2007) óta az eurót be nem vezető térségbeli országok relatív fejlettsége átlagosan 13,4 százalékponttal nőtt, Szlovákia csatlakozása (2009) óta pedig 9,3 százalékponttal.

Az eurót bevezető balti országok gazdasági felzárkózása kedvezőbb képet mutat, ami nem kis részben annak is tulajdonítható, hogy a rendszerváltozás óta alacsonyan tartott államadósság megfelelő puffert biztosít az aszimmetrikus sokkok tompítására, másfelől a digitalizáció terén olyan fejlődést tudtak felmutatni, ami segített nekik például a Covid-válságot átvészelni. Észtország relatív fejlettsége 12 százalékponttal emelkedett a csatlakozása óta, ami némileg meghaladja az eurózónába nem belépő régiós országok átlagosan 9 százalékpontos felzárkózásának teljesítményét, és hasonló mondható el Litvániáról. Lettország esetében a fejlettség változása közel azonos mértékben alakult a régió nem eurózóna tagországainak átlagos teljesítményével. A költségvetési mozgástér és a digitalizációs stratégia együttesen felzárkózási sikertörténetté tette a balti államok elmúlt 20 évét.

Összességében az a kép rajzolódik ki, hogy a balti országok jelentős konvergenciát könyvelhettek el, míg Szlovénia és Szlovákia a korábbi sikeres évtizedük után a csatlakozást követően nem tudtak érdemben felzárkózni az unió országaihoz.

Hozzátéve mindehhez a mediterrán országok tapasztalatait, levonhatjuk a következtetést, hogy az euró bevezetése önmagában biztosan nem garancia a sikerre. Az euró nem oldja meg automatikusan a fennálló a problémákat, viszont fel is nagyíthatja azokat. Továbbá a jelenlegi maastrichti kritériumrendszer önmagában nem elegendő az euróra való érettség megállapítására, ezért felülvizsgálatra szorul. Az eddigi kritériumok egy részét érdemes finomhangolás mellett megtartani, azokat viszont újra kell gondolni, amelyek láthatóan nem adnak jó visszajelzést a csatlakozni kívánó országok számára az euróbevezetés időzítéséről és a felkészültség állapotáról. Különösen fontos az eddig teljesen figyelmen kívül hagyott reálgazdasági fejlettségi szint, hogy minél kisebb legyen a felzárkózásból eredő inflációs többlet és a közös monetáris politika hasonló monetáris irányultságot eredményezzen az övezeten belül. Az MNB 2020-ban megjelent „Fenntartható felzárkózás euróval” című könyve részletesen tárgyalja ezeket a szempontokat.

Fiskális tapasztalat

Szintén vita alakult ki a gazdasági közbeszédben is a 2020-ban folytatott költségvetési politikáról Magyarországon és szinte az egész világon. Úgy vélem, az állami eladósodottság leszorítása 2010 óta gazdaságpolitikai prioritás volt a kormány számára, és éppen ez teremtette meg a kellő mozgásteret 2020-ban az élénkítésre.

A mostani, rendkívüli gazdasági helyzet pontosan az a pillanat, amikor érdemes a költségvetési kiadásokat megemelni a munkahelyek, a családok és a vállalatok érdekében. Ha ezt nem tennénk, az olyan rombolást okozna a gazdaságban, ami évekre visszavethetné a felzárkózási folyamatot, ami viszont visszahatna a költségvetés bevételeire is. Vagyis, ha most nem cselekedett volna gyorsan a kormány megengedve az adósságállomány átmeneti megugrását, később kellett volna szembesülnie az állami bevételek elapadásának adósságnövelő hatásával. Nemcsak Magyarországon történt ez természetesen, hanem az egész világon. Jó okkal bízhatunk benne, hogy ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy gyorsabb legyen a kilábalás, mint a 2009-es válságot követően, mikor számos ország túlságosan korán kezdett költségvetési szigorításba, Magyarország pedig költségvetési mozgástér nélkül sodródott a recesszióba.

A Covid-válság sok új tapasztalattal szolgált az euróbevezetéssel kapcsolatban, amiből érdemes tanulni. Az mindenképpen világossá vált, hogy a hazai gazdaságpolitika nincsen kényszerpályán, a fiskális és monetáris mozgástérre a jövőben is építhetünk. Emiatt indokolt egy megfontolt csatlakozási stratégia mentén haladni. Ami viszont nem változott a járvány hatására sem, az az, hogy Magyarországnak csak akkor érdemes belépni az eurózónába, amikor megfelelően felkészült rá a gazdasága, és a fenntartható felzárkózás lehetősége az övezeten belül is biztosított.

Neszvada Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézet munkatársaka

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

programozó informatikus it-szektor számítógép pc
mobil mobilbank netbank
érettségi iskola vizsga
kínai vakcina oltás egészségügy

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
mullerceciliarisztifooros