Az elmúlt egy héten a koronavírus-fertőzések közel felét Budapestről és Pest megyéből jelentették. Ennek a népességben betöltött jelentős súlyon túl az is az oka, hogy bár a két hullám közötti mélyponton viszonylag alacsony volt a fertőzöttség, azóta az országos átlaghoz képest nagy sebességgel terjed a vírus. Így most már az ország középső része a népeségarányos fertőzöttségi térképen is gyorsan sötétedik.
Az egyes területek járványügyi helyzetét másik oldalról jobban megvilágítják az egyedi járványgörbék. Hiszen mindenki a saját környékén érzékeli a járvány terjedését, az ismerősök, rokonok fertőződéséről informálódva. A regisztrált fertőzöttek száma a koronavírus eddigi hullámaihoz képest megyénként eltérően alakul. A leglátványosabb Komárom-Esztergom megye helyzete, ahol megdőlt minden korábbi rekord a mai, 300-at közelítő esetszámmal.
Somogy megye is hasonló helyzetben van, csak ott nem ma, hanem néhány napja láttunk új rekordot.
Ezekben a megyében már a trendet stabilabban mutató egyhetes mozgóátlag is meghaladta a december eleji csúcsát. Hasonló helyzetben van több más területe az országnak: bár ezeknél találunk még néhány kiugró esetszámot a második hullámból, amit nem haladtunk meg, de valójában már kijelenthetjük, hogy a járványhelyzet legalább annyira erős, mint november-decemberben. Ilyen térségnek számít Nógrád, Fejér és Pest megye. Ez is jelzi, hogy az ország középső területén terjed leginkább a vírus.
A többi megyére többnyire az a jellemző, hogy a felfelé kanyarodó járványgörbe még nem érte el a korábbi csúcsait. Találunk azonban néhány olyan térséget is, ahol egyelőre nem indult meg látványosan a járvány. Ilyennek tekinthető a regisztrált új esetek alapján Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megye.
Címlapkép: Getty Images
