rinocérosz
Gazdaság

A fekete hattyú, a szürke orrszarvú és az állatgondozó

Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy gazdasági válságok jönnek-mennek. A Covid-válság (2020-2021) csak egy a sorban. Nem is olyan régen még a nagy pénzügyi válsággal (2008-2009), illetve az elhúzódó európai adósságválsággal küszködtünk (2011-2012). Az 1990-es évtizedben a rendszerváltás gazdasági sokkja okozott mélyrepülést. A nyolcvanas években is elég sokat prüszkölt a magyar gazdaság, és többször is (1980-ban, 1985-ben és 1988-ban is) elakadt a növekedés – alapvetően az 1970-es évek energiaválságának hazai utórengései miatt. Valószínűleg nem kell sokat várni a következő válságra sem, bár ma még rejtély, hogy az milyen természetű lesz.

A válságok nem elkerülhetők, azonban azoknak a hatása országról országra eltérő. Vannak országok, amelyek viszonylag kis veszteségekkel, gyorsan túllendülnek rajtuk, és vannak, amelyeknek nagyobb veszteségeket okoz, és tovább is tart. Nem szükségszerű, hogy Magyarország az utóbbi kategóriába tartozzon. Hogy így legyen, az részben az adott válság természetén, részben pedig a hazai gazdaságpolitika minőségén múlik.

Kezdjük a válságok tipizálásával. A fekete hattyú (Black Swan) a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek az a jellegzetességük, hogy katasztrofális következményekkel járnak, és nem tudjuk ezeket előrejelezni – ugyan utólag rendre találunk rájuk magyarázatokat. Nassim Nicholas Taleb, a libanoni születésű polihisztor jellemezte így például a 2008-2009-es nagy pénzügyi válságot (Great Financial Crisis, GFC).

Szürke orrszarvúnak (Grey Rhino) ellenben azokat az eseményeket nevezik, amelyek szintén jelentős hatással vannak, de a bekövetkezésük nagy valószínűségű, amire ráadásul számos figyelmeztetés is elhangzik, de ezeket nem vesszük tudomásul. Sokan gondolják úgy, hogy a 2020-2021-es Covid-válság ebbe a kategóriába tartozik. Szerintem az európai adósságválság (2011-2012) is ilyen volt. Biztos vagyok benne, hogy a kreatív emberi elme talál majd újabb találó hasonlatot a következő válságra.

Nem a fenti állítások érvényességét szeretném most megvizsgálni. A gazdaságpolitika felelősségéről és feladatáról szól a cikk. Arról a felelősségről, hogy ha szembejön a következő orrszarvú, fekete hattyú, vagy aminek éppen elnevezzük az új válságot, akkor lehetőleg csak a szele érintsen meg bennünket, valamint a sikeres válságkezelés feladatáról, arról, hogyan lehet hátrányból előnyt kovácsolni.

Képletesen szólva tehát arról, hogy milyen egy profi állatgondozó?

Historia est magistra vitae. Vagyis a történelem az élet tanítómestere. Sokat tanulhatunk belőle arról is, hogy milyen hibákat ne ismételjünk meg újra azok közül, amelyeket a múltban a gazdasági válságok kezelése során elkövettünk, és arról is, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak azok, akik nálunk sikeresebben kezelték a válságokat.

Nézzük meg, hogy muzsikált a magyar gazdaság akkor, amikor szembejöttek a különböző típusú válságok, hasonlítsuk ezt össze azzal, ami azokban az országokban történt, amelyekre hasonlítani szeretnénk, majd vizsgáljuk meg a különbséget. Amennyiben a magyar gazdaság teljesítménye a válság során elmaradt a referenciaországétól, akkor onnan van mit tanulni.

A magyar társadalomban tradicionálisan erős a vágy a gazdasági felzárkózásra arra, hogy fejlettségben, életszínvonalban beérjük a Nyugatot. Ausztria mindig is az egyik legfontosabb igazodási pont volt ebben a tekintetben, és az is maradt – politikusok, gazdaságpolitikusok, vállalkozók és az „egyszerű emberek” számára egyaránt. Vegyük tehát Ausztriát a referenciaországnak. 

Az elmúlt négy évtizedben 3 olyan év volt, amikor az osztrák GDP csökkent az előző évhez képest, miközben Magyarországon 9 ilyen év volt.

A rendszerváltás sokkjának időszakát persze nem célszerű összehasonlítani, mint ahogyan a rendszerváltást megelőző évtized gazdasági teljesítményét sem szeretném itt elemezni. Maradjunk annyiban, hogy azt a különbséget az életszínvonalban, amit 1980-ban mértünk Magyarország és Ausztria között, a rendszerváltást követően 2001-ben sikerült újra elérni. Ez sokat elmond az osztrák és a magyar gazdaságpolitika sikerességéről.

De koncentráljunk most csak az utóbbi húsz évre. Ebből a húsz évből, 6 olyan év volt, amikor a magyar gazdaság növekedési üteme elmaradt az osztráktól – ez a 2008 és 2013 közötti hat év volt, vagyis a nagy pénzügyi válság és az utána következő európai adósságválság időszaka. Miközben az osztrák gazdaság már 2011-re visszatért a válság előtti szintre, Magyarországon erre csak 2014-ben került sor. Vagyis a legutóbbi fekete hattyú és a szürke rinocérosz válságok kezelése során ügyesebbek voltak nálunk.

Ausztria általában is kiemelkedően sikeres gazdasági modellel rendelkezik, ami nemcsak Keletről nézve tekinthető irigylésre méltónak. Az elmúlt 30 évben a nyugat-európai országok közül csak Írország és Luxemburg tudott gyorsabban növekedni az osztrákoknál.

A sikeres osztrák gazdasági válságkezelés titka a sikeres osztrák gazdasági modell, amely

  • az érdekképviseleti szövetségek átfogó és koordinált együttműködésén,
  • a gazdaság és szociálpolitika minden területére kiterjedő szociális partnerségen,
  • valamint az állam jelentős és széleskörű gazdasági szerepvállalásán (infrastruktúra-fejlesztés, a KKV-k hitelekkel és garanciákkal történő támogatása, a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatása) alapszik.

Ezeket lehet lemásolni. Ami pedig hozzájárult a válság elmélyüléséhez az elmúlt évtizedekben, azt messze el kell kerülni. Ezek közé elsősorban a politikai haszonszerzési céllal, részérdekek mentén elkövetett gazdaságpolitikai bakugrások és a felelőtlen szabályozási gyakorlat tartoznak.

A Covid-válság valamivel jobban sújtotta Ausztriát, mint Magyarországot – tavaly 5%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, nyugati szomszédunkban 6,6% volt a visszaesés. Bár egyelőre még 2021 is a válságról szól, de joggal lehet feltételezni, hogy ez a válság nálunk lesz enyhébb lefolyású. Azonban csak bizakodni lehet abban ez Magyarország sikeres gazdasági felzárkózási pályájának egyik mérföldkövét is jelenti egyben. A gazdaságpolitikusok feladata és felelőssége adott: a korábbi hibákat elkerülni, a jó példákat lemásolni.   

A cikk szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztősége véleményével.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

taser x2 sokkoló
pfizer vakcina koronavírus járvány oltás
boris johnson brexit
jdam
szijjártó péter facebook oldal

Kiszámoló Itt a Lidl Plus

Külföldön már tavaly bevezetésre került a Lidl Plus, a Lidl kedvezményeket és kuponokat kínáló szolgáltatása....

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial & Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
pfizer vakcina koronavírus járvány oltás