automatizáció robot autóipar technológia
Gazdaság

Egyetlen pillanatra sem állhat meg a termelés: végül tényleg csak egy ember és egy kutya lesz a gyárban?

Kontinensenként eltér az ipari automatizálás mozgatórugója: míg Ázsiában többnyire még mindig a nagyobb darabszám a kiemelt szempont, addig az európai ipari központokban – hasonlóan az észak-amerikaiakhoz – a gépóradíjak csökkentése és a kapcsolódó bérköltségek lefaragása a fő cél. A termelő-gyártó magyar cégek közül is mind többen ismerik fel, hogy ha nem élnek az akár 250-300 százalékos termelékenységnövekedéssel kecsegtető megoldásokkal, lemaradnak a versenyben. Az ugyanakkor tévhit, hogy az automatizálás egyet jelent a szériagyártással, mint ahogy a leépítés sem törvényszerű, a humánerőforrás átstrukturálása viszont elkerülhetetlen.

A jövő gyárának mindössze két alkalmazottja lesz: egy ember és egy kutya. Az ember dolga az lesz, hogy etesse a kutyát, a kutyáé pedig az, hogy ne engedje az embert hozzányúlni a gépekhez

– sokaknak csenghetnek ismerősen a szervezeti szaktanácsadás területén úttörőnek számító amerikai közgazdász, Warren Bennis gondolatai. Ezek a szavak számos nagyvállalat többezer négyzetméteres üzemcsarnokában még két-három évvel ezelőtt is kiverték volna a biztosítékot, mára viszont – térdig gázolva az ipari automatizálás világában – az utópisztikus látomás szinte valósággá vált. Ráadásul a gyárak automatizálása rögtön két súlyos problémát is megold: egyrészt világszerte nőnek a munkaerőköltségek, másrészt a magasabb hozzáadott értékű munkakörökhöz így is nehéz kellő számú, megfelelőn képzett szakembert találni.

Napjainkban az automatizálás kínálta lehetőségek már jócskán túlmutatnak az egyes gyártási eljárásokon, de nem árt tisztázni, hol mi az átállás fő mozgatórugója. Míg az európai ipari központokban jellemzően a gépóradíjak csökkentése és a kapcsolódó bérköltségek lefaragása a fő cél, addig a fejlődő ázsiai (tehát a Japán, Dél-Korea, Hongkong és Szingapúr nélküli) piacokon, Dél-Amerika és Afrika iparosodott térségeihez hasonlóan elsősorban nagyobb darabszámokat és jobb minőséget remélnek, megismételhetően. Észak-Amerikában lényegében azonos a motiváció az európaival, a tengerentúlon ráadásul a menedzsmentszintű döntésekben is igazolódik, hogy gördülékenyebben változtatnak az alkalmazott műszaki megoldásokon, ha a leküzdendő akadály gazdaságilag átlátható módon jeleníthető meg.

Az átfutási és a szállítási idő csökkentése valamennyi piacon kardinális kérdés, ami Európában és Észak-Amerikában kiegészül a nagyobb termelékenység és kisebb darabköltség igényével.

A sorban szorosan ezután következik – gazdasági és humán okokból – a nem szeretett többműszakos és hétvégi munkavégzés megszüntetése, valamint a kapacitások problémamentes hozzáigazítása az ingadozó megrendelési állományhoz. További nem elhanyagolható szempont, hogy az összetettebb rendszerek az alkatrész-kiszolgálás mellett információtechnikai keretet is nyújtanak (műhely menedzsment rendszerek), amely támogatja az adatok átvételét a gyártási környezetből.

Legyen szó szerszám- és formagyártásról vagy precíziós alkatrészek előállításáról, a felhasználási területet tekintve pedig az autóipartól és elektronikától kezdve a repülőgépiparon át az orvostechnikai eszközgyártásig, ma már megkerülhetetlenek a kulcstechnológiákat integráló, rugalmas automatizálási megoldások. Amikor egy cégvezető felteszi a kérdést, hogy miért érdemes automatizálásban gondolkodnia, a választ érdemes onnan indítani, hogy egy év 8760 órából áll. A vállalatok jelentős része kétműszakos munkarendben dolgozik, amely munkanapokra vetítve mintegy 4000 óra, ugyanez három műszakra vetítve az ökölszabály szerint tehát 6000 óra. A termelő-gyártó szektoron belül maradva, például egy fémipari cég esetében gyakran azt tapasztalni, hogy egy szikraforgácsoló gép vagy CNC megmunkáló központ két műszakban is csak 1200-1500 üzemórát teljesít évente, ami mindössze 30-37,5 százalékos kihasználtságot feltételez. Nos, ehhez képest egy megfelelően kiválasztott és megvalósított automatizálási rendszerrel a termelékenység akár 250-300 százalékkal is növelhető, ami már 90 százalék körüli igénybevételnek felel meg. Ugyanakkor ehhez képest is lehet szintet lépni egy kezelő nélküli három műszakra való átállással.

Szerencsére az utóbbi időszakban Magyarországon is egyre több piaci szereplő tervez tudatosan ezen a téren, és fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a multik leánycégei, hanem a hazai tulajdonú vállalatok is.

A már globális összevetésben kiemelt előnyök mellett jelzésértékű, hogy a magyar vállalkozók mind nagyobb hányadát a profit növelésén túl a versenyképesség javítása is hatja. Fontos azonban egyértelműsíteni az elképzeléseket és a célkitűzéseket, mielőtt bárki belevágna, mert egy egységes ipari automatizálási folyamat levezénylése a tervezéssel együtt akár egy évet is igénybe vehet. Célszerű olyan rendszert választani, amely egy kézből irányítja a berendezéseket, az azokat kiszolgáló robotot, a hozzájuk kapcsolódó technológiát és a szoftvert.

Bár sokan még mindig azt hiszik, valójában tévhit, hogy az automatizálás egyet jelent a szériagyártással.

Ezen a téren is pozitív példával szolgál egyre több magyar cég, hiszen számos hazai illetőségű szerszám- és formagyártó annak ellenére is automatizál, hogy relatíve kis szériákat vagy kifejezetten egyedi termékeket bocsát ki. Tény, hogy esetükben egy ilyen rendszer kialakítása nagyobb odafigyelést és kiváló minőségű berendezéseket igényel, megfelelő szakemberek bevonásával azonban itt is hatékony gyártási folyamat jöhet létre. A maximális haszon elérése érdekében az adott vállalaton belül minden folyamatnak az automatizáláshoz kell illeszkednie, az viszont ugyancsak tévhit, hogy mindez szükségszerűen létszámleépítéssel járna. Pontosabb megfogalmazás a súlypontáthelyezés a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek felé, elvégre egy automatizált rendszer kezeléséhez valóban kevesebb gépkezelő szükséges, CAD/CAM oldalról (Computer Aided Design/Computer Aided Manufacturing) viszont több mérnök kell. A 300 százalékos termelékenységnövekedés példájánál maradva, ekkora ugrás nem valósítható meg a humánerőforrás bővítése nélkül, márpedig az automatizálás a hozzá szükséges tervezés és modellezés révén a szakmunkásokkal szemben inkább a projektszemléletű gépészek, villamosmérnökök, anyagmérnökök előtt tárja szélesebbre az ajtót.

Örökzöld téma a magyar vállalatok hatékonyságnövelése, versenyképességének javítása, s hogy a megfelelő modernizációval mit érnek Európában, vagy akár a világpiacon. Az általános recept része a termelékenység és a hozzáadott érték növelése, a beszállítóvá válás, az üzleti folyamatok megújítása, az exportpiacok kiépítése, vele együtt az import kiváltása. Az automatizálás viszont egyre kevésbé versenyelőny, sokkal inkább olyannyira alapvetéssé válik, hogy a hiánya okozhat egyértelmű lemaradást. A nemzetközi piacokon pedig már annak is az előfeltétele, hogy a bábunkat a startmezőre helyezhessük.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

utazás koronavírus
bécs
üveg
vakcina maszkviselés viszlát koronavírus
digitális bank chip
vakcina koronavírus beadás szputnyik

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
vakcina oltás oltatás koronavírus