Varga Mihály: 5,2%-os GDP-növekedés mellett 5,9%-os deficitet tervezünk 2022-re, hogy éljünk a mozgástérrel

A mai átadási ceremónia után meg is jelent a parlament oldalán a kormány 2022-es költségvetési törvényjavaslatának benyújtásáról az iromány, amely itt érhető el. Maga a 324 oldalas törvényjavaslat pedig itt érhető el. A 2022-es büdzsétörvény első oldaláról kiderül, hogy a kormány 3152 milliárd forintos deficittel számol az államháztartás központi alrendszerében, a működési célú kiadások és bevételek (papíron) egyensúlya mellett, a felhalmozási kiadásoknál 2515 milliárdos, az uniós hátterű fejelsztéseknél pedig 638 milliárdos deficitet tervez. (Utóbbinál 3001 milliárdos bevétellel számol az EU felől, erre utalt Varga a sajtótájékoztatón, mint forrás az uniós hátterű fejlesztéseknél).

Mindez azt jelenti, hogy a 2022-es büdzsé drasztikusan más deficittel számol, mint az ugyanezen évre szóló korábbi kormányzati tervek. Ezeket szedtük össze az alábbi ábrán, és amint látható, a tavaly elfogadott 2021-es büdzsétörvényben 2022-re még csak kissé több, mint 2%-os deficittel számoltak (igaz nem lehetett tudni a második és még durvább harmadik járványhullámról sem egyéb kiadási célok mellett).

Egy újságírói kérdés azt firtatta, hogy mi lesz a jelenleg június 30-ig szóló lakossági és vállalati hiteltörlesztési moratórium kérdésére. Varga Mihály úgy reagált, hogy a téma „még nincs napirenden”, június 30-ig él egyelőre a moratórium és felhívta a figyelmet arra, hogy ha megszűnik, akkor sem nőhetnek a havi törlesztőrészletek.

Jelezte, hogy még nincs döntés az ügyben, foglalkozni fog vele a kormány és elkezdték az egyeztetéseket a Bankszövetséggel és a jegybankkal. Hozzátette: „néhány héten belül lesz döntés”, most a tapasztalatok összegyűjtésének a fázisa zajlik, amelyek összegzik azt az

esetlegesen szükséges igényt, ami a moratórium fenntartása mellett szól, a döntés hamarosan várható.

A témában írt friss cikkeink:

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a 2022-es költségvetési törvénytervezetet benyújtó ceremónián röviden azt jelezte, hogy a különböző bizottsági procedúrák után jelenleg úgy lehet kalkulálni, hogy június 11-én, vagy 14-én a költségvetés elfogadhatóvá válik.

Azt is jelezte, hogy rövidesen (még ma) elérhetővé válik a kormány által beterjesztett költségvetési törvény teljes tervezete a parlament honlapján.

Az alábbi fontosabb számokat és összefüggéseket jelezte a tájékoztatón még Varga Mihály:

• A gazdaság újraindítására 7308 milliárd forintnyi forrást tervez a kormány. Jelezte, hogy a munkahelyek megőrzése és növelése, valamint a beruházások támogatása továbbra is kiemelt fontosságú a kormány számára és a 2022-es költségvetéssel "uniós szinten is rekordösszegű állami beruházások" valósulnak meg (ez a GDP kb. 6,5%-a lehet).
• Az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési Alap 3620 milliárd forintot tartalmaz, ezzel biztosítják az egészségügyi és járványügyi kiadásokat, ha még azokra 2022-ben is szükség lesz.
• A családok támogatására 2022-ben 2778 milliárd forint áll rendelkezésre, ez csaknem 483 milliárddal több, mint az idén (ebben benne vannak az otthonteremtési, támogatási programok, illetve a 25 év alatti fiatalok szja-mentességére  vonatkozó döntés 140 milliárdos bevételcsökkentő hatásai is).
• A nyugellátások tervezett összege 4170 milliárd forintra fog nőni (+255 milliárd forint 2021-hez képest), amibe 3%-os nyugdíjemelés van tervezve az inflációs céllal párhuzamosan, de két speciális tétel is van még. Egyrészt 166 milliárd forint van elkülönítve a 13. havi nyugdíj első kétheti részének kiutalására, másrészt a gyors (5,2%-os) GDP-növekedés miatt nyugdíjprémiumra is jogosultak lesznek az érintettek, amelyre 68,5 milliárd forintot különített el a kormány.
• Egészségügyre 2884 milliárd forintot tervezett jövőre a kormány, ami 769 milliárddal magasabb az ideinél. Az egészségügyi béremelésekre 460 milliárd forintot biztosít jövőre a költségvetés.
• A 2021-2027-es uniós ciklusban mintegy 40 milliárd eurónyi EU-forrásra számíthat Magyarország (ezt egészíti ki a magyar állami önrész). Az EU-s fejlesztésekre 3001 milliárd forint lesz 2022-ben (EU-tól várt bevételek), ebből jelentős tételt tesz ki a Helyreállítási Alap. Utóbbiból a kormány reményei szerint már 450 milliárd forint rendelkezésre áll 2022-ben a különböző fejlesztésekre.
• Különböző adó- és járulékcsökkentő intézkedésekkel mintegy 423 milliárd forintot hagyunk a magyar családoknál és vállalkozásoknál 2022-ben (ennek része a fiatalok szja-mentessége). "Az a határozott szándéka a kormánynak, hogy a 2016-ban 6 évre kötött munkaadói, munkavállalói bérmegállapodást, 2022-ben is folytassuk", tehát 2%-ponttal tervezik 2022-ben csökkenteni a szociális hozzájárulási adó mértékét. Ezzel jelzése szerint igyekeznek hozzájárulni a lendületes minimálbér-és garantált bérminimum emeléséhez is majd, de persze a piaci szereplőkre (munkáltatói és munkavállalói oldal) bízzák majd, hogy az emelés mértéke mennyi lesz 2022-ben.
• A kormány mindenesetre 7,7%-os nemzetgazdasági bruttó béremeléssel kalkulál 2022-re, és Varga úgy fogalmazott, hogy „mindenképpen tervezhető a közel 8%-os növekedés” és vannak a kormánynak olyan vállalásai, hogy bizonyos ágazatokban ennél magasabb is lehet majd a béremelés (pl. orvosi béremelés több éves programja).

Köszönetét fejezte ki a Költségvetési Tanács felé, amely véleményezte a múlt héten a 2022-es büdzsé tervét. Egyúttal megindokolta, hogy miért 5,9%-os deficitet terveznek, mégpedig azért, mert a négy fenti célt továbbra is fontosnak tartja a kormány, és közben az EU továbbra is lehetővé tette a 3% feletti deficit lehetőségét 2022-re is, így ezzel a költségvetési mozgástérrel élni is kívánt a kormány, de közben figyel az egyensúlyra is és az adósságráta csökkentésére is.

Változatlanul fontosnak tartja a költségvetés stabilitását is a kormány

- hangsúlyozta Varga.

A fenti keret után végül úgy összegzett, hogy

Tehát egy segítő, támogató, ösztönző fiskális politika határozza meg a következő évet.

Az idei évi 4% feletti GDP-növekedés után a kormány 5,2%-os GDP-növekedést tervez 5,9%-os deficitcél mellett – jelezte. Emiatt úgy fogalmazott, hogy

az adatok azt jelezik: visszatalál a magyar gazdaság a gyors növekedés üteméhez.

Az adósságrátát is csökkenő pályára akarja tenni újra a kormány, ezért a tavaly év végi 80,4%-ról idén 79,9%-ra, majd jövőre 79,3%-ra szeretné csökkenteni a rátát, ezzel kalkulál.

Az inflációs ráta mértékét a monetáris politikával összhangban 3%-ra tervezzük és megjegyezte, hogy „a monetáris politikának nyilván több eszköze van” az inflációra hatni.

Rámutatott, hogy a kormány jelentős tartalékokat képzett a büdzsében: ezek nagysága 233 milliárd forint.

A kormány gazdaságpolitikája a rendkívüli helyzetben sem változott, azaz a munkahelyteremtésre, a családok támogatására, az adócsökkentésre és a beruházások ösztönzésére továbbra is fókuszál a költségvetés, ahogy az előző években is. Azért nyújtjuk be még tavasszal a következő évi költségvetést, sorozatban már hetedik éve, hogy a gazdasági szereplők és az emberek előre tudják, hogy mire számíthatnak a következő évben – indokolta Varga a korai benyújtást.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a négy pillér mellett hat fontos cél van beleépítve a 2022-es költségvetésbe:

1. A családok támogatásának folytatása
2. A gazdaság újraindítása
3. A 13. havi nyugdíj visszaépítésének folytatása (jövőre már a második egyheti juttatást is folyósítják)
4. A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása esetén az szja-mentesség
5. A munkáltatói adóterhek további csökkentése (a 6 éves bérmegállapodás alapján 2%-pontnyi további szocho-csökkentés)
6. A munkahelyteremtéshez és beruházások támogatásához szükséges források biztosítása.

A költségvetés legfontosabb száma, az 5,9%-osra tervezett államháztartási hiány már ismert, mert a Költségvetési Tanács múlt heti kritikus véleményéből ez már kiderült. A KT azt szorgalmazta, hogy a dinamikus gazdasági növekedés mellett célszerű lenne minél inkább közelebb kerülni a GDP arányában a 3%-os célhoz.

Címlapkép forrása: Portfolio