Előfizetői tartalom

A közgazdász szerint elkerülhetetlen, hogy a fejlett gazdaságok mesterterve megvalósuljon - Magyarországnak nem tetszik az ötlet

Portfolio
Júliusra elfogadhatják az OECD-tagok a globális minimumadó koncepcióját, azaz a résztvevő vállalatok megszabnának egy minimum rátát, amely alá nem mehet a társasági nyereségadó egyik országban sem. A kezdeményezést sok vita övezi, főleg mert a tőkét alacsony adókkal bevonzó államok (az írek, Luxemburg, Hollandia, de részben mi is) nem szívlelik az ötletet. Sok a kérdés még az elképzeléssel kapcsolatban, de az UniCredit vezető közgazdásza szerint alapvetően ígéretes kezdeményezésről van szó - bár a megvalósítás szerinte nem elégséges. Az EU-ban viszont előbb-utóbb eljön az egységesedő adórendszerek kora, ellenkező esetben a közgazdász szerint a fiskális szabályoknak sincs sok értelme.

Az utóbbi napokban felgyorsultak a tárgyalások a globális minimumadóról, és a tervezett júliusi elfogadást sokkal elérhetőbbé tette az Egyesült Államok múlt heti bejelentése. Az amerikai kormányzat az eddigi 21%-os minimális társasági adóráta helyett 15%-ot javasol (bár saját vállalatai tengerentúli bevételeire ennél magasabb, 21%-os kulcsot alkalmazna, a jelenlegi belföldi 21%-os kulcsot pedig 28%-ra emelné a demokrata vezetés tervei szerint, bár ezt a republikánusok hevesen ellenzik, így a szenátusi elfogadás még akadályba ütközhet).

A globális minimumadó az OECD keretén belül megszabná a tagállamok számára, hogy mekkora lenne az a minimális társasági adókulcs, amelyet alkalmazhatnak az egyes országok. A jelenlegi vita alapján arra számíthatunk, hogy a megegyezés után 12,5-15% közé eshet majd a tagállamokban alkalmazandó minimális adókulcs. Természetesen minden ország alkalmazhat ennél magasabb kulcsot, csak alacsonyabbat nem (és még az is problémás, hogy a kulcs effektív rátát tartalmazzon-e, vagy csak a nominálisat, ami kevésbé tükrözi a valóságot a különböző adóalap-szabályok miatt).

A globális minimumadó lényege az, hogy csökkentené az adóversenyt az országok között, vagyis egy minimális adószinttel biztosítaná, hogy az államok ne a költségvetési bevételeik rovására vonzzák be a külföldi működő tőkét. Számos ország gazdaságpolitikai stratégiájának eleme ugyanis az alacsony társasági adókulcs: a klasszikus példa Írország, de nem kell messzire mennünk példákért, hiszen Magyarországon is rendkívül alacsony, 9%-os a társasági adókulcs. Az alacsony adókkal operáló országok ezért érthető módon alacsonyabb globális minimumadóban érdekeltek, de a magyar kormány például jelezte is, hogy az egész kezdeményezésből kimaradna, úgy ahogy van.

Miről szól ez a cikk?

  • Közelednek az álláspontok a globális minimumadóról
  • Az elmúlt 40 évben a forgalmi adók súlya nőtt a világban
  • Erik Nielsen szerint előbb-utóbb megtörténik az adórendszer átalakulása
  • Európában például már a közeljövőben elindulhat az adórendszerek összehangolásának folyamata

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés