kivánd190916
Gazdaság

Elvándorlás és hazatérés: milyen hatással van a magyarok vándorlására a Brexit és a válság?

A magyarországi elvándorlás és a külföldi munkavállalás természetessé válása, állandósuló gazdasági és társadalmi hatása nyomán érthető a köz- és szakemberek növekvő kíváncsisága a trendek és a részletesebb magyarázatok iránt. Folytatódik-e az elvándorlás? Akik elmentek, maradnak vagy visszatérnek-e? Milyen mértékben bizonyul sikeresnek az elvándorlás, növekszik-e azok száma, akik inkább a hazatérést választják? Az elvándorlás leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, vizsgálatát az érintett populáció rejtőzködő természetéből és folyamatos mobilitásából fakadó bizonytalanság nehezíti, a magyarázatok gyakran ütköznek a statisztikai adatok korlátjába. Ezért különösen gondos feladatot igényel annak interpretálása, kikre is vonatkoznak, és mit mutatnak az adatok. A leíró statisztika az elvándorolt népesség egy adott pillanatban számba vehető létszámát (stock) vagy az egy bizonyos időszakban, pl. egy éve alatt történő el-, illetve visszaáramlást (flow) képes megragadni.

Tudjuk, hogy a külföldön irregulárisan tartózkodók, nem regisztrált módon dolgozók nem jelennek meg az adatokban, de a tartózkodás idejével a státuszuk változik, így több-kevesebb hibával meg lehet becsülni azok arányát, akik a hivatalos statisztikában nem jelennek meg. Az elvándorlók egy része rövidebb-hosszabb idő múlva visszatér, bárha ez a döntésük nem szükségképpen végleges. Így a növekvő mértékű elvándorlást természetesen követi a növekvő mértékű visszavándorlás.

A visszaáramlást számos tényező magyarázza. A klasszikus elmélet szerint a vándorló az eredeti szándéka szerint időlegesen tartózkodik külföldön, hogy megfelelően megtérülő anyagi vagyont halmozzon fel, és hazatérjen; illetve azért tér haza, mert a kezdeti migrációs döntése hibás volt, elképzelése sikertelennek bizonyult. Ezeket a nyilván létező fontos okokat egészíti ki a migráció új gazdaságtanának magyarázata, miszerint az elvándorlás és a visszatérés az otthoni társadalmi és piaci hiányosságokra adott válasz lehet. Az új EU országokban továbbá a munkaerő szabad áramlásának feltételei mellett a mozgásnak nincsen korlátja, így az ismétlődő és viszonylag rövid migrációs időszakoknak is nagy a jelentősége.

Az elvándorlást a kibocsájtó országokban nehéz mérni, a lassan gazdagodó hazai statisztika alapján sem igazán lehet nyomon követni. Az egyéb célra gyűjtött adatforrások segíthetnek a leírásban, nem kerülhető azonban meg az adatgyűjtésből származó hiba tisztázása, különösen figyelembe véve, hogy a folyamatok önmagukban is sok bizonytalanságot hordoznak. Így a közelmúltban a KSH által publikált áramlási statisztika a kivándorló magyar állampolgárok, illetve a Magyarországon született visszavándorló magyar állampolgárok előző tartózkodás országa szerint a TAJ-számok nyilvántartása alapján közölt ígéretes adatokat, melyet a Portfolio cikke részletesen elemez. Az adatforrás azonban a ki- és visszavándorlók bizonytalan arányáról szolgál adatokkal (hiszen a TAJ-szám szüneteltetését ismeretlen arányban jelentik be- és vissza az érintettek, ráadásul a szabályozás szigorodásával ez az arány változhatott), és az adatforrásban szereplők a vándorlók nem véletlenszerű csoportját tartalmazzák, így nem tudható, mennyire reprezentálják a publikált áramlási adatok az el- és visszavándorlást.

Az áramlási adatokból általában fontos következtetések vonhatóak le a vándorlás természetéről hosszabb távon, azonban az elvándorlás gyors felfutását követő lassuló növekedés még nem utal arra, hogy ne folytatódna a korábbi folyamatosan növekvő elvándorlási trend, s a visszavándorlás növekedéséből is csak azt láthatjuk, hogy a korábban gyorsan növekvő számban elvándoroltak értelemszerűen nagyobb számban, de nem nagyobb arányban térnek haza. Ebből a megváltozott migrációs folyamatokra nem igazán lehet következtetni.

Az elvándorlás bemutatásához a célországokban gyűjtött adatok nyújthatnak további forrást, mutatva az elvándorolt népesség létszámának alakulását (az elvándorolt stock értéket). A szokásosan az Európai Unió más országaiban élő munkavállalási korú (18-65) EU állampolgárok számát több dimenzió mentén bemutató EU LFS adatokat érdemes itt idézni, mely jól tükrözi az egyébként nagyrészt munkavállalási célú hazai elvándorlás egészét (bár az adatokat - módszertani okokból - célországok szerint az Eurostat nem közli). Most azért különösen érdekes ez a forrás, mert az adatok a Brexit hatását is mutatják. A 2019-ig terjedő idősor ugyanis a Magyarország számára egyik fő célországba, az Egyesült Királyságba irányuló vándorlást is tartalmazza, míg a 2020-ig tartó folyamatokat az EU statisztika már az Egyesült Királyság nélkül közli, így a 2019 és 2020 közötti adatok különbsége alapján az Egyesült Királyságba irányuló vándorlást, s a Brexit hatását is láthatjuk, továbbá a 2020 évi adatok a COVID-19 válság hatására is utalnak.

Az 1. ábra a Brexitig tartó folyamatot mutatja: a magyarok összességében 2010-2015-ig gyorsuló, majd a folyamat telítődésével és a hazai gazdasági élénküléssel lassuló ütemben vándoroltak el, a külföldön élők többségében középfokú végzettségűek, s az alacsony iskolai végzettségűek száma szerény, a lassulás viszont a kezdeti gyors növekedést követően lényegében minden iskolai végzettség esetén megfigyelhető. Az időszak végén, 2019-ben azonban gyorsuló növekedést látunk, különösen a felsőfokú végzettségűek esetében, ez egyértelműen a Brexit hatásának tudható be.

A 2. ábra a 2019 és 2020 közötti EU LFS adatok alapján számíthatóan mutatja, milyen mintázatot követett az Egyesült Királyságba vándorlás a sztenderd EU LFS adatfelvétel alapján. Az elvándorlás gyorsan növekedett már 2009-től 2015-ig különösen a középfokú és a felsőfokú végzettségűek körében, a felsőfokú végzettségűek elvándorlása folyamatosan emelkedett, a középfokú végzettségűeké 2015-től csökkent, s a Brexit hatására az időszak végén minden iskolai végzettség esetében­ az országban maradás érdekében­ megugrott a létszám.

Végül a 3. ábra a 2020-ig tartó folyamatot mutatja, azonban az időszak egészében az Egyesült Királyság nélkül. Míg a Brexit hatása miatt az Egyesült Királyságban nem érzékelhető a külföldön élők számának a csökkenése, a többi ország esetében igen, mindenekelőtt az egyébként legnagyobb létszámot jelentő középfokú végzettségű elvándorlók száma esett vissza. Figyelemreméltó, hogy eközben a felsőfokú végzettségű és az alacsony iskolai végzettségű elvándorlók száma tovább növekszik. Ez vélhetően összefügg a válság és a kulcsfoglalkozások szelekciójával, ennek elemzésére azonban egy későbbi cikk vállalkozhat majd. 

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Shutterstock

medvetozsdebika_frankfurtitozsde
bmw
GettyImages-1233556785
hoseg budapest voros riasztas figyelmeztetes210619

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
medvetozsdebika_frankfurtitozsde