indiai mutáns koronavírus mutáció variáns
Gazdaság

Magyarország végleg legyőzte a koronavírust?! A professzornak egyáltalán nincsenek jó hírei

Portfolio
Nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk arról neves orvosoktól, hogy Magyarország végleg maga mögött hagyta a koronavírus-járványt az oltásoknak köszönhetően. De úgy sem telik el nap, hogy arról hallanánk másoktól, hogy a nyakunkon van a járvány negyedik hulláma. Rusvai Miklós virológus professzort kértük meg, hogy segítsen eligazodni az ellentmondás közepette. A professzor úgy véli, bizakodásra adnak okot a számok, de idén nyáron nem lesz olyan alacsony a napi esetszám és a halálozási adat, mint tavaly. Ősszel pedig jó esély van arra, hogy emelkedni fog a fertőzöttség. Elhamarkodott lenne tehát azt mondani, hogy vége a vírussal terhelt időszaknak, a virológus óvatosságra int mindenkit.

Jelenleg bizakodásra ad okot a járványügyi helyzet Magyarországon, ennek azonban keresztbe tehet az indiai mutáns, amit nem ismerünk eléggé ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy nem kell tőle tartani – mondta a Portfolio megkeresésére Rusvai Miklós virológus professzor. A brit tapasztalatok sokat fognak segíteni nekünk abban, hogy tudjuk, mire számítsunk – tette hozzá.

Rusvai Miklós úgy véli, hogy a következő hónapokban átmeneti fellélegzés várható Magyarországon, azonban

nem lesznek olyan alacsonyak és kedvezők a járványadatok, mint tavaly nyáron voltak.

Nem lesz tartósan nulla a napi halálozás és ehhez közeli az új fertőzöttek száma, vagyis az a nagyon kedvező szituáció, ami a 2020-as nyarunkat jellemezte, nem tér vissza. Rusvai Miklós ezt azzal magyarázta, hogy március-áprilisban rendkívül magas fertőződési és halálozási számok érkeztek Magyarországról, és nem tud olyan gyorsan visszasüllyedni, mint az első hullám csúcsa után, ami sokkal kisebb volt a második és a harmadik hullámhoz képest.

Az idei nyár mér azért is más, mint a tavalyi, mert az elmúlt hetekben megjelent az indiai mutáns Magyarországon. „Ha valóban erős a terjedőképessége, akkor még egy kicsit rosszabb is lehet a helyzet a nyár folyamán, mint most” – emelte ki Rusvai, aki járványhullámra nem számít nyáron, mert ilyenkor visszaszorulnak a légzőszervi megbetegedések a száraz és meleg évszak miatt is, de megemelkedett esetszámok lehetnek. Ferenci Tamás, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja az RTL-nek azt mondta, hogy az az immunitási szint, ami nyáron elegendő a vírus ellen, könnyen lehet, hogy télen már nem. Legfeljebb a nyári nyájimmunitás közelében lehetünk jelenleg – fogalmazott.

Rusvai közölte: lokális megfertőződésekre, esethalmozódásokra számíthatunk nyáron is, főképp ott, ahol zárt térben, maszkhasználat nélkül, klímát használnak, és bekerül egy fertőzött a terembe. De az is emelheti az esetszámokat, ha a Futball Európa-bajnokságon a teltházas meccsekre bejut a vírus, amit a professzor „óriási kockázatnak nevezett”, de véleménye szerint egy nagy járványhullámot ez sem tudna kiváltani a nyár folyamán, éppen az időjárási viszonyok miatt.

Kemenesi Gábor, biológus, víruskutató a Portfolio-n megjelent korábbi cikkében szintén arra figyelmeztetett, hogy a tömegrendezvények hordoznak magukban kockázatokat. Oroszi Beatrix epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyben tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatának tagja szerint nem szabad elfelejteni, hogy ez a vírus a tömegrendezvényeken tud robbanni, mert ott alakulnak ki szuperfertőzések.

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem, Epidemiológiai és Surveillance Központ mb. igazgatójának előadásával veszi kezdetét szerdán a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciája. Az epidemiológus a jövő járványhullámainak esélyeiről is fog beszélni prezentációjában.

Rusvai szerint ősszel van esély újabb járványhullámra, a kérdés az lesz, hogy hány ember lesz immunis akkor Magyarországon és milyen variáns fog terjedni, mennyire lesz fertőzőképes az a változat.

„Ha az indiai variánsból indulunk ki, akkor annak erős a fertőzőképessége, de hatásosaknak látszanak ellene a vakcinák” – mondta a professzor. A nyájimmunitás küszöbértéke az indiai mutáns esetében 8-8,5 millió fő az országban, amit Rusvai szerint nem értünk még el. „Ma már kevésbé valószínű, hogy meglegyen a 6 millió beoltott Magyarországon, de talán elérjük majd az 5,5 milliót, miközben a legtöbben 1,5-2,5 millió közé teszik a fertőzésen átesettek számát, ez azonban nem két külön halmaz, de senki sem tudja megmondani, hogy mekkora az átfedés” – fogalmazott. Kiemelte, ráadásul a fertőzésen átesetteknek csökkeni fog őszre az ellenanyagszintje, és tudjuk, hogy akár kétszer vagy háromszor is el lehet kapni a fertőzést. De csökken az ellenanyagszintje az oltottaknak is, így véleménye szerint 3. dózist, vagyis emlékeztető oltást kell adni az embereknek talán már ősszel, de legkésőbb télen. „Nagy vita övezi, hogy akinek nincs elegendő antiteste, annak már most újabb dózist kell-e kapnia” – tette hozzá.

Oroszi Beatrix korábban arról beszélt, hogy az indiai helyzetből azt kell megtanulni, hogy mennyire gyorsan meg tud változni a vírushelyzet. Ha nincs egy ország felkészülve egy nagy hullámra, akkor az történik, mint Indiában. Fel kell készülni, meg kell erősíteni a járványügyet, ami fontos tanulság szerinte. Arra van ráhatásunk, hogy elterjed-e az új variáns. Arra nincs ráhatásunk, hogy létrejön-e az új variáns - húzta alá.

Rusvai Miklós úgy kalkulál, hogy a jelenlegi ismeretek szerint 8-8,5 millió immunis ember a nyájimmunitás határa a most terjedő mutánsok esetében.

Ezért nagyon kicsi az esélye annak, hogy ősszel ne emelkedjen meg újra az esetszám – mondta Rusvai, de az még nagy kérdés, hogy ezt járványnak fogja-e majd nevezni a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), ugyanis ez járványtani kérdés, a heti esetszámok alakulásának függvénye.

Amennyiben a brit és az indiai variánst vizsgáljuk, akkor az empirikus tapasztalatok szerint a vakcinák hatékonyan védenek ezek ellen. Az mRNS-vakcinák hatékonyan védenek, amit tanulmányok is bizonyítanak, az AstraZeneca hatékonyságát meg a brit empirikus tapasztalatok támasztják alá. Azonban még ott is fel tudja ütni a fejét a vírus, ahol magas az átoltottság, ilyen pl. Izrael, ugyanis az ultraortodox közösségek nem oltatták be magukat ott sem, így lokális esethalmozódások alakulnak ki – hívta fel a figyelmet Rusvai arra, hogy még magas átoltottság esetén is okozhat gondot a koronavírus, ha bizonyos társadalmi csoportok nem veszik fel az oltást, ami Magyarországon is fontos kérdés.

Rusvai szerint az nem kérdés, hogy lesznek új koronavírus-variánsok ősszel, mert ez biztos. A kérdés az, hogy ezek fertőzőképesebbek lesznek-e, súlyosabb megbetegedéseket okoznak-e, illetve megváltozik-e a vírus tüskefehérjéje, amelyre az oltások többségét kifejlesztették.

Az általános félelem a tudósok körében, hogy a tüskefehérjében végbement mutáció miatt a vakcinák nem lesznek hatékonyak egy esetleges új, ma még nem létező mutáció ellen

– mondta Rusvai, aki azonban azt is elárulta, hogy a kutatók néhány hónap alatt tudnának erre új oltóanyagot gyártani, nem lenne szükségünk egy évre, mint a vírus globális megjelenése után.

Oroszi Beatrix is hasonlóan látja a vírushelyzetet. „Már meglepett bennünket párszor a koronavírus, és nem szeretném, ha negyedszer is meglepne” – mondta korábban Oroszi. Emlékeztetett arra, hogy nem lett volna harmadik hullám, ha nem jön a brit variáns. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja korábban a Portfolio-nak adott interjújában azt mondta, a legnagyobb kérdés az, hogy a vírus ellen eddig elért eredményeinket el fogja-e rontani egy új variáns. A vírus elleni harcot az befolyásolhatja leginkább most, hogy milyen mutációk lesznek a következő időszakban. Az új mutációk mindig három szempontból relevánsak.

  • Az egyik, hogy fertőzőképesebb-e, mint a korábbiak,
  • a másik, hogy súlyosabb betegséget okoz-e,
  • a harmadik pedig az, hogy mennyire hatásosak ellene a rendelkezésre álló oltások.

Hosszabb távon a legnagyobb kérdés az, lesz-e olyan mutáció, amely kikerüli a védőoltást, pláne, ha ráadásul még veszélyesebb is - hangsúlyozta Ferenci a legnagyobb kockázatot.

Címlapkép: Getty Images

GettyImages-1250592495
chile koronavírus oltás átoltottság
nato csúcs orbán viktor joe biden
védettségi igazolvány koronavírus covid-19
nagy britannia buckingham palota

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
GettyImages-1250592495