autóipar járműgyártás robot
Gazdaság

Szaggat vagy hasít: mi vár a magyar gazdaság legfontosabb ágazataira?

A több, mint 1 éve tartó Covid-időszakon túl már látszódik a fény az alagút végén. Egyre nagyobb mértéket ölt az átoltottság itthon, a kormányzati bejelentések a nyitási intézkedésekről szólnak és az EU-n belül is zajlik a lakosság oltása. Bár még bizonytalan, hogy lesznek-e további hullámok, illetve megjelennek-e újabb mutánsok, lassan, de biztosan visszarendeződik az életünk és a gazdaság a normális kerékvágásba. Kérdés ugyanakkor az, hogyan hat majd ez a visszarendeződés az egyes ágazatokra, mikor és milyen gyorsan találnak majd vissza a Covid előtti teljesítményükhöz.

Először emlékezzünk vissza, hogy a 2020. évben a Covid-válság hatására a GDP 5%-kal maradt el a 2019. évi szinttől. A tavalyi adatokból az is látszódik, hogy három ágazat (kereskedelem, információ és kommunikációs, pénzügyi, biztosítási tevékenység) kivételével minden szektorban visszaesés volt megfigyelhető: némely ágazatok válságállóbbak voltak, míg némelyek nagyot zuhantak. A legnagyobb visszaesést a bruttó hozzáadott értéket tekintve éves összehasonlításban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-32,2%) szenvedte el, melyet a szállítás raktározás (-16,6%) és az egészségügyi, szociális ellátás (-10,2%) követett.

A teljes magyar gazdaságot az összes ágazattal együtt bemutatni az olvasóknak igen kimerítő lenne, ezért a teljesség igénye nélkül azon ágazatokról esik bővebben szó, melyek nagyobb visszaesést szenvedtek el a válság miatt, illetve azok, amelyek bár nem produkáltak látványos zuhanást, mégis jelentős szerepük van a gazdaságban.

Mire számíthatnak a legnagyobb vesztesek?

Kétségkívül a Covid-válság legnagyobb vesztesének számít a turizmus-vendéglátás. A határok lezárása, a szállodák és vendéglátóegységek működésének korlátozása már a tavalyi évben is megtette hatását. Az egész évet tekintve 2019-hez képest a kereskedelmi szálláshelyeken 58%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el. A vendéglátóhelyek forgalma éves összehasonlításban 32%-kal maradt el a 2019. évi szinttől.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy tavaly az év első hónapjaiban még nem volt érezhető a járvány hatása, valamint a tavaly nyári enyhítéseknek és a járvány visszaszorulásának köszönhetően felélénkült a belföldi turizmus. Idén azonban merőben más helyzettel kellett szembenézniük a vállalatoknak, szállásadóknak, hiszen 2020. november 11-e és 2021 május 1-je között a szálláshelyszolgáltatók csak üzleti vendégeket fogadhattak, a vendéglátóhelyek pedig április 24-ig csak elvitelre szolgálhattak ki.  

Májusban a szálláshelyek már újra fogadhatnak vendégeket, így az a kérdés, hogyan alakul majd a belföldi kereslet, sikerül-e a tavaly nyári, vagy akár a 2019-es vendégforgalmat elérni. Bár még sok a kérdőjel, de amennyiben nem lesz negyedik, illetve további hullám és az átoltottság is egyre magasabb mértékű lesz, akkor a kereslet bővülése idén már nem csak a nyárra, de az év további részére is igaz lesz. Fontos azonban azt is látni, hogy a szűkös hónapok a kínálati oldalt sem kímélték. Bár még pontos adatok, előrejelzések nem állnak rendelkezésre, azonban valószínűsíthető, hogy több vendéglátóegység, illetve szálláshely mehet csődbe az elkövetkező időszakban.

A hurráoptimizmus sajnos a budapesti turizmussal kapcsolatban nem mondható el, mivel jelentős részét, vendégéjszakák száma szerint 90%-át a külföldi turisták adják.

Budapesttel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy vendégéjszakák számát tekintve az országos forgalom 33%-át adta a pandémiát megelőző két évben. A határzár feloldásáról jelenleg még nincsenek információk, az is kérdéses, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg azok előtt, akik már oltási igazolvánnyal érkeznének Magyarországra. A küldő országok részéről is kérdéses az átoltottság, valamint a nemzetközi utazás iránti hajlandóság.  Nemzetközi várakozások szerint a globális turizmus 2023-ban vagy 2024-ben érheti el a 2019. évi teljesítményét, amely azt jelenti, hogy a budapesti turizmus magára találását is erre az időszakra várhatjuk.

A szállítás-raktározás ágazat is nagyot veszített a járvány következtében, érdemes azonban különbséget tenni a nemzetközi áruszállítás és a belföldi fuvarozás szegmensek között, mivel az egyes szegmenseket eltérően érintette a járvány. Az áruszállítás esetében szállított áruk tömege szerint 8,5%-kal csökkent az ágazat teljesítménye éves összehasonlításban.

Míg az áruszállítás vesztesen jött ki, addig a boltbezárások, kijárási korlátozások következtében a kereskedelem az online térbe terelődött, ennek következtében a postai, valamint a futár- és expressz küldemények 35%-kal bővültek a 2019. évvel összehasonlítva.

Az idei évre, így a harmadik hullám hatásaira vonatkozóan nem állnak még rendelkezésre pontos adatok, azonban mivel már a harmadik hullámról beszélünk, ez nem okozott akkora bizonytalanságot, illetve fennakadásokat az ellátási láncokban, mint tavaly. Ennek következtében a tavalyihoz hasonló drasztikus visszaesésre az áruszállítás teljesítménye esetében nem érdemes számítani.

Az ágazat kilátásaival kapcsolatban azonban fontos tényező, hogy az ipar, feldolgozóipar teljesítménye hogyan alakul majd, hiszen az ipari termékeket A-ból B-be kell szállítani, így mikor tavaly a hazai autógyárak termelése leállt, illetve egyéb gyártóüzemek is szüneteltették tevékenységüket, az a fuvarozókra is negatívan hatott, a közúti áruszállítás 9%-kal esett vissza 2020 második negyedévében éves összehasonlításban.

Az ágazat másik szegmensének, a futár- és expressz csomagoknak a jövője is kérdéseket vet fel. Hogyan változik a fogyasztók magatartása, ha már biztonságosan lehet menni vásárolni? Visszatérünk a fizikai vásárlásokhoz, vagy maradunk otthon és kényelmesen rendelünk majd a fotelból? Áprilisi, MKB lakossági ügyfélkörben készült Danube Capital kutatás az online vásárlások továbbra is töretlen népszerűségét támasztja alá. A válaszadók igen magas aránya, 67% -a nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen vásárol online és további 28% szokott alkalmanként online vásárolni.

Mint oly sok más esetben, a kiscsomagok esetében is valószínűleg az arany középút lesz a megoldás, a rendelések állománya várhatóan valamelyest csökkenni fog, azonban jóval meghaladja majd a válság előtti szintet. Tovább árnyalhatja a képet, hogy július 1-jétől megszűnik a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból érkező csomagok áfamentessége. Mindez az olcsó, online rendelt, mondjuk ki, az Alibabáról rendelt termékek esetében okozhat jelentős változásokat, esetleges áremelkedéssel, illetve megnövekedett szállítási idővel párosulva. Jelenlegi információk szerint a postai vámügynöki szolgáltatások díja a termék értékéhez fog sávosan igazodni.

Mi lesz azokkal, akik a márványpadlóról állnak fel?

Tavaly mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar válságálló ágazatoknak bizonyultak, még úgy is, hogy a mezőgazdaság teljesítménye romlott. A mezőgazdasági kibocsátás éves összehasonlításban 2,2%-kal csökkent, míg az élelmiszeripar termelésének volumene 1%-kal bővült. Az élelmiszerek, mezőgazdasági termékek iránti kereslet nem esett vissza jelentősen a válság hatására, a kereslet és a teljesítmény is stabilnak mondható, annak ellenére, hogy az agrárium a koronavírus-járvány mellett küzdött a sertéspestis és a madárinfluenza jelentette kihívásokkal is. Ezen ágazatok esetében a koronavírus-járvány negatív hatásaival továbbra sem érdemes számolni. Várhatóan a további nyitások, a határzár feloldása sem fogja érdemben megváltoztatni az ágazat kilátásait, hiszen már a tavalyi évben is megoldódott az idénymunkások belépése Magyarországra, akik a mezőgazdaság teljes munkaerő-felhasználásának 15%-át adják.

A magyar gazdaság szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a járműgyártás, melyet ebből az összeállításból sem lehetett kihagyni. Míg tavaly az első hullám során a járműgyártás is bezuhant, addig a második hullám már nem okozott fennakadást az ágazatban és év végére elérte, illetve meghaladta az előző évi termelési volument. Összességében 2020-ban a járműgyártás 16,7%-kal esett vissza 2019-hez képest.

Az idei évi várakozásokat azonban árnyalhatja a Covid-válság következtében fellépő globális félvezető, chip hiány, mely miatt idén például már másodjára kell, hogy leálljon a kecskeméti Mercedes gyár termelése. A járműipari kereslet úgy tűnik, hogy kezd magára találni, Európában nő az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek száma, melyek pozitív várakozásokra adhatnak okot, azonban az ellátási láncokban fellépő hibákat még továbbra sem sikerült teljesen kiküszöbölni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a globális chip-hiányra a közeljövőben nem sikerül megoldást találni, sőt a probléma tovább eszkalálódott és a hiány már nem csak az autógyártókat sújtja, hanem az elektronikai termékeket gyártó vállalatokat is, egyebek mellett a Samsungot. Mindezek mellett az Európai Bizottság jelezte, hogy félvezető gyártási kapacitás kiépítésére lenne szükség Európában annak érdekében, hogy önellátóbbá váljon ezen kritikus termék gyártását illetően. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy az év további részében az ipar teljesítménye egy apró alkatrészen fog múlni.  

Az építőipar esetében 2020-ban a termelési volumen 9,1%-kal mérséklődött az előző évhez képest. A visszaesésben azonban inkább az ágazat korábbi évekbeli túlfűtöttsége játszott szerepet mintsem a Covid-válság. A pandémia következtében felfüggesztett, vagy elhalasztott projektek idén várhatóan elindulnak, továbbá a 2020. december végi szerződésállomány is jelentősen meghaladta a 2019. évit és a CSOK, az Otthonfelújítási program, valamint a Gazdaságvédelmi Akcióterv is az építőipari beruházások bővülése irányába mutat. Mindezek fényében 2021-re az ágazat teljesítményének javulása várható, továbbá az átoltottság fokozatos emelkedésének következtében a munkaerő megbetegedésének, így a projektek ideiglenes leállásának a kockázata is csökken.

Ágazatonként különböző bizonytalansági faktorokkal kell számolni a nyitásokat követő hatásokat illetően.

Van olyan ágazat, ahol jelentős mértékű bővülésre, fellendülésre számíthatunk az utóbbi szűkös idők után, míg van olyan területe a gazdaságnak, ahol nagy változásokat a korlátozó intézkedések fokozatos visszavonása nem fog generálni. Összességében gazdasági szempontból pozitívan állhatunk a megvalósuló nyitások elé, így 5,6%-is idei GDP-növekedést várunk.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

izzo lampa
deviza trader
GettyImages-10188160(1)
fiatalok oltása 12-15 évesek gyermek vakcina pfizer
izrael palesztine
Takarékbank_1

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
izzo lampa