A magyar gazdaság gyors kilábalásának köszönhetően a GDP elérte a válság előtti szintet az idei második negyedévben. A koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére a bővülés robusztus volt, amit jelez, hogy az év első három hónapjához viszonyítva 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság.
Ahogy a fenti ábrán látható, a 17,7%-os éves alapú növekedésben kulcsszerepe volt a bázishatásnak (tavaly április-júniusi történelmi mértékű zuhanás), azonban kifejezetten jó jel a kilátásokra nézve, hogy a negyedéves alapú növekedés már 12 hónapja tart.
Termelési oldal
- Az ipar teljesítménye közel 37, ezen belül a feldolgozóiparé 40%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. "A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez" - áll a KSH közleményében.
- Az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4%-kal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Mindez nem meglepő, hiszen a turizmusnak gyakorlatilag a padlóról kellett felállnia, miután a járvány első hullámában gyakorlatilag nem létezett az ágazat. Nagyot, 17%-ot nőtt az infokommunikációs szektor is, ami azért is kiemelkedő, mert ebben a szektorban a bázis is kifejezetten magas volt.
Felhasználási oldal
- A háztartások tényleges fogyasztása 9,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.
- A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5%-kal nagyobb lett, a közösségi fogyasztásé 0,5%-kal mérséklődött.
- A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 8,1%-kal magasabb lett.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás a 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. "Az építési beruházások volumene kismértékben, a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben nőtt. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a szolgáltatási ágakban történt" - áll a jelentésben.
- A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19,7%-kal nőtt.
- A növekedéshez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom is. Az export volumene (33%) erőteljesebben bővült, mint az importé (23,4%). Ezen belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 20,3%-kal nőtt, importja 3,4%-kal csökkent.
Növekedési előny
Összességében a második negyedév folyamatai alapján az látszik, hogy a magyar gazdaság kifejezetten erős teljesítményt mutat. A GDP növekedése ebben az időszakban meghaladta az eurózóna átlagos teljesítményét is. A koronavírus-válság előtti időszakban a magyar gazdaság növekedése gyorsabb volt az eurózónáénál, amit a járvány megtört (elveszett a növekedési előny). Most viszont 4%-ponttal gyorsabban nőtt a magyar gazdaság, mint az euróöveztet.
A következő időszak nagy kérdése, hogy ezt a növekedési előnyt meg tudja-e tartani a magyar gazdaság. A kifejezetten erős második negyedéves GDP-adatok után a legtöbb elemzőház javította az idei magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését, és most úgy számolnak, hogy a 7%-os GDP-növekedés elérhető 2021-ben. Ha ilyen gyors növekedést produkál a magyar gazdaság, akkor az a rendszerváltás óta nem látott rekordnak felel meg.
A kedvező kilátásokat azonban árnyalja, hogy a chiphiány és a szállítási problémák érdemben befolyásolják az ipari termelést. A nagy magyarországi autógyáraknak többször is le kellett állniuk az elmúlt időszakban - és van, amelyik most sem termel -, ami visszafogja az ipar növekedését. A belföldi, vidéki turizmus kifejezetten erős nyarat zárt, miközben a külföldiek hiánya továbbra is gondot jelent Budapesten, összességében azonban a tavalyinál jobb a szektor helyzete. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma miként befolyásolja a gazdaságot az előttünk álló időszakban. Egyelőre szinte mindenki azzal számol, hogy nem lesz országos méretű, jelentős lezárás, ami visszafogná a gazdaság kilábalását, azonban kétségtelen, hogy a vírushelyzet a legfontosabb kockázat. A következő időszakban a költségvetési politika igyekszik majd támogatni a gazdaság növekedését, egyre inkább a közelgő választásokra készülve, semmint a gyenge gazdasági helyzet miatt (hiszen a GDP visszatért a válság előtti szintre, és kedvezőek a kilátások), miközben a monetáris politika a rekordmagas infláció miatt megkezdte a szigorítási ciklust, ami hűti a gazdaságot.
Címlapkép: Getty Images
