Az elemzők által várt 4,7%-nál magasabb, 4,9% volt augusztusban az éves infláció Magyarországon a KSH adatai alapján. A szakértők szerint a következő hónapokban további emelkedés jöhet, az év végéig még bőven 5 százalék fölé kúszhat az áremelkedés üteme. Az MNB augusztusi inflációs alapmutatói lekövették a hivatalos inflációs adat, a fogyasztói árindex meglepő mértékű emelkedését. A júliusi csökkenés után újra emelkedett a keresletérzékeny termékek áremelkedési üteme, illetve június után újra 17 éves csúcsára szökött a ritkán változó árú termékek drágulása.
A forint erősödése sem segít
A mezőgazdasági termelői áremelkedés begyűrűzése jóval erősebb, mint arra számítottunk, ami főleg a cereáliák és zsiradékok esetében igen jelentős, emellett nem látszik enyhülni a Covid inflációs utóhatása az éttermi és munkahelyi étkezésben sem. Újabb több mint 1-1 százalékkal drágultak ezek a termékkörök havi alapon, így éves összevetésben már 8 százalék körüli a házon kívüli étkezés drágulása, írja értékelésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Szintén komolyabb meglepetést jelent a tartós fogyasztási cikkek havi alapon mért 0,5 és éves bázison számított 4,4 százalékos drágulása. Legutóbb egyébként 2009 végén volt 4 százalék felett a termékkör éves áremelkedése. „Úgy tűnik, hogy az ipari termelői árak és a szállítási költségek emelkedése is a vártnál erősebben gyűrűzik be az importált inflációba, amelyen a forint augusztusi 4 százalékos erősödése sem tudott tompítani. Mindezek mellett a bázishatás következtében az üzemanyagok árváltozása is gyorsította az inflációt” – mutat rá Virovácz.
A szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek, valamint az alkohol, dohánytermékek és a feldolgozott élelmiszerek párokban ellentétes inflációs folyamatokat látni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy végül a maginflációs mutató 3,6 százalékon állt augusztusban, vagyis az infláció gyorsulása elsősorban a nem maginflációs tételekhez köthető.
Az MNB várakozása felett
Az augusztusi vártnál magasabb infláció nem csak a piaci konszenzust múlta felül, de jelentősen magasabb az MNB júniusban publikált előrejelzési sávjának tetejénél is (4,9% vs 4,4%).
Ennek következtében aligha lehet kétséges, hogy a mai inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában. Ennek fényében szeptemberben folytatódhat a kamatemelés. Virovácz szerint az év hátralévő részében további 75, de akár 100 bázispontot is emelkedhet az alapkamat mértéke.
Ami az ING idei évi inflációs előrejelzését illeti, mivel a beérkező adat jelentősen felülmúlta a várakozásunkat, így az év hátralévő részében már nagy valószínűséggel nem látunk 5 százalék alatti mutatót, így az éves átlag tekintetében legalább 4,6 százalékos inflációra számíthatunk.
Másodkörös hatások
Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.
Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3% cél közelébe, véli Suppan. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így az infláció mérséklődése irányába hat, majd az év végén visszaeső bázisárak miatt az infláció újra meghaladhatja az 5%-ot.
elérjük az 5,5-5,6%-ot is
A következő hónapokban bázishatások miatt 5% fölé kerülhet az infláció Suppan szerint, novemberben elérheti az 5,5-5,6%-ot is, majd a jövő év elejétől meredeken visszaeshet.
Idén 4,6%-os inflációra számít a tavalyi 3,3%-ot követően, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,4%-ra mérséklődhet az infláció. „Az inflációra mindazonáltal a számos felfelé mutató kockázat miatt nem zárható ki, hogy az év hátralevő részében is magasabb marad, így kiemelten szükséges figyelni a szolgáltatói árak, valamint a maginfláció alakulását” - értékelt Suppan.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a mai adatból arra lehet következtetni, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban, így nem kizárt a jegybank további szigorítása, azonban az inflációs problémákra figyelemmel kell lenni az állam kereslet oldali intézkedéseinél, illetve a jövő évi minimálbérről szóló döntésnél is.
Címlapkép: Getty Images
