vasarlaspiacgyumolcsinflacio
Gazdaság

Évtizedek óta nem látott problémával nézhet szembe Magyarország

Az idei év egyik nagy meglepetése a korábban vártnál gyorsabb helyreállás a világgazdaság nagy centrumaiban, a másik pedig az előrejelzéseket jócskán meghaladó infláció - a kettő között erős kapcsolat van. De vajon mit hozhat 2022? Valóban csak átmeneti jelenség az árak meglódulása, vagy tartósan magas marad az infláció? Ezt a kérdést sokan teszik fel maguknak Amerikában és Európában egyaránt, és közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a gyors áremelkedés velünk marad. Ha igen, akkor miért történhet így, és ez milyen következményekkel járhat? Van-e reális esélye a stagflációnak, annak, hogy a növekedés leáll, de a magas infláció megmarad?

A tavalyi nagy lezárásokat követően a gazdaságok újraindulásával az árak is meglódultak, és ez a folyamat idén vált igazán látványossá. Az USA-ban hónapról hónapra újabb rekordra ugró inflációs adatokat látunk, immáron 4% fölé kúszó inflációs számokat.

Az euró-övezetben augusztusban 3%-ra szökött a fogyasztói árak éves drágulási üteme. Magyarországon a nyár eleji 5% fölötti után, augusztusban 4,9% volt az infláció, de az őszi hónapokban ismét 5% fölé lendülő inflációs számokra kell számítanunk.

A miértekről számos elemzés látott napvilágot: az árak elszabadulásáért alapvetően a gazdaságok gyors helyreállása miatti keresletbővülés, illetve a kínálati oldalon tapasztalható beszállítói problémák, a különböző területeken jelentkező kapacitás-szűke (pl. szállítás, alkatrészek, munkaerő) okozza. Természetesen a háttérben ott munkálkodnak a válságkezelést szolgáló és elképesztő méretű jegybanki és kormányzati csomagok, amelyek egyébként a több, mint egy évtizede tartó pénznyomtatási programokat követték. Az idei magasabb inflációs számokat részben a bázishatásnak is köszönhetjük, vagyis annak, hogy a válság kirobbanásakor a kereslet összeroppanása számos esetben hirtelen gyors árzuhanást okozott – gondoljunk csak az olajár összeomlására 2020 tavaszán. Az infláció kapcsán sokan megemlítik a szaporodó természeti katasztrófák és általában a klímaváltozás árfelhajtó hatásait is.

A magyarázó tényezők egy részét előre lehetett látni, egy másik része azonban váratlan volt, legalábbis a közgazdászok többsége számára.

Hogy mennyire nem számítottak a gazdaságpolitikai döntéshozók az infláció ilyen jelentős megugrására, azt jól szemléltetik a jegybanki inflációs várakozások döbbenetes és konzisztenst eltérése a valóságtól.

  • Tavaly márciusban az Európai Központi Bank (EKB) az idei évre 1,4%-os inflációt jelzett előre, júniusban 1,2%-ot szeptemberben már csak 1,0%-ot, decemberben pedig 0,9%-ot. Ehhez képest augusztusban az euróövezeti infláció 3% volt, az év egészében az átlagos inflációs ráta pedig alighanem 2% fölötti lesz majd. 
  • Az amerikai Fed tavaly név végén 1,8%-os inflációt jelzett előre idénre, a valóságban ez jóval 3% fölött lesz.
  • A Magyar Nemzeti Bank nagyjából 3,5%-os inflációs előrejelzése helyett (márciusban 3,4-3,5%, júniusban 3,2-3,3%, szeptemberben 3,4-3,6%, decemberben pedig 3,5-3,6% szerepelt az 2021-es inflációs várakozás rubrikában) közel 5%-os lehet az átlagos infláció idén.

Jó egy százalékpontos tévedéssel becsülték meg tehát a jegybankok az idei inflációt.

Lássuk csak, mit is mondanak most: 2022-re az EKB 1,5%-os euróövezeti, a Fed 2,1%-ot amerikai, az MNB pedig 3,1%-os hazai inflációt jósol. Önmagában abból, hogy mekkorát tévedtek a jegybankok az idei inflációs előrejelzéseikben persze semmi nem következik arra vonatkozóan, hogy mennyire lesznek pontosak a mostani jegybanki várakozások. De az biztos, hogy nagyon sokan vannak, akik különösebb teketória nélkül arra a következtetésre jutnak, hogy érdemes 1-2% pontot hozzáadni a hivatalos várakozásokhoz.

Az inflációs várakozások megemelkedése pedig önbeteljesítő jóslatként képes működni. A jövő évre vonatkozó árazási döntések esetében egyre vastagabban fog a gazdasági szereplők ceruzája, ez pedig már önmagában előrevetít egy emelkedett inflációs környezetet. Ráadásul az idei meglepetésinflációt előidéző tényezők közül, a bázishatáson kívül a többiek aligha fognak teljesen eltűnni a képből. Az eszközvásárlási programok, bár kisebb tűzerővel, mint idén, de folytatódnak az Atlanti-Óceán mindkét partján. A gazdasági helyreállás miatt a keresleti nyomás fennmaradhat, miközben – iparági szakértők véleménye szerint - a kínálati oldali problémák egy része (pl. chiphiány) is velünk maradhat.

Naivitás lenne azt gondolni, hogy a klímaváltozás és a nyomában fellépő természeti katasztrófák negatív gazdasági hatásai – és árfelhajtó hatásuk – az időben előrehaladva mérséklődne.

Vagyis elég sok érvet lehet felhozni arra, hogy miért maradhat velünk a viszonylag magas infláció.

De milyen következményekkel kell ebben az esetben számolnunk? Erősödhet a vezető jegybankokra nehezedő nyomás, hogy mihamarabb elkezdjék a monetáris politika normalizációját (vagyis az eszközvásárlási programok kivezetését és a kamatemelést). A tőkepiacok a jövőben emelkedő kamatkörnyezetet már a jelenben elkezdik beárazni, ami a kötvénypiaci hozamok általános emelkedésével a kockázatok átértékelését is magával hozza. A magas eladósodottság mind a vállalatok, mind az egyes országok számára komoly teherré válhat. A piros lámpa-jelzés pedig idővel megálljt parancsolhat a gyors gazdasági növekedésnek is.

A fentieket összefoglalva jövőre még a gyors gazdasági növekedés és a magas inflációs környezet várhat ránk, de utána komoly esélye van a növekedés drámai lefékeződésének, amivel párhuzamosan valamennyire az infláció is mérséklődhet – mondjuk nagyjából a jegybanki inflációs célok környékére.

Ez a forgatókönyv, ha nem is pontosan emlékeztet arra a stagflációra, amin a nyugat-európai országok az 1970-es években keresztülmentek, de fő irányait tekintve bizony van hasonlóság.

Ha belehelyezzük ebbe a gazdasági környezetbe Magyarországot, akkor mire számítsunk? Egyrészt arra, hogy az előreláthatóan magas importált infláció, és a meglévő erős hazai inflációs nyomás miatt nagy esélye van annak, hogy tartósan a 3%-os cél fölött maradjon a fogyasztói árak drágulásának üteme. Másrészt arra, hogy a magas infláció és a pénzügyi sérülékenységünk továbbra is viszonylag magas szintje miatt, a forint-árfolyam további leértékelődésének elkerülése érdekében a jelenleginél is jóval magasabb forint kamatra lehet szükség. Harmadrészt pedig arra, hogy az elmúlt időkben mutatott hazai növekedés lefulladhat, így a gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz majd szükség. Máskülönben Magyarországon tényleg eljöhet a stagfláció időszaka.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

egyetemi diák hallgató koronavírus járvány
ml_210915_0352
vonatvasutmagyarshutter-20170719
wallstreet_nyse

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
egyetemi diák hallgató koronavírus járvány