dolgozó worker gyár gyári munkás ipar kereset fizetés
Gazdaság

Újrainduló bértárgyalások: kétszer ad, aki gyorsan ad

Habár a 200 ezer forintos bruttó minimálbér került a fókuszba, ne felejtsük el, hogy az idei, további minimálbéremelésről is tárgyalni kellene a januári megállapodás értelmében. Az infláció ugyanis már meghaladja a minimálbér 2021-es emelésének a mértékét.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége által a minap szervezett minimálbér-konferencia kétféle célnak is megfelelt. Egyrészt felhívta  az érdekegyeztető partnerek és a közvélemény figyelmét arra, hogy a 2021 január utolsó napjaiban aláírt bérmegállapodás nem zárta le véglegesen az idei évi makroszintű bértárgyalásokat. Másfelől a konferencia megmutatta, milyen sokféle szempontot kell mérlegelnie a körültekintően előkészített, szakmai érvekre is odafigyelő bérmegállapodásnak. Mostani írásommal ezeket a kívánalmakat követve igyekszem alátámasztani az idei évi minimálbér-tárgyalások felújításának fontosságát, bemutatni a még idén végrehajtandó további minimálbér emelés mellett felhozható érveket, valamint utalni a jövő évi minimálbér-emelés alapos szakmai előkészítésének fontosságára.

A 2021 január 21-én aláírt bérmegállapodás rögzíti: „A felek vállalják, hogy a releváns 2021. első félévi statisztikai adatok megjelenése után áttekintik és értékelik a megelőző másfél év gazdasági fejlődésének  és a béreknek az  alakulását és tárgyalnak a jövőbeli lehetőségekről”. Nos, az idézett szövegben említett  2021 első félévi adatok már elérhetőek, és legalább három lényeges ponton érdemben eltérnek az év elején megkötött bérmegállapodás idején feltételezett állapottól.

Az első eltérés a fogyasztói árak alakulásánál adódik. Az MNB 2020 decemberi inflációs jelentése még azzal számolt, hogy az inflációs ráta 2021-ben a 3,5–3,6 százalékos tartományban alakul. A valóság rácáfolt erre az előrejelzésre. A már tavaly év végén is tapasztalt baljós jelek, így a gyümölcsök 2020 harmadik negyedévi átlagos termelőiár-emelkedésének 40%-os mértéke, a sertéshús termelői árának 36%-os növekedése, a gabonafélék árának közel 10%-os növekedése 2021-ben az alapvető élelmiszerek fogyasztói áremelkedésében is megjelent. Az üzemanyagok, a személyi szolgáltatások (vendéglátás, étterem, szálláshely, magán egészségügyi ellátás), a piaci szolgáltatások (lakáskarbantartás), valamint az  építőanyagok áremelkedésével együtt mára 5% környékére tornázták fel az inflációt.

Az ipari termelői árak, a mezőgazdasági termelői árak és a külkereskedelmi termékforgalom árindexeinek 2021 első félévi alakulása az év hátralévő részében sem sok jóval kecsegtetnek, nem valószínűsítik az infláció lassulását.

Áralakulások Magyarországon (év/év, %)
Időszak Fogyasztói árindex Ipari termelői árindex Külkereskedelmi termékforg. árindexe Mezőgazd. term. áridnex
Behozatal Kivitel
2021. jan. 2,7 6,6 4,3 5,1 11
febr. 3,1 8,1 5,2 4,8 16,7
márc. 3,7 9,6 7,3 5,5 16,1
ápr. 5,1 9,8 8 4,9 15,5
máj. 5,1 11,3 8 5,4 17,4
jún. 5,3 11,6 8,4 5,2 20,5
júl. 4,6 14,8 .. .. ..
Forrás: KSH

Hozzátartozik ehhez, hogy a minimálbérnek nem egyszerűen az infláció alakulását kellene követnie, hanem a minimálisan elvárható megélhetési költségekre kell fedezetet teremtenie. A magyar minimálbér nettó összege ugyan elérte a korábban a KSH által számított létminimum szintjét, de a létminimum számításában sohasem jelent meg valós súlyának megfelelően például a lakás szerzés, vagy a lakásbérlés tetemes költsége. Jól illusztrálja a minimálbérből finanszírozható siralmas lakhatási körülményeket a Pénzcentrum minapi, igen informatív áttekintő anyaga.

A második, a munkavállalók számára immár kedvezőbb fejlemény, a 2021 első félévi átlagbér emelkedésben érhető tetten, amely jelentősen meghaladta a minimálbérek növekedését. Az éves szinten 3,7%-os minimálbér emelkedéssel szemben a nemzetgazdaságban a bérek ennek több mint a kétszeresével, 8,4%-kal nőttek, az iparban még ennél is jobban, 9,3%-kal, a mezőgazdaságban 7,5%-kal, az építőiparban 9,8% volt az átlagkereset emelkedés. Ennek következtében idén tovább nyílt a minimálbér és az átlagbér nagysága közötti, már így is túl széles olló.

A minimálbér és az átlagbér alakulása
Évek  Min.bér, Ft Éves növekedés  Nemzetgazdasági átlagkereset, Ft Éves növekedés 
2017 127 500 15% 297 017 13%
2018 138 000 8% 329 943 11%
2019 149 000 8% 367 833 12%
2020 161 000 8% 403 616 10%
2021 I.-VI. hó 167 400 4% 428 247 8%
2021/2016 változás 56 400 51% 165 076 63%
Forrás: KSH, a szerző számításai

A 2016-ban még 152 ezer forintos különbség a minimálbér és az átlagbér között mára - reálértéken számítva is - 221 ezer forintra nőtt.

A  harmadik, és immár nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók szemszögéből is kedvező   fejlemény, a magyar gazdaság vártnál is gyorsabb felépülése a járvány okozta tavalyi sokkból. Az alábbi táblázat tanúsága szerint a szállítási-raktározási ágazat kivételével 2021 első félévében már valamennyi kulcságazat bruttó működési eredménye (amely a személyi ráfordításokkal csökkentett hozzáadott értéket jelöli) meghaladta a járvány előtti hasonló időszakét, és az infokommunikációs szektor, valamint a már említett szállítás-raktározási ágazat kivételével a vállalkozások bruttó működési eredményének növekedése jobban nőtt, mint a munkajövedelmek emelkedése. 

Negyedéves jövedelmek keletkezése (2021 első félév/2019 első félév)
Megnevezés Nemzetgazd. össz. Mezőgazd. Ipar Építőip. Keresk., gépjárműjav., szálláshely. Szállítás, raktározás Info-komm. Pénzügyi, bizt.
Munkavállalói jövedelem 113% 111% 108% 126% 110% 108% 124% 101%
Bruttó működési eredmény 116% 121% 140% 139% 116% 72% 118% 121%
Forrás: KSH

Különösen látványos a két jövedelemtulajdonosra jutó részesedés dinamikájának eltérése az ipar és az építőipar esetében, mindkét alkalommal a munkaadói oldal előnyére. Ezek az adatok számomra azt igazolják, hogy a gazdaság legtöbb ágazatában az évközi többlet minimálbér emelés forrása – a minimálbér emelés által  okozott esetleges tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve – rendelkezésre áll.

Az elképzelhető, hogy a járvány által leginkább sújtott két ágazatban, a szállítás-raktározási és a szálláshely-vendéglátási ágazatokban a minimálbér emelés kigazdálkodásához átmenetileg költségvetési támogatásra lesz szükség. Világosan kell látni azonban, hogy ennek az átmeneti támogatásnak az indoka a járvány nyomán a gazdaság egy korlátozott szegmensében előállt rendkívüli helyzet, nem pedig a minimálbér emeléssel együtt járó, a gazdaság túlnyomó része számára elviselhetetlen nagyságú bérköltség. Ez már csak azért sem valószínűsíthető, mert

2020-ban a nettó minimálbér vásárlóértéke Magyarországon a környező országokkal összevetve jóval alacsonyabb, mint amit az egy főre jutó GDP értéke indokolna.

Az egy főre jutó GDP és a minimálbér vasárlóerő-paritáson 2020-ban (Magyarország = 100)
  GDP/fő vásárlóerő paritáson A minimálbér vásárló értéke
Szlovákia 96% 125%
Csehország 127% 132%
Lengyelország 103% 149%
Magyarország 100% 100%
Forrás: a szerző saját számításai

Tekintettel arra, hogy 2021-ben a négy ország közül nálunk történt a legalacsonyabb mértékű minimálbéremelés, ezért elmaradásunk a V4-országokhoz képest idén feltehetően tovább nő.

Írásomban három fontos területen (infláció, bérarányok, a gazdaság jövedelemtermelő képességének alakulása) tényekkel  igyekeztem igazolni: erős érvek szólnak amellett, hogy a hatályos minimálbér emelési megállapodás szövegezésének megfelelően, mielőbb napirendre kerüljön a minimálbéreknek még az idei évben történő további emelése.

Kétszer ad, ki gyorsan ad – tartja a szólás, ez különösen igaz a mai Magyarországon, amikor a gyorsuló infláció fokozottan sújtja a kiskeresetű munkavállalókat.

A bevezetőben említett minimálbér-konferencia arra is rávilágított, hogy a minimálbér-emelési tárgyalások megalapozása, a kölcsönös belátáson alapuló megállapodás elérése érdekében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tárgyalások szakértők bevonásával történő előkészítésének. Enélkül nem válaszolhatók meg tényszerű módon azok a további dilemmák, amelyek a konferencián már a jövő évi minimálbér emelésre vonatkozóan merültek fel, így például a nagyobb léptékű minimálbér emelés kívánatos és lehetséges mértéke, az ebből adódó bér infláció valós veszélye, a minimálbér emelés kigazdálkodására nem képes, de társadalmilag hasznos és szükséges tevékenységet ellátó vagy munkahelyeket fenntartó cégcsoportok azonosítása, és annak eldöntése, hogy indokolt-e, illetve milyen mértékben és milyen eszközökkel indokolt bérköltségviselő képességük átmeneti megsegítése. 

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

balaton strand hőség
fodrász koronavírus

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
balaton strand hőség