Ursula von der Leyen evertekelo EP210915
Gazdaság

Sok új fontos bejelentést tett ma az Európai Bizottság elnöke - Íme, a részletek

Portfolio
Számos új bejelentést, jogalkotási ígéretet tartalmazott az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelő beszéde az Európai Parlament plenáris ülése előtt, így a következő hetekben és hónapokban sokat hallunk majd például az újabb uniós vakcinafelajánlásról, az Afganisztánnak szóló átfogó támogató csomagról, az új uniós chip stratégiáról és a kínai nyomulást ellensúlyozni hivatott infrastruktúra összekötési programról. Hallani fogunk majd a kényszermunkával előállított termékek uniós forgalmazási betiltásáról, az uniós egészségügyi és védelmi unió megteremtésének komoly lépéseiről, a költségvetési politika kereteit rögzítő gazdasági kormányzási szabályok felülvizsgálatáról, a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó lépésekről, továbbá a média függetlenségének védelméről is. Az alábbiakban a beszéd fontosabb bejelentéseit foglaljuk össze, a jogállamiság és az EU-s pénzek védelmének témáját pedig egy külön cikkünkben írtuk meg.

Az egyórás beszéd számos uniós és azon kívüli aktuális és sürgős kérdést érintett. Mi az alábbiakban csak a legfontosabbakat emeljük ki némi kiegészítéssel, felsorolásszerűen:

  • A Bizottság elnöke rámutatott, hogy működik a szolidaritás az EU-n belül és azon kívül is, és büszkén rögzítette, hogy a kezdeti kritikák (uniós vakcinabeszerzés, lassúság) ellenére most a világ élvonalában van az EU, mert a felnőtt lakosság több, mint 70%-át az ígérete szerint mára beoltották, így több, mint 700 millió dózist beadtak már. Emellett megjegyezte, hogy további 700 millió dózist kiszállítottak már a világ 130 országának.
  • Az első és legsürgősebb feladatként rögzítette, hogy mielőbb fel kell gyorsítani az EU-n kívüli, alacsony fejlettségű/szegény országokban is az átoltottságot, és ennek érdekében az EU 1 milliárd eurós beruházást hajt végre, hogy Afrikában az mRNS alapú vakcinagyártási kapacitást növelje. Emlékeztetett rá, hogy korábbi ígéretük szerint 250 millió dózist fognak megosztani a szegény országokkal és új felajánlásként bejelentette, hogy jövő év közepéig további 200 millió dózist fognak az EU-n kívüli térségbe szállítani.
  • Második sürgős feladatként rögzítette, hogy az EU-n belüli átoltottságbeli (keleti-nyugati) divergenciát fékezni kell, azaz javítani kell az együttműködést, és fokozni kell a vakcinázottságot, hogy ez ne az oltatlanok járványa legyen. Emlékeztetett rá, hogy az EU az eddigi szerződésekkel további 1,8 milliárd dózisnyi vakcinát kötött már le, ami elegendő lesz a harmadik, megerősítő oltásokra az EU-n belül és a szomszéd országokban is.
  • Harmadik sürgős feladaként jelezte, hogy az Egészségügyi Unió célkitűzése keretében azt javasolja: az amerikai biomedikai kutatóintézet mintájára egy új egészségügyi felkészültségi és ellenállóképességi küldetés (HERA) nevű kezdeményezés jöjjön létre (egyelőre nem új intézményként, hanem a Bizottság intézményén belül). Ehhez 2027-ig 50 milliárd eurónyi forrást rendelnek majd a Bizottság új javaslata szerint. Emlékeztetett rá, hogy a Bizottság, az EP és a Tanács közös erőfeszítésével sikerült tavasszal 3 hónap alatt valósággá tenni az uniós covid-igazolványt, amelyet már több, mint 400 millió alkalommal töltöttek le 4 kontinensen.
  • Emlékeztetett rá, hogy az EU gyors beavatkozásával, a SURE nevű munkahelyi garanciakeret létrehozásával 31 millió embert és 2,5 millió céget támogattak, és ennek is köszönhető, hogy míg a 2008-2009-es válság után az eurózónának 8 évbe telt a válság előtti GDP-szintet elérnie, most ez sokkal gyorsabban megtörténik. Az EU 27 tagállamából 19 az idei év végéig várhatóan eléri a járvány előtti GDP-szintet, a többiek majd jövőre érik ezt el.
  • Rámutatott, hogy a válság hatására létrehozott NextGenerationEU nevű közös uniós adósságvállalással a rövid és hosszú távú gazdasági növekedést is segítik, akárcsak a fejlesztési célok rögzítésével. Ezzel együtt is súlyos nyomott hagyott a válság az EU gazdaságán, adósságrátáján, ezért bejelentette, hogy a következő hetekben a Bizottság egyeztetéseket kezd az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról, hogy el tudják dönteni, hogyan tovább. Itt többek között a Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett 3%-os deficitcél (amely alól mentesítést adtak még 2022-re a tagállamoknak) újbóli betartására és annak módjára utalhatott (küszöbön az SGP reformja, hogy például a klímavédelmi célú állami beruházásokat hogyan vegyék figyelembe, beleszámítsanak-e a 3%-os deficitcélba.)
Az EU-pénzek jövője és a gazdasági növekedési kilátások is bizonyára szóba kerülnek majd a Portfolio október 19-i Budapest Economic Forum konferenciáján, hiszen Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója is előadást tart az eseményen. További részletek:
  • Emlékeztetett, hogy rövidesen 30 éves lesz a közös piac, ami nagy jólétet adott az EU-nak és az állampolgároknak, de közben van még töredezettség, miközben hozzájárul a versenyképesség javulásához. Tovább kell haladni, a digitális unió kiépítése felé, a platformok szabályozása terén, és a digitalizáció rendkívül fontos az EU jövője szempontjából. Emlékeztetett, hogy ezért is rögzítették, hogy a NextGenerationEU forrásainak legalább 20%-át digitalizációs célú projektekre kell fordítani és ezt jelzése szerint felül fogja teljesíteni az EU.
  • A digitalizáció azonban nem létezik chipek nélkül, amelyekben súlyos hiány van a megnövekedett kereslet mellett és ez veszélyeteti Európa technológiai szuverenitását is. Ezért leszögezte: a félvezető piacon is a nagyobb önállóságra kell törekedni, mert a chiphiány az ellátási láncaink működésére veszélyt jelent. Ezért a Bizottság egy új európai chipstratégiát fog javasolni, és a cél az, hogy egy új európai chip ökoszisztémát hozzanak létre, beleértve a termelési kapacitások erősítését is. A félvezető piacon újra az elsők között kell lennie az EU-nak – rögzítette.
  • A járvány rengeteg ember, család szociális helyzetét rontotta és ezért is volt fontos a Szociális Jogok Európai Pillérének eddigi kiépítése, céljainak megvalósítása, hogy a munka és a család egyensúlyát minél több ember meg tudja találni, illetve minél több ember munkáját kellően megbecsüljék anyagilag is. Tovább kell azonban lépni és ezért a Bizottság egy új uniós gondozási-ápolási cselekvési stratégiára is javaslatot tesz, hogy minél több ember megfelelő ellátást kaphasson.
  • A szociális igazságosság mellett az adózási igazságosságra is törekedni kell a szociális Európában, ezért a vállalatoknak is egy fair hozzájárulást kell tenniük a nyereségük után az államkasszákba, miközben az adóelkerülés/csalás ellen is új intézkedésekkel fel fogunk lépni – vázolta. Utalt a most formálódó globális vállalati adómegállapodásra is, amelyben a legtöbb EU-tag várhatóan részt vesz, de például Írország, Magyarország, Észtország, Ciprus ki fog maradni.
  • Ahhoz, hogy az EU költségvetését továbbra is kiegyensúlyozottan tudjuk lebonyolítani, és a NextGenerationEU programnak legyen kellő forrása, új költségvetési bevételeket kell megteremteni. Ezek irányáról a tavalyi költségvetési alkuban már volt megállapodás, de a részleteket is ki kell dolgozni és jogszabályok szintjén is el kell fogadni (pl. új iparágak bevonása a CO2-kvótarendszerbe, carbon-border adjustment tax, stb.).
  • Új javaslatként bejelentette azt is, hogy létrehozzák az Erasmus mintájára (ami a diákoknak szól, hogy más tagállamban tanulhassanak) az ALMA nevű kezdeményezést. Ennek keretében a fiatalok egy másik tagállamban vállalhatnak ideiglenesen munkát, hogy munkatapasztalatokat szerezzenek és a tehetségüket, kreativitásukat ki tudják bontakoztatni. Mindezek érdekében, a figyelemfelhívás jegyében is a 2022-es évet az európai fiatalok évévé nyilvánítják.
  • Emlékeztetett rá, hogy egy éve tett javaslatot az Európai Zöld Megállapodás (EGD) keretében a CO2-kibocsátás csökkentésére, aztán a csökkentési célt megemelték 40%-ról 55%-ra (2030-ra az 1990-es bázishoz képest ennyivel kell csökkenteni a kibocsátást az EU szintjén). Rámutatott, hogy egyre több konkrét eredményt mutat az EGD, hiszen Németországban az idei első félévben több új elektromos autót helyezte forgalomba, mint dízelt, a lengyelek pedig az EU legnagyobb exportőrei lettek elektromos akkumlátorokból és buszokból. Az egyik legnagyobb eredmény majd az ún. Bauhaus kezdeményezésből ered, ami az épületek energiahatékonysági átalakításával függ össze.
  • Rámutatott, hogy mindezzel párhuzamosan sajnos a 2030-ig tett vállalásokkal egyelőre úgy látszik: nem fogja tudni teljesíteni a világ azt a célkitűzést, hogy 1,5 fokon tartsa a globális hőmérséklet-emelkedést az ipari korszak előtti szinthez képest. Ezért is szükséges a most őszi glasgow-i klímacsúcson további felajánlásokat, konkrét célokat rögzíteni, illetve további költségvetési felajánlásokat is tennie a világ nagy országainak. Az EU a Team Europe programban évi 25 milliárd eurót ajánlott fel eddig klímavédelmi célokra, ezt most 2027-ig további 4 milliárd euróval javasolja megemelni a Bizottság.
  • Az afganisztáni helyzet kapcsán rámutatott, hogy iott szélesebb körű problémákat és okokat kell végiggondolni, amelyek idáig vezettek. Jelezte, hogy a korábbi vállalásokhoz képest 100 millió euróval többet ad az EU Afganisztánnak, illetve a következő hetekben a Bizottság egy Afganisztánnak szóló átfogó intézkedési és költségvetési csomagot fog bejelenteni.
  • A biztonságot nem a kevesebb, hanem a több együttműködés teremti meg, ezért egy új EU-NATO deklaráció év végéig tartó bejelentésén dolgoznak, hogy a biztonsági együttműködést megerősítsék. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban már elindultak az európai védelmi együttműködés megerősítése terén, de amire igazán szükség van, az egy új európai védelmi unió létrehozása. Ennek keretében a gyorsreagálású, vagy különleges erők bevetéséről már régóta szó van, de a cél elérését valójában a politikai akarat hiánya akadályozza. Ennek leküzdésére szerinte először is kollektív döntéshozatali eljárás kell, erősíteni kell a hírszerzési együttműködéseket, mert az információk nagyon széttöredezettek.
  • Felvetette, hogy meg kell emelni az EU-ba importált védelmi eszközök áfáját, hogy az EU-n belül jobban megérje a gyártás, kereskedelem. Emellett hangsúlyosan beszélt a kibervédelmi képességek megerősítésének fontosságáról, és erre új konkrét javaslataik, cselekvési terveik is lesznek. Bejelentette: a 2022 első félévi francia elnökség alatt egy uniós védelmi együttműködési csúcstalálkozót fognak tartani. A biztonsági-gepolitikai jellegű témák kapcsán jelezte: még ebben a hónapban ellátogat a Nyugat-Balkánba, hogy azt az erős üzenetet küldje az embereknek, fiataloknak, hogy számíthatnak az EU-ra, és a belépési kilátások valósak, nemcsak ígérgetés.
  • Új összeköttetési stratégiát (Global Gateway névre hallgat majd) fognak bemutatni, ami például az erőteljes kínai nyomulást hivatott kezelni úgy, hogy az infrastruktúrát uniós forrásokból akarja majd finanszírozni, nem pedig EU-n kívüli forrásokból. Megjegyezte: nem sok értelme van az EU számára egy olyan utat finanszírozni, amely egy kínai tulajdonú rézbánya és egy kínai tulajdonú kikötő között halad. Rögzítette, hogy a Global Gateway nevű kezdeményezést megbízható „márkává” akarják tenni, alig leplezetten utalva a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésre, amelyben például több kelet-közép-európai ország is részt vesz (pl. kínai finanszírozással épül a Budapest-Belgrád vasútvonal).
  • A kényszermunka elfogadása sohasem történhet meg az EU-ban, éppen ezért a Bizottság arra fog javaslatot tenni, hogy tiltsák be a kényszermunkával előállított termékek forgalmazását az EU-ban. Megjegyezte, hogy becsléske szerint 25 millió ember dolgozik kényszermunkában világszerte, itt is áttételesen utalt Kínára. Leszögezte: az emberi jogok semmilyen áron nem eladóak.
  • A Schengen-i övezet sok szempontból széttöredezett, nem működik jól például az emberek szabad mozgása, így meg kell erősíteni ezt a kezdeményezést, de ez csak akkor tud megtörténni, ha végre megtaláljuk a megoldást a migráció kezelésére, ezért itt az idő az új, már nyilvánosságra hozott migrációs és menekültügyi cselekvési terv elfogadására. Szerinte ez minden körülmények között jól működne és igazságos is és hisz abban, hogy a tagállamok között végre lehet kellő bizalmat építeni és így megtalálják majd a közös alapot a migrációs kérdés kezelésére.
  • Év végéig javaslatot fog tenni a Bizottság a nők elleni erőszak minden formájának (online+offline) hatékony kezelésére a megelőzéstől kezdve a hatékony igazságszolgáltatásig.
  • Ma javaslatot tett a Bizottság a médiamunkások, újságírók hatékonyabb védelmére és bejelentette, hogy jövőre egy médiafüggetlenségi cselekvési tervet fognak javasolni, mert az információhoz való jog alapvető, amelyet a független média tud szolgáltatni. A média védelme a szabadság és a demokrácia védelmét is jelenti – rögzítette.

Címlapkép forrása: Valeria Mongelli/Bloomberg via Getty Images

trader23
kamionshutter
hollandia shutter
észak-korea határszakasz
tescoextra

Holdblog Molból Unatkozó Majom

Tudja, mi az a blue chip? Olyan részvényeket szokás (szoktunk volt...?) annak hívni, amelyek egy stabil iparágban stabil...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Ingyenes szeminárium
Te jó ég, mindjárt összedől az egész piac?!
Ingyenes szeminárium
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.13
Banking Technology 2021
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
kamionshutter