oltás szőke nő
Gazdaság

Miért utasítják el sokak a koronavírus elleni vakcinát?

Portfolio
Korábbi vakcinákkal kapcsolatban már világossá vált a kutatók számára, hogy a vakcinákkal kapcsolatos attitűdöket nem érdemes csupán az elfogadó és az elutasító kategóriákba sorolni, hiszen a valóságban azok inkább egy, a vakcina teljes elfogadottsága és elutasítottsága közötti skálán helyezkednek el. Az attitűdök többségének nincs köze az „oltásellenesség” címszó alatt ismert nézőponthoz, a nem-elfogadó álláspontok inkább különböző fokú bizonytalanságot jelenítenek meg, és dinamikusan változhatnak. Ezek a fluid és formálható vélemények nagy szerepet játszanak abban, hogy egy–egy vakcinációs kampány milyen sikerre számíthat. A kurrens COVID-19 oltásokkal kapcsolatban a világ igen sok országában viszonylag magas fokú bizonytalanság volt tapasztalható, ugyanakkor a vakcinákkal kapcsolatos elbizonytalanodást az Egészségügyi Világszervezet már ezt megelőzően is észlelte. 2015-től kezdődőden vizsgálta, 2019-ben pedig már a 10 legsúlyosabb népegészségügyi probléma egyikeként tartotta nyilván. Kovács Katalin, a KSH Népességtudományi Intézet főmunkatársa foglalta össze a helyzetet A vakcinákkal kapcsolatos bizonytalankodás meghatározói és ezeknek a COVID-19-cel kapcsolatos népegészségügyi kampányokra vonatkozó tanulságai című cikkében.

Amanda Hudson és William J. Montelpare alkotta kanadai szerzőpáros cikkében a 2006 és 2021 között e témában született cikkeket tekintette át, melyek közül a legtöbb értelemszerűen nem a COVID-19 elleni, hanem korábbi oltások percepciójával foglalkozott.  A tudományos folyóiratokban megjelent angol nyelvű cikkek (47) mellett 10 további, tudományos igényességgel megírt cikket, illetve jelentést is bevontak az elemzésbe. Az áttekintés szerint a különböző életkori csoportok nagyon különböző módon viszonyulnak a vakcinákhoz.

Általában véve az idősebbek között nagyobb a vakcinák elfogadottsága, míg a fiatal korosztályok szkepticizmusára részben magyarázattal szolgál, hogy körükben gyakoribb a „közösségi média” fogyasztás. Ennek a jelentőségét később még részletezzük.

A vakcina-bizonytalanság és az anyagi helyzet közötti összefügés egyáltalán nem egyértelmű. Bizonyos országokban különösen magas vakcina-bizonytalansággal találkoztak a kutatók középosztálybeli családok között, míg a legtöbb országban a szegényebbek között volt jelentősen magasabb a bizonytalanok száma. Az iskolázottság magas szintje viszont legtöbbször a vakcinákkal kapcsolatos nagyobb bizalommal jár együtt, voltak azonban olyan helyzetek, amikor nem tapasztaltak a kettő között semmiféle kapcsolatot – mutatja be Kovács Katalin.

Hodson és Montelpare szerint ebből arra kell következtetnünk, hogy

a népegészségügyi kampányoknak minden iskolai végzettség szerinti csoport számára érthetőnek kell lennie, a mindennapok nyelvét kell használnia.

A szerzők szerint a mindennapi életből vett hasonlatok alkalmazása, de a fertőző betegségek történetére, és a vakcinák történelmi szerepére vonatkozó ismeretterjesztés is általában hasznosnak bizonyul. Érdemes ugyanakkor figyelemmel lenni azokra a speciális ismeret-szegmensekre is, amelyek egy-egy közösségben kialakultak a vakcinákkal kapcsolatban. Az e szegmensekre vonatkozó speciális ismeretek átadásával a vakcinák iránti bizalom erősödhet, az oltást elfogadók száma pedig növekedhet.

Továbblépve a demográfiai meghatározók sorában, a vidéken élők általában kevésbé bíznak meg a vakcinákban, mint azok, akik városban élnek. Ezt az általános szabályt a vidéket célzó kampányok megerősítésével, az oltások jobb hozzáférhetőségének biztosításával lehet kompenzálni. Mindezeken a tényezőkön kívül, sőt, ezeknél akár jóval erősebben befolyásolja a vakcinákba vetett bizalmat jónéhány más jellegű attitűd is – írja összefoglalójában a KSH Népességtudományi szakértője.

A „hatalmasságokkal” szembeni bizalmatlanság például meghatározó faktornak bizonyult. Főképp a marginalizált társadalmi csoportoknál tapasztalható az, hogy ellenségként tekintenek a társadalmi elitre és a „szakértőkre”.

Ilyen esetekben a hatalmasságokkal szembeni bizalmatlanság a marginalizált csoportok marginalizált helyzetükkel való egyfajta megküzdési stratégiájának is tekinthető, melynek kapcsán saját biztonságukat és csoportidentitásukat erősíthetik.

A bizalmatlanság sokszor az orvosi szakma egésze iránt fogalmazódik meg, amely a vakcina elutasítottságával is együtt jár. A kormányban és az orvoslásban nem bízók sokkal hajlamosabban az internethez fordulni, és ott is inkább a vakcina-ellenes érveket keresni. Ennek a bizalmatlanságnak az extrém formái a konspirációs teóriák, amelyekben - a szerzők szerint - a COVID-19 esetében kevesen hisznek, azonban igen nagy nyilvánosságot kapnak.

A kormány, a hatóságok, avagy a szakértők iránt érzett nagyfokú bizalmatlanság esetén Hodson és Montelpare azt tanácsolja, hogy

az adott közösségekben szavahihetőnek tekintett tekintélyeken, vagy egyszerűen csak a közösséghez tartozó személyeken keresztül juttassák el a vakcinával kapcsolatos üzeneteiket a közösség tagjai felé.

Az attitűdök közül talán kevesebb figyelem irányult mindeddig arra a beállítódásra, amelyet a szerzők „undor-érzékenységnek” neveztek. Többen találkoztak már ezekkel a beállítódásokkal, és különféle módon fogalmazták meg annak legjellemzőbb sajátosságát. Ezek között talán azt a jellegzetességet lehet közösnek tekinteni, hogy az egyén erős készetetést érez arra, hogy megvédje saját magát a fertőzéstől/betegségtől. Ez valószínűleg erős kapcsolatban áll a test (és az elme) tisztaságának fontosságáról alkotott képezetekkel, esetleg azok szentséges státuszába vetett hittel. Ezek a beállítódások tovább növelhetik a vakcinációs bizonytalankodást – mutat rá Kovács Katalin.

  • A szerzők szerint ezen emberek számára érdemes olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyben nem szerepelnek például képi megfogalmazások, amelyek undorkeltésre adhatnak okot (pl. a vakcináció pillanata a tűre fókuszálva).
  • Ugyancsak hatásos lehet ezen emberek körében a korábbi fertőző betegségekben szenvedők látványa, akik immunizáció híján kerültek az érintettek számára visszataszítónak tűnő állapotba.

További jellemző beállítódás az, amelyeket a szerzők rizikókerülésnek neveznek, de az olvasó benyomása szerint valójában inkább egyfajta mérlegelésről van szó. A rizikókerülés sajátos módon a kockázatok egyfajta sajátos értékelésével is együtt jár. Klasszikus, jól ismert vakcinák vonatkozásában is értékelhetik a vakcináció kockázatát magasabbra az egyének, mint a betegségét. Különösen így van ez a COVID-19 esetében, hiszen e tekintetben még nem gyűlt össze annyi bizonyíték az oltás relatív előnyeit illetően, mint más, bejáratott vakcinákkal kapcsolatban – írja a Népességtudományi Kutatóintézet szakértője. Ezeken az értékeléseken a COVID-19 vakcináknál csak a nyílt, alapos és megalapozott tájékoztatás segíthet. Ennek kapcsán azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy a vakcinációban való részvételt nem csupán kognitív beállítódások, hanem az érzelmek, ezen belül pedig a félelem jelenléte is nagyban befolyásolja.

Címlapkép: Getty Images

shutterstock új lakás
infláció

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
meetingmegbeszélés