Előfizetői tartalom

Az ördög a részletekben rejlik – téves következtetések jelentek meg hazánk felzárkózásáról

Balatoni András, MNB
A gazdasági fejlettség alakulása örökzöld téma a közgazdászok körében, ugyanakkor a nem megfelelő mutató használata téves következtetésekhez vezethet. A gazdasági fejlettség mérőszáma a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP, ami azt mutatja, hogy Kelet-Közép-Európa volt az EU növekedési motorja az elmúlt másfél évtizedben. A 2004-ben az EU-ba belépő valamennyi régióbeli ország gazdasági teljesítménye jelentősen közelített az EU átlagához 2004 és 2020 között, és közöttük Magyarország is számottevő felzárkózást ért el. E cikkben a felzárkózás ütemét és mérésének módszertanát elemezzük, amelyek reményeink szerint segítenek elkerülni, hogy a jövőben téves állításokat tegyenek akár képzett közgazdászok is.

Tegyük rendbe először is a módszertant! A gazdasági fejlettség leggyakrabban használt mérőszáma az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számított GDP. Előállítása során a gazdasági teljesítmény és jólét általánosan elfogadott mutatóját, a GDP-t az adott ország népességszámára vetítik. Az országok közötti összehasonlításhoz azonban az is szükséges, hogy...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 854 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái