csirke
Gazdaság

A koronavírusnál is súlyosabb járványok jöhetnek?

Portfolio
Legalább nyolcféle madárinfluenza van, amelyek az emberre is halálosak, és ezek a világ állattenyésztő telepein keringenek - hívja fel a figyelmet a The Guardian cikke, amely szerint ezek a fertőzések akár a Covid-19-nél is rosszabb lehetnek.

A The Guardian aktuális cikke szerint a koronavírus mellett a madárinfluenza is aggodalomra adhat okot. A H5N8 egy olyan törzs, amely az elmúlt években közel 50 országban jelent meg, köztük Nagy-Britanniában is, és járult hozzá több ezer csirke-, kacsa- és pulykaállomány elpusztulásához, és jelenleg semmi jelét nem mutatja a megállásnak.

A madárinfluenza időről-időre megjelenik régiókban, egyes országokban szerte a világon,

különösen a költöző madarak hajlamosak egyik országból egy másikba hurcolni. Így történt ez Oroszország keleti részén is, ahol a vadmadarakról átterjedt a vírus a tenyésztett állatokra.

Mint ahogy a Portfolio is beszámolt róla tavasszal az asztraháni eset borzolta a kedélyeket, mivel az volt első alkalom, hogy a H5N8-ról kiderült, hogy a madarak az embert is képesek megfertőzni. Oroszországban nyilvánosságra hozták decemberben hét beteg lett rosszul egy madárinfluenzával fertőzött területen, szervezetükben kimutatták a H5N8 nevű madárinfluenzát.

Riasztották az Egészségügyi Világszervezetet, de mivel ez a Covid-19 járvány csúcsán történt az eset, ezért kevés figyelmet szenteltek még akkor is, amikor Anna Popova, az orosz egészségügyi felügyelet vezetője a H5N8 emberről emberre való terjedésének valószínűségét vetítette előre, vakcinafejlesztéseket sürgetve. Idővel elválik, hogy milyen gyorsan tud úgy mutálódni, hogy emberek között is képes legyen terjedni - tette hozzá.

Jelenleg a figyelem a Covid-19 eredetére irányul, pedig a madárinfluenza nyolcnál is több változatának potenciálisan súlyosabb következményei lehetnek, amelyet a világ kormányai egyelőre alig vesznek észre - mutat rá a The Guardian.

Idén sokáig nem érkeztek jelentések arról, hogy ember fertőződött meg a betegségtől, ugyanakkor múlt héten aggodalmaskodni kezdett Kína, ahol a H5N6 néven ismert madárinfluenza egy másik típusa 48 embert fertőzött meg 2014 óta történt első azonosításuk óta. A legtöbb eset kapcsolatban állt olyan emberekkel, akik szárnyasokat nevelő telepen dolgoztak, a fertőzöttek több mint fele el is hunyt - ez arra utal, hogy a H5N6 gyorsul, mutálódik és rendkívül veszélyes.

A WHO és a kínai virológusok szerint a kormányoknak a problémát nem szabadna félvállról venniük, éberségre intik őket. "Az emberről emberre terjedés valószínűsége alacsony, [de] sürgősen szükség van a szélesebb körű földrajzi felügyeletre az érintett kínai területeken és közelükben annak érdekében, hogy jobban megértsük a kockázatot és, hogy miért nőtt az emberekre való átterjedése" - közölte a WHO egyik szóvivője.

Gao Fu, a CDC igazgatója és Shi Weifeng, a Shandong First Medical University népegészségügyi dékánja elmondta, hogy a H5N6 vírus terjedése „komoly veszélyt” jelent a baromfiiparra és az emberi egészségre.

A járványok az ipari termelés hozadékai?

A WHO gyanítja, de nincs bizonyítéka arra, hogy a Covid-19 összefügg az állatok intenzív tenyésztésével Délkelet-Ázsia számos alig szabályozott vadgazdaságában. Az elmúlt 30 évben bekövetkezett súlyos járványokat, köztük a hollandiai Q-lázat (egy szisztémás fertőzés, amelyet állatok adnak át embernek) és a magas patogenitású madárinfluenza-járványokat az intenzív állattenyésztéssel hozták összefüggésbe.

A kormányok és az évente hatalmas forgalmat generáló állattenyésztési ágazat hangsúlyozzák, hogy az intenzív gazdálkodás ma már elengedhetetlen a gyorsan növekvő populációk fehérjeellátásához, ugyanakkor a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a stresszes, zsúfolt körülmények számos fertőző betegség kialakulását és terjedését okozzák. Az ENSZ járványügyi szakemberei szerint egyértelműen kapcsolat van a magas patogenitású madárinfluenza-vírusok megjelenése és az egyre intenzívebb baromfitenyésztés között.

A következő járvány

Marius Gilbert, a belgiumi Université Libre de Bruxelles epidemiológusa és mások rávilágítottak a kockázatával a madárinfluenza vírusoknak, amelyek összefüggésben áll a baromfitenyésztés gyors felerősödésével.

Mivel több mint 20 milliárd csirkét és közel 700 millió sertést tenyésztenek egyszerre, Rob Wallace, amerikai virológus szerint nagy az esélye annak, hogy új influenzatörzsek és -változatok jelennek meg és terjednek át az emberekre.

A közegészségügyi szakértők már régóta figyelmeztettek az ipari gazdálkodás veszélyeire, de a Covid óta a tét egyre nagyobb lett, ha csak az általa okozott közvetlen és közvetett gazdasági károkat nézzük - említi a madárinfluenzáról könyvet író Michael Greger orvos, történész.

Greger azzal is érvelt, hogy az emberi betegségeknek három korszaka volt:

  • először, amikor körülbelül 10 000 évvel ezelőtt elkezdtük háziasítani az állatokat, és megfertőződtünk betegségeikkel, például kanyaróval és bárányhimlővel;
  • majd a 18. és 19. században, amikor az ipari forradalom a cukorbetegség, az elhízás, a szívbetegségek és a rák járványaihoz vezetett;
  • és most, a mezőgazdaság fokozódása miatt, amely zoonózishoz vagy állatok által terjesztett betegségekhez vezet, mint például a madárinfluenza, a szalmonella, a Mers (Közel-keleti légúti koronavírus), a Nipah (tudományos nevén Nipah henipavirus egy denevérekben jelenlévő, az emberekben és egyéb állatokban is fertőzést okozni képes vírus. Számos járványt okozott Dél- és Délkelet-Ázsiában) és a Covid-19.

A szakértő szerint példátlan robbanás látható az új madárinfluenza-vírusok kitörésében, amelyek történelmileg a legnagyobb járványkockázatot jelenthetik, és rosszabbak is lehetnek, mint a Covid. Továbbá úgy véli Greger, hogy nemcsak az üzemi gazdálkodás vezethet veszélyes madárinfluenzához, hanem az emberek által a tágabb környezetben előidézett változások is. „A vadon élő madarakban keringő legtöbb vírus veszélye csekély, ugyanakkor időről-időre bekerülnek a szárnyas telepek rendszerében, ahol evolúciós változásokon mennek keresztül, amelyek leginkább az állatok tenyésztési körülményeihez kapcsolódnak. Végül pedig az alacsony kórokozójú vírusok patogenitást nyernek a gazdaságokban. ”

Ez egy ördögi kört hozhat létre: ha egy vírus mutálódik a gazdaságban, majd visszafolyik a vadon élő madarak populációjába, ahol tovább terjedhet a vándorlási utakon - mondja, hozzátéve: "minden alkalommal, amikor az emberek megfertőződnek, fennáll annak a veszélye, hogy a vírusok veszélyesebbé vagy fertőzőbbé válnak."

Címlapkép forrása: Getty Images

Frankfurti tőzsde
Steiner Attila eloadas Portfolio konferencia MEKH
Látványterv a Budavári Palota újjászülető B épületéről

Holdblog Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik...

Tematikus PR cikk
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
oltás szőke nő