factory worker dolgozó ipar termelés munka
Gazdaság

Rekordon a foglalkoztatás Magyarországon

Portfolio
A koronavírus-járvány előtti rekordszint fölé került a foglalkoztatottak száma Magyarországon idén július és szeptember között a KSH friss adatai alapján. A magyar gazdaság helyreállásával párhuzamosan gyors ütemben nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben, így a következő időszakban újra a munkaerőhiány lehet a fő kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Az idei harmadik negyedévben 4 millió 663 ezer foglalkoztatottat számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy sosem látott magasságba emelkedett a foglalkoztatottak száma, ennyien ugyanis a koronavírus-járvány előtt sem dolgoztak. A hazai elsődleges munkaerőpiac teljesítménye is kedvező, az átmenetileg külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak nélkül elérte a 4,5 millió főt a dolgozók száma.

Ahogy a fenti ábrán látszik, a hazai munkaerőpiac maga mögött hagyta azt a két visszaeséssel terhelt időszakot, amit a koronavírus-járvány okozott. A magyar gazdaság gyors helyreállása nagyban támogatta az időszakban a foglalkoztatás növekedését, a munkaerő iránti kereslet pedig a következő időszakban is kitarthat. A KSH szerint 190 ezren voltak munka nélkül az időszakban, ami 3,9%-os munkanélküliségi rátát jelentett. Ilyen alacsony munkanélküliséget szintén utoljára a járvány előtt láttunk, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre kevesebb új dolgozót lehet bevonni a munkanélküliek közül a termelésbe, amit már a vállalatok is éreznek. A legfontosabb kérdés a következő hónapokban az lesz, hogy a járvány 4. hulláma milyen hatással lesz a gazdaságra. Egyelőre érdemi korlátozásokra nem számítanak a szakértők, azonban a vírushelyzet romlása okozhat még problémákat.

Torzító havi adatok
A KSH közlése szerint modellbecslésük alapján szeptemberben 4 millió 687 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, míg a nyers adat 4 millió 703 ezer. A KSH 3 hónapja vezette be a modellszámítást. A hivatal az elmúlt két hónapban felfelé, most lefelé húzta a becslést. Ez azért van, mert a felmérés 3 havi mintájának havi adatai nem reprezentatívak, az adatok bizonytalansága az idén megnövekedett. Ennek megértésehez a hazai munkaerőpiaci statisztika egy súlyos hiányosságát érdemes tudni. A KSH a munkapiaci adatokat mintavételes módon számolja, azonban egy hónapban csak a teljes minta egyharmadát kérdezi ki, épp ezért közöl háromhavi átlagos számokat. A minta egyharmada ugyanis nem reprezentatív, ezért egy-egy havi adatban a szokásosnál is nagyobb lehet a torzítás. Ez már önmagában is nagyon abszurd gyakorlat, különösen egy olyan időszakban, amikor havonta nagyon éles változások történhetnek a munkaerőpiacon. A helyzet az idén tovább romlott, ugyanis a KSH lecserélte a teljes mintáját. A helyzet teljes abszurditását jelzi, hogy az adatsorban júniusig "nyers" adatok szerepelnek, júliustól pedig "modellbecslés", így az idősor inkonzisztens. A Portfolio továbbra is csak konzisztens foglalkoztatási idősorokat közöl.

Cikkünk megjelenése után a szokásosnál nagyobb torzításra és a reprezentativitásra vonatkozóan a KSH lapunkhoz eljuttatott közlése szerint: „A munkaerőfelmérés (MEF) kiválasztott havi mintája jelenleg ugyanolyan értelemben reprezentatív, mint a negyedéves, mindössze elemszámbeli különbség van a kettő között. A havi feldolgozásnak köszönhetően közvetlen havi becslések adhatók a MEF-ből. Ugyanakkor – elsősorban a munkaerő-piac rapid változása esetén – a havi adatokban a valós közgazdasági folyamatokkal nehezen összeegyeztethető kilengések mutatkoznak. Ennek magyarázata, hogy negyedéven belül a három hónap mintái átfedés mentesek, nincs közös rész, ami a becsléseknek időben egyfajta stabilitást biztosít. A KSH júliustól a havi becslés pontosságát továbbfejlesztett modell alkalmazásával javítja. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlagok számítását a módszertani fejlesztés nem érinti. Emiatt a jövőben a modellbecsléssel pontosított havi adatok számított átlaga eltérhet a fő mutatóként közzétett háromhavi mozgóátlagtól.”

A KSH megjegyzései különösen érdekesek, hiszen egyik oldalról a becslés stabilitását, a másik oldalról a továbbfejlesztett modell alkalmazását hangsúlyozza.

Megjegyzik, hogy „nem történt változás a mintavétel módjában, továbbra is a korábbi mintavételi tervet alkalmazzuk”. Az inkonzisztenciára vonatkozó megállapításunk kapcsán közölték, hogy „a módszertani váltást minden esetben, jól láthatóan jelezzük az adatsorokban, ezért ez nem okozhat félreértést.”

A Portfolio szerint sem okoz félreértést, csak nem érdemes összehasonlítani az almát a körtével (pl. az idén szeptemberi modellbecsléssel készült adatot a tavalyi nyers adattal), ezért két külön adatsor – és nem a nyers és a modellbecsült összevezetése – szolgálná a transzparenciát. Meglehet, hogy az adatminőség idei nagyobb romlása miatt az új módszertan számai elvileg jobban összevethetők a tavalyi számokkal, mert egy jelentős torzítást küszöböl ki, de ha ez így van, akkor egységes módszertannal kellene bemutatni az idősort, mert ez így nem transzparens, és amíg nem az, addig nem tudjuk az eltérő módszertanú adatsorokat egyben közölni.

Címlapkép: Getty Images

online hirdetés online hirdetési piac bevétel
lakhatás Varsó panel szegénység
wall street
automatizáció robot autóipar technológia
forint
bét
Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
automatizáció robot autóipar technológia