unios covid igazolvany valtozas europai bizottsag
Gazdaság

Bejelentették: komoly változások lesznek az uniós Covid-igazolványnál, rengeteg magyart érintenek

Portfolio
A szerdán kiszivárgott információkhoz képest is jelentős változások lesznek az uniós digitális Covid-igazolványban, amelyek így rengeteg magyart is érintenek, akik valamely más tagállamba szeretnének utazni - derül ki az Európai Bizottság által csütörtökön bejelentett javaslatokból.

Figyelni kell a 9 hónapos időkorlátra

Az egyik legfontosabb változás, hogy az uniós Covid-igazolvány érvényességi idejét egységesen 9 hónapban javasolja korlátozni az Európai Bizottság és januártól már nem az számítana, hogy mely tagállam mely régiójából érkezik egy adott személy, hanem az, hogy mi van a Covid-igazolványában (személyre szabott fókusz a területi fókusz helyett).

Általános alapelv szerint akinek van érvényes uniós digitális Covid-igazolványa, azt nem sújthatják különféle korlátozások a más tagállamba való utazáskor (pl. teszt, vagy karanténkötelezettség), míg azokat, akiknek nincs ilyen, például lehet tesztelésre kötelezni az utazás előtt, vagy után. A javaslatról szóló döntést a tagállamokat tömörítő Tanácsnak kell meghoznia a következő hetekben. Addig is folyamatosan nyomon követhetők az aktuális utazási szabályok ezen az uniós oldalon magyarul is.

A 9 hónapos érvényesség azt jelentené, hogy egydózisú oltás esetén az egyetlen oltás, a kétdózisúaknál pedig a második dózis beadása után 9 hónapig lenne érvényes az igazolvány az EU más tagállamaiba való belépéshez.

Mivel az új szabályokat 2022. január 10-től javasolja életbe léptetni a Bizottság, így aki pl. 2021. április 10. előtt adatta be a második oltását Magyarországon, annak jövő január 10-től már nem lesz érvényes az uniós Covid-igazolványa.

Emiatt csak akkor léphet be más tagállamba, ha vagy addig beadatja magának a 3. oltást (annak beadása utántól egyelőre nem szab meg érvényességi időt a digitális igazolványra a Bizottság, mert nincs még elég tudományos kutatási eredmény, hogy a 3. oltás mennyi ideig hatékony), vagy a beutazás előtt/után tesztelik és negatív eredményt tud felmutatni.

Ha valaki például idén május 15-én vette fel a második oltását Magyarországon, akkor annak a 9 hónapos korlátból adódóan jövő február 15-ig érvényes az uniós Covid-igazolványa, így tehát az azt követő időszakra tervezett uniós utazásához két lehetősége van: vagy felveszi addig a 3. (booster) oltását, vagy az utazás előtt/belépéskor negatív tesztet produkál.

Rövidebb mentességi lista

A Bizottság javaslata szerint legyen szűkebb az a lista, akik mentesülhetnek az uniós Covid-igazolvány felmutatása alól, ha másik tagállamba utaznak azért, mert sokaknak közülük időközben volt már lehetősége beoltatni magát.

A kérdezz-felelek rész 10. pontja szerint a mentesség már csak az alábbi személyekre lenne érvényes:

  • a szállítási dolgozókra vagy szállítási szolgáltatókra, beleértve a teherszállító járművek vezetőit és személyzetét;
  • olyan betegekre, akik valamilyen kényszerítő egészségügyi okból utaznak külföldre;
  • tengerészekre; és
  • a napi szinten, vagy gyakran határon ingázó emberekre, mint például a határ menti régiókban élőkre, a munka, üzleti tevékenység, oktatás, család, orvosi ellátás vagy gondozás céljából ingázókra.

A fuvarozók és a szállítási dolgozók helyzete annyira létfontosságú/különleges, hogy velük szemben még akkor sem lehet elrendelni kötelező tesztet, vagy karantént, ha sötétvörös területről érkeznek (lásd alább a színkódokat). Még ha a járvány súlyossága miatt aktiválnák az alább részletezett vészfék-funkciót, a fuvarozóktól és a szállítási dolgozóktól csak antigép tesztet lehetne megkövetelni - rögzíti a szabályrendszer.

Mi van a gyermekekre vonatkozó szabályoknál?

Szintén fontos, hogy az utazás során fontos mentességet kapnának a 12 év alatti gyermekek. Ez figyelembe veszi azt, hogy eddig csak a 12. év felettieknek volt engedélyezve az oltás, igaz az EMA éppen ma jött ki az ajánlásával, hogy az 5-11 éves gyerekek megkaphatják a Pfizert.

A mai javaslatok szerint a 12 év alatti gyermekektől nem lehet megkövetelni az uniós Covid-igazolvány meglétét és a negatív teszt eredményét sem, ha zöld, sárga, vagy vörös zónából érkeznek.

Ha viszont a legsúlyosabb járványhelyzetben lévő sötétvörös zónából érkezik a 6-12 év közötti gyermek, akkor igenis megkövetelhető tőle az uniós Covid-igazolvány, vagy a negatív teszt felmutatása.

A 6 év alatti gyermekektől még a sötétvörös zónaból való utazás esetén sem lehet megkövetelni a teszt elvégzését sem.

A harmadik oltás is megjelenik az uniós Covid-igazolványban

Fontos változás a fentiekhez kapcsolódóan, hogy a harmadik oltás feltüntetésére is lesz már technikai megoldás az uniós Covid-igazolványban. Ezt a Bizottság egy november 17-i intézkedésében fogadta el, aminek az a lényege, hogy egyrészt a tagállamoknak is ki kell bocsátaniuk egy igazolást, hogy ott tényleg megkapta az érintett személy a harmadik oltását (itthon praktikusan a védettségi igazolványról szóló saját QR-kódban is megjelenik) emellett, pedig az uniós Covid-igazolványban is meg fog egységesen jelenni a harmadik oltás ténye.

Egydózisú (pl. Janssen) kezdeti vakcina esetén a harmadik oltás adatait a "2/2" kezdetű részben kell keresni, kétdózisú első vakcina (pl. Pfizer) esetén a harmadik oltás adatait pedig a "3/3" kezdetű résznél találjuk majd meg.

Jön egy módosított vészfék-mechamizmus

Rendkívül fontos az a bizottsági javaslat is, amely beépítene egy egyszerűsített vészfék funkciót az egyes tagállamok járványkezelési gyakorlatába. Ez azt jelentené, hogy ha valamely tagállamban gyorsan romlik a járványhelyzet (pl. új, aggodalomra okot adó variáns felbukkanása miatt és már egyébként is a sötétvörös színkód érvényes rá a sok új fertőzött, a sok pozitív teszt, illetve most javasolt új kategóriaként a relatív alacsony átoltottság miatt, ld. alább), akkor a tagállamok válságstábja összeülhet az érintett tagállam, vagy akár az Európai Bizottság (!) kezdeményezésére is, hogy közösen megvitassák, mit lehetne tenni. Ebben a válságstábban azt vitatnák tehát meg, hogy a tagállamok milyen közös intézkedéseket hajtsanak végre a bajban lévő tagállam járványhelyzetének kezelésére, illetve annak a kockázatnak az enyhítésére, hogy abból az országból tovább terjed a járvány (új, aggodalomra okot adó variáns) a kontinens más részeire is.

Ez a mechanizmus, ha a tagállamok rábólintanak, gyakorlatilag azt is jelenti, hogy ha valamely tagállamban a súlyos járványhelyzet mellett sem tesznek meg ésszerűen minden lépést a helyzet javítására, akkor akár az Európai Bizottság is kezdeményezheti a tagállamokat tömörítő válságstáb felállítását, hogy így vegyék rá a tagállamot hathatós lépések megtételére, például a sötétvörös színkódú országgal szemben alkalmazott utazási korlátozások egységes kivetésén keresztül.

Változik a színkódos térkép tartalma és a rá épülő szabályok is

Amint fentebb említettük: szintén fontos változás, hogy bővül annak a térképnek az információtartalma, amelyet minden héten csütörtökön kiad az Európai Betegségmegelőzési és Kontroll Központ (ECDC) azért, hogy látványosan érzékeltesse a járványhelyzet alakulását, illetve alapot adjon a tagállamoknak a beutazási szabályok módosítására. A legfrissebb térképet éppen most csütörtökön délután hozták nyilvánosságra, amelyen továbbra is sötétvörös kategóriában van Magyarország egész területe. Erről külön cikkünk:

ecdcterkep211125

Az Európai Bizottság mai javaslata, amely majd január 10-től lépne hatályba, azt jelenti, hogy a térképen a színkódok megmaradnának (zöld, sárga, vörös, sötétvörös), de a színkódok megadásánál az új fertőzéses esetszámokat súlyozni kell az adott régióbeli átoltottság szintjével az ECDC által kidolgozott módszertan szerint. Ennek oka, hogy mivel az oltások a fertőzés átadását is fékezik, ezért ha egy régióban viszonylag magas az átoltottság, de közben magas az új fertőzéses esetszám is, akkor az kevésbé súlyos járványhelyzetet (és más területekre való fertőzés áthurcolási esélyt) jelez, mint egy alacsony átoltottságú régióban a magas esetszám. Így tehát

az egyes országok, illetve azon belül a régiók színkódjánál nem önmagában a fertőzéses esetszámot veszik figyelembe, hanem az átoltottság szintjével együtt.

A másik megközelítés, ami továbbra is számítani fog a színkódoknál, az az elvégzett teszteken belüli pozitivitási arány: minél magasabb a pozitivitási ráta, annál súlyosabb a járványhelyzet, illetve a ténylegesen fertőzöttek aluldetektálása. Fontos újítás itt, hogy a nem kellő mennyiségben tesztelő (túl magas pozitivitási rátát produkáló) országok sötétszürke besorolást kapnának, amely országról pedig nincs elegendő adat, világosszürkét.

Az átoltottság szintje valóban rendkívül fontos, éppen ezt érzékelteti az ECDC egyik minapi ábrája is, amely szerint magas átoltottságnál viszonylag alacsony az elmúlt időszaki Covid-halálozás:

A színkód igenis fontos, a Covid-igazolvány előnyeit is felülírhatja

Az egész színkódos történet pedig azért fontos, mert ez határozza meg, hogy az oda, vagy onnan történő utazásra milyen szabályokat határozhatnak meg a tagállamok. Az Európai Bizottság mai további javaslata szerint a zöld (legkedvezőbb), illetve a sötétvörös (legsúlyosabb) járványhelyzetben lévő régiókba be- és az onnan kiutazókkal szemben felmentést adnának az egyéni megközelítésű (azaz az uniós Covid-igazolványra épülő) járványkezelés alól.

Ez azt jelenti, hogy ha egy ország adott régiója, vagy a teljes ország a sötétvörös színkódot kapja, vele szemben (az oda be-, vagy onnan kiutazni vágyókkal szemben) akkor is el lehet rendelni külön szigorúbb beutazási szabályokat, ha közben az adott illető tudja igazolni a védettségét pl. az uniós Covid-igazolvánnyal.

A friss javaslat konkrétan azt tartalmazza, hogy az ilyen sötétvörös régióba be-, vagy onnan kiutazó emberekkel szemben még az utazás előtt külön negatív vírusteszt elvégzését is meg lehet követelni, illetve karantént is el lehet várni a megérkezésük után.

A helyzet másik, kedvezőbb véglete az, hogy a zöld színkódú régiók kapcsán a Bizottság javaslata szerint semmilyen korlátozást ne rendeljenek el a tagállamok (tehát még az oltatlanokra, Covid-igazolvány nélküliekre se vonatkozzanak korlátozások). A Bizottság egyébként rögzíti, hogy mivel uniós alapelv az emberek szabad mozgása a közös piacon belül, ezért csak a helyzet súlyosságával arányos mértékben lehet korlátozni az emberek mozgását. Így tehát hangsúlyozta:

csak kivételesen indokolt esetben, pl. egy új, aggodalomra okot adó vírusvariáns felbukkanása esetén van jogalapja egy tagállamnak, hogy egy másik tagállami állampolgár belépését megtagadja.

Címlapkép forrása: Getty Images, FilippoBacci

bull
moderna
joe biden
magdalena andersson

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Mire számíthatunk a következő napokban és hetekben?
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
egészségügy kórház koronavírus kórházi ágy