pékség kenyér bolt dolgozó
Gazdaság

Aggasztó árrobbanás Magyarországon – Évtizedes rekordok dőlnek meg

Portfolio
Meglepte az elemzőket, hogy továbbra sem csökken az infláció Magyarországon. Úgy látják, rossz hír, hogy decemberben a ritkábban változó árú termékeket kiszűrve is rekordot dönt az árindex. Az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető. A magas infláció miatt a szakértők feljebb emelték az idei inflációs előrejelzésüket, akik szerint az MNB tovább folytathatja a kamatemelési ciklusát.

Hiába várták az elemzők az infláció érdemi csökkenését, 2021 decemberében az előző hónapban látott 7,4 százalékon ragadt az éves árváltozást mérő mutató. Ennél sokkal aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató 1,1 százalékponttal megugrott, decemberben 6,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján – írja Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Legutoljára 2002 elején, vagyis gyakorlatilag húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat.

Az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető, hiszen a KSH által számszerűsített fogyasztási főcsoportok mindegyikében (kivétel az egyéb cikkek, üzemanyagok körét) havi alapon emelkedtek az árak. A teljes fogyasztói kosár esetében ez 0,3 százalékos hó/hó áremelkedést jelent, de ha nem vesszük figyelembe az energia (köztük az üzemanyagok), a szabályozott árak és a nyers élelmiszerek árváltozását, akkor havi alapon 0,8 százalékos maginflációt látunk – mutat rá Virovácz Péter.

Amennyiben ránézünk az élelmiszerár-stoppal érintett termékekre, az október és december között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,1-0,2 százalékponttal mérsékelné az inflációs mutatót az intézkedés a jelenlegi számítások alapján. Ezzel tehát még mindig 7 százalék felett maradna az infláció. Annál is inkább csekély ez a hatás, mert közben más tételek esetében egyre inkább élénkül az áremelkedési ütem – írja Virovácz Péter.

Gyorsult ugyanis az infláció a szolgáltatások esetében (év/év 5 százalékra) és a tartós fogyasztási cikkek körében is (7,5 százalékra), a ruházkodási cikkeknél pedig 2,8 százalékra. Szerinte

Szociális és politikai szempontból tehát értelmezhető a legújabb árstop, ám makrogazdasági oldalról nem lesz képes ellensúlyozni a többi termék és szolgáltatás igen jelentős inflációs hatását.

A decemberi adat alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy januárban (ne feledjük, akkor még az élelmiszerár-stop sem effektív) még magasabbra emelkedjen az infláció. Az elmúlt két év januárjában ugyanis 0,9 százalékos volt a havi infláció. Virovácz Péter szerint ha ennél akár egytized százalékponttal is magasabb lenne a 2022. januári adat, úgy az éves bázisú inflációs mutató is tovább emelkedne. Márpedig az elmúlt két év januárjához képest idén jóval magasabb a bérköltségek növekedése, nem beszélve az energiaválságról és az alapanyag- és félkésztermék hiányról, valamint a szállítási költségek megemelkedéséről, amelyek nem (vagy nem ilyen mértékben) voltak jelen az előző évek elején.

Mindezek alapján az ING előrejelzése szerint várhatóan a 2021. évi átlagosan 5,1 százalékos infláció után 2022-ben még magasabb lehet az átlagos infláció mértéke.

Az ING jelenlegi előrejelzése 5,6-5,7 százalékos inflációval számol. A kockázatok továbbra is felfelé mutatnak – jegyzi meg, vagyis ennél akár még magasabb is lehet az infláció.

A mai adat fényében arra számít a szakértő, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Várakozása szerint az effektív kamat legalább 4,75 százalékra emelkedik majd az idei év első felében. Hogy ennél is magasabbra megy-e, azt nagyban befolyásolja majd a januári inflációs adat – zárja elemzését.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat meghaladva, 7,4% maradt az infláció decemberben az igen széleskörű áremelkedés miatt, mivel a dohánytermékek jövedéki adójának egy évvel ezelőtti emelésének hatása elkezdett kiesni a bázisból, valamint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felében bevezetett 480 forintos árplafon, valamint az alá esése önmagában 0,8 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt.

Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4%-ra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta – fogalmazott Suppan. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet – vélekedett.

Szerinte egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4% alá.

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett

- írja Suppan Gergely.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs előrejelzését 5%-ról 5,5%-ra emelte a Takarékbank elemzője, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz.

Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.

  • A tavalyi év elején mérsékelte az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése.
  • Ezzel szemben az előző év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítette az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja, azonban a faárak elszállása már érezteti hatását a bútorárakban is.
  • A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is.
  • A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát fogja érdemben növelni.
  • A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.
  • Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek.
  • Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is
  • A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban emelkedhetnek a lisztnagykereskedelmi és a pékáruk árai.

Suppan Gergely szerint

a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt.

Címlapkép: Getty Images

vakcina oltás koroavírus
Anthony Blinken Egyesult Allamok Annalena Baerbock Nemetorszag
Boris Johnson Twitter
brusszelsajat1500
nepszavazasi-kezdemenyezes-allaskeresesi-jaradek-meghosszabbitasa-fudan-egyetem-diakvaros

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

Online előadás
Megnézzük a rések típusait és következményeit aktuális példákon keresztül.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
vakcina oltás koroavírus