magyar nyugdíjas parlament
Gazdaság

Így nem menthető meg a nyugdíjrendszer az összeomlástól

Farkas András, NyugdíjGuru News
A gyermekfüggő nyugdíjrendszerről szóló cikkem első részében áttekintettem azokat a folyamatokat, amelyek a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságához vezettek, és bemutattam azt is, hogy miért nem képesek reagálni a gyermekeket közjószágként tekintő reformjavaslatok a problémákra. Most nézzük meg közelebbről Bencsik János friss nyugdíjjavaslatát, illetve tekintsünk át néhány nemzetközi példát!

Diszkrimináció

A Bencsik-javaslat annyi rejtett diszkriminációs elemet tartalmaz, amely alapjaiban igazságtalanná és méltánytalanná tehetné a bevezetését. Csak néhány kérdés: Ha egy nő szeretne gyermeket, de minden törekvése ellenére sem eshet teherbe, akkor őt hátrányos helyzetbe kell hozni? Ahogyan azokat az édesanyákat is, akik egy gyermeket szültek? És azokat is, akik két vagy több gyermeket is nevelnek, de nem lesz belőlük középfokú végzettséggel rendelkező, rendes járulékfizető? És azokat is, akik gyermeke vagy gyermekei kivándorolnak? Hogyan hozható mindez összhangba a kötelező szülőtartás rendelkezéseivel – amely eleve óriási terhelést jelenthet a jövőben a gyermekek számára?

Hogyan háríthatók el az óhatatlanul fölmerülő morális kockázatok? Például az, hogy ugyan miért szülne nyugdíjmegfontolásból több gyermeket egy nő, aki látja, hogy mire a gyermekei járulékfizetővé érnek, addigra a nyugdíjrendszer finanszírozási problémái az egekig nőhetnek? Az is jogos aggodalom, hogy hiába van nekem több felnőtt gyermekem, ha az öregedő társadalomban összességében kisebbségben lesznek az egyébként a saját gyermekeiket is eltartani köteles, járulékfizető fiatalok a nyugdíjas öregekhez képest. És mi lesz a gyermeküket először társas kapcsolatban, aztán egyedül, aztán új társas kapcsolatban, aztán megint egyedül nevelő anyukákkal és apukákkal?

Számtalan egyéb méltánytalan és diszkriminatív taposóakna rejlik az ilyen típusú javaslatban, amelyek hatástalanítása egyáltalán nem éri meg a veszélyes fáradozást.

A szlovák példa

A szülői nyugdíjrészre vonatkozó javaslat nyilvánosságra hozatalának időzítését nyilván befolyásolta, hogy Szlovákiában éppen most zajlik az egyebek között a szülői nyugdíjbónuszról szóló törvénymódosítás vitája. A szlovák szülői bónusz eredeti verziója szerint minden dolgozó gyermek a két évvel korábbi bérének 5 százalékát a jövedelemadójából átutalhatta volna szüleinek, 2,5 százalékot az apjának, 2,5 százalékot az anyjának. A végleges törvényjavaslatban 3 százalékra mérsékelték a szülői bónuszt (mert az eredeti javaslat félmilliárd eurós hiányt okzott volna a nyugdíjkasszában), azaz másfél százalék járhat a gyermektől egy szülőnek, miközben bevezettek egy felső határt is, amely szerint a mindenkori országos szlovák átlagfizetés 1,2-szereséből számítják a szülői bónusz nagyságát. Ez a reform a szlovák Szociális Biztosító költségvetésében így is 200 millió euró hiányt eredményez, amelynek a fedezete egyelőre tisztázatlan.

A szlovák szülői bónusz koncepciója ugyanúgy ezer sebből vérzik, mint a hasonló magyar verziók.

A Bencsik-javaslat megvalósítása akár arra is épülhetne, hogy a nagykorú gyermekek adójának egy része jusson vissza az őket felnevelő szülőkhöz. De hogyan hozható összhangba ez a felnőtté és adófizetővé vált gyermekek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségével és az őket terhelő szülőtartási kötelezettséggel? Hogyan hangolható össze a felnőtté és adófizetővé vált gyermek társadalmasított eltartási kötelezettsége (ez jelenik meg a nyugdíjjárulék fizetésében) és szülőtartási kötelezettsége (amelyet bíróság is kikényszeríthet) az adófizetési kötelezettség keretében bevezetni kívánt irányított adózási csatorna megteremtésével – amelyen keresztül az adó egy része nem a közös kasszába, hanem a szülők kasszájába folyna be?

Az állam egyébként úgy osztja föl az adóbevételeket, ahogyan akarja, amíg bele nem ütközik ennek társadalomszervezési korlátaiba: az adóbevételeknek az egyes korcsoportok közötti felosztásáért folyó harc aktuális eredménye által kijelölt keretekbe. Minél nagyobb hányadát teszik ki az idősek a szavazópolgárok közösségének, annál nagyobb hatást gyakorolhatnak e harc kimenetelére.

A fiatalok viszont úgy védekezhetnek, hogy a talpukkal szavazva elhagyják az országot, vagyis nagyon finoman kell hangolni a folyamatot, hogy senki se veszítsen túl sokat és ne is nyerhesse túl magát.

A német és osztrák vonal

A Bencsik-féle szülői nyugdíjrész koncepciója tekintetében a német mintát is figyelembe vehette az előterjesztő. Németországban a gyermek három éves koráig a gyermeknevelési időtartam automatikusan biztosítási időnek minősül. Ez egyébként önmagában is megalapozhat saját jogú nyugdíjjogosultságot: ha valaki legalább 5 évig él Németországban, és ezalatt felnevel legalább két gyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is nyugdíjjogosultságot szerez, hogy keresőtevékenységet folytatott volna, miután ezt a gyermeknevelési időtartamot a német nemzetgazdasági átlagbér alapján veszik figyelembe.

Gyermekenként évente 1 pontot, a három év alatt összesen 3 pontot kapnak a gyermeket nevelő szülők, amelyet el is oszthatnak egymás között – ez a pont független attól, hogy a gyermekét nevelő szülő dolgozik-e. A gyermek 10 éves koráig is figyelembe veszik a gyermeknevelést, ez esetben ha a gyermekét nevelő szülő dolgozik és fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor évente gyermekenként a gyermek 4-10 éves kora között egyharmad nyugdíjpontot kaphat, de évente összesen az összes gyermekére tekintettel is legfeljebb 1 pontot.

Ausztriában a szülők szintén osztozhatnak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett nyugdíjjóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés nem vonható vissza. A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 (járulékfizetés nélküli) naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után milyen támogatást, milyen értékben és milyen tartamban kapott a szülő.

A svéd nyugdíjrendszerben a gyermek négyéves koráig (örökbefogadott gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig) jár speciális nyugdíjjóváírás a törvényben meghatározott mértékű “névleges jövedelem” alapján. A névleges jövedelmet háromféle számítási módszer szerint állapíthatják meg, ezek közül a szülő számára legjobb eredményre vezető verzió alapján határozzák meg a nyugdíjjóváírást. A három számítás alapja:

  • a gyermek születését megelőző évben elért jövedelem,
  • vagy a svéd nemzeti átlagjövedelem 75%-ával megegyező összeg,
  • vagy a törvényben meghatározott svéd jövedelemalap (iba) összege.

A szülők dönthetik el, hogy melyikük nyugdíjszámláin írják jóvá a gyermeknevelés alapján járó nyugdíjjogosultságokat.  Ezek a nyugdíjjogosultságok attól függetlenül járnak az érintett szülőnek, hogy egyéb jövedelemmel rendelkezik-e (természetesen a svéd járulékplafonra tekintettel), vagy más szülői ellátásban részesül-e.

Új rendszerekben kell gondolkodni

A gyermekfüggő nyugdíjreform bármelyik verziója (vagyis az öregedő társadalomban fenntarthatatlan járadék-meghatározott felosztó-kirovó elv kétségbeesett fenntartási kísérlete) helyett sokkal célszerűbbnek látszik például a fogyasztásiadó-alapú kiegészítő nyugdíjfinanszírozás lehetőségén töprengeni az állami alapnyugdíj és a munkáltatói nyugdíjpillér, valamint az öngondoskodás sokkal hatékonyabb ösztönzési elemeinek lehetséges bevezetése mellett.

A járadék-meghatározott felosztó-kirovó alapelv az öregedő társadalmakban a jövőben bizonyosan alkalmatlanná válik a megfelelő nyugdíjbevételek biztosítására, bármennyire függővé is tesszük némi alaptörvény-ellenesség kockáztatásával egyes szülők nyugdíját az általuk felnevelt rendes - azaz itthon adót és járulékot fizető, legalább középfokú iskolai végzettséget szerző - gyerekek számától.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

kínai jegybank PBOC
tizezer forint bankjegy
szenátus usa getty
olajkút
2022. május 17.
Hitelezés 2022
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző/közgazdasági elemző

Junior elemző/elemző/közgazdasági elemző
Díjmentes online előadás
Megnézzük a rések típusait, következményeit aktuális példákon keresztül.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
kínai jegybank PBOC