Gazdasági szakértő legyen a talpán, aki ebben a zűrzavaros helyzetben GDP-előrejelzést mer adni. A Portfolio által felkért elemzők mégis megtették, a bizonytalanságra pedig jellemző, hogy a várakozások látványosan szóródnak.
Amiben még látványos egyetértés van: az idei első negyedévben a gazdaság kirobbanó erőben volt. A gazdaságot a termelő ágazatok és a szolgáltató szektor egyaránt húzta, ezért a gazdasági növekedés (az előrejelzések mediánja alapján) kimagasló, 7,4%-os lehetett. A kedden megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatban is megjelenik azért a bizonytalanság: szokatlan, hogy 2 százalékpontnál nagyobb különbséget látunk az előrejelzések között. Márpedig most 7% alatti és 9% feletti prógnózis is érkezett.
Az összkép azért így is igen hasonló: "A háború direkt és indirekt hatásai az első negyedévnek még csak egy kis részét érintették" - mondja Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője, aki kiemeli, hogy a havi gyakoriságú adatok alapján az ipar az év elejét szolid teljesítménnyel nyitotta, az építőipar növekedési hozzájárulása is pozitív volt, de a növekedés motorját a szolgáltató szektor adhatta. Ennek oka, hogy a feszes munkaerőpiac, az erős bérdinamika mellett a választások előtti óriási nagyságrendű fiskális transzferek is támogatták a lakossági fogyasztás dinamikus bővülését.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank közgazdásza szintén úgy látja, hogy a termelő szektorok pozitív hozzájárulása mellett a növekedés fő motorját a szolgáltató szektor jelentette. A lakossági fogyasztás élénkülése leginkább itt támogathatta a teljesítmény tovább bővülését. Az év elején ugyanis az egyelőre még az inflációt meghaladó béremelések mellett a GDP kb. 3,5%-át kitevő kormányzati transzferek is jelentősen emelték a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, gyorsítva a fogyasztás növekedését. A tovább élénkülő fogyasztásra utalnak egyébként az első negyedév kifejezetten erős kiskereskedelmi forgalmi adatai is.
| Portfolio elemzői felmérés a növekedési várakozásokról (%) | |||||
| név | intézmény | 2022. q1 éves | 2022. q1 negyedéves | 2022. éves átl. | 2023. éves átl. |
| Nyeste Orsolya | Erste Bank | 7,4 | - | 4,3 | 3,8 |
| Regős Gábor | Századvég Gazdaságkutató | 6,9 | 1,6 | 3,9 | 4,7 |
| Suppan Gergely | Takarékbank | 7,8 | 2,3 | 5,9 | 4,2 |
| Török Zoltán | Raiffeisen Bank | 7,0 | 1,7 | 2,5 | 2,0 |
| Trippon Mariann | CIB Bank | 7,4 | 1,7 | 4,5 | 3,7 |
| Virovácz Péter | ING Bank | 9,2 | 3,7 | 5,7 | 4,1 |
| konszenzus (medián) | 7,4 | 1,7 | 4,4 | 4,0 | |
| Forrás: Portfolio | |||||
Az első negyedévben
- az ipari termelés éves növekedése 5,5%-ra gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 1,6%-ról,
- az építőipar növekedése 15,7%-ra lassult az utolsó negyedévi 19,2%-ról,
- a kiskereskedelmi forgalom 10,3%-ra gyorsult 5,5%-ról,
- a vendéglátás 80,9%-ra gyorsult az egy negyedévvel korábbi 59,2%-ról.
Suppan Gergelynek, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének számításai szerint a fenti tényezők együttesen közel 2 százalékponttal gyorsíthatták a GDP növekedését a tavalyi negyedik negyedéves 7,1%-os növekedéshez képest a nyers volumenadatok alapján. A közgazdász szerint kissé árnyalják a képet a beszerzési költségek megugrása és az egyes termékekre bevezetett árstopok, amelyek valamelyest tompíthatták a bruttó hozzáadott érték növekedését. Más ágazatokban, különösen ott, ahol a teljesítmény már meghaladta a járvány előtti szintet, kissé lassulhatott a növekedési dinamika.
Hiába azonban az év eleji nagyon gyors növekedés, az éves átlagos GDP-bővülés ennél már érdemben alacsonyabb lehet. A gazdaságot több lassító tényező is éri, a magas energiaárak, meglóduló infláció, akadozó ellátási láncok, külső piacok szűkülése formájában, és az állami költségvetés is hirtelen vált brutális élénkítésből szigorba.
A következő időszakot az orosz-ukrán háború, illetve az Oroszország ellen bevezetett vagy bevezetésre kerülő szankciók miatt jelentős bizonytalanság övezi, így a gazdasági növekedés tág határok között mozoghat
- mondja Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője, aki az év egészére 3,9 százalékos bővülést vár, ám úgy véli, szerencsés esetben akár az 5 százalékot is megközelítheti. Az éves átlagos növekedésre adott szakértői prognózisok igen széles sávban, 2,5 és 5,9% között szórónak, ami jól mutatja, mennyire bizonytalan, hogy miként érinti a magyar gazdaságot az elmúlt időszak (na és a közeljövő várható) sokkjai.
Ami elsőre még furcsább lehet, ezekben az előrejelzésekben akár a recesszió, tehát két egymást követő negyedév visszaesése is benne lehet. Ugyanis a tavalyi év során mutatott rendületlen növekedés, majd ennek idei első negyedéves folytatódása miatt a pillanatnyi gazdasági teljesítmény már annyival felette van tavalyi éves átlagos szintnél, hogy innen már szinte lehetetlen akkorát esni, hogy összességében a GDP ne legyen magasabb a 2021-esnél.
"Bár azt gondolom, hogy elkerülhetjük 2022-ben a technikai recessziót, csak egy hajszál választja el ezt a lehetőséget attól, hogy mégis legyen" - mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki ráadásul úgy véli, hogy ennek esélye nőtt is azzal, hogy várhatóan az első negyedév extrém erősre sikeredhetett ebben a nemzetközi/geopolitikai környezetben. Vagyis egy ilyen első negyedév után nagyobb a valószínűsége, hogy a második negyedévben negatív számot lássunk a negyedév/negyedév gazdasági teljesítmény tekintetében.
Összességében tehát a nagy kérdés, hogy az év közepén (a második és harmadik negyedévben) miként alakulnak a külső folyamatok és persze azon is sok múlik majd, hogy végül a kormányzat milyen mértékű és milyen jellegű kiigazítás mellett dönt, amely vélhetően már 2022 második félévében fékezheti a gazdasági növekedést - mondja Virovácz. Ugyanakkor még ha ki is alakulna egy rövid technikai recessziós időszak idén, még így is várhatóan 5 százalék felett tudna maradni az idei átlagos gazdasági növekedés, köszönhetően az erős első negyedévnek és a rekord mértékű, pozitív áthúzódó hatásnak.
A szakértőket megkérdeztük, hogy 2022-ben vagy 2023-ban lesz-e technikai recesszió, és ők összességében e szempontból optimistának mondhatók. 2022-re csak ketten, jövőre csak egy elemző gondolja úgy a hatból, hogy nagyobb a valószínűsége a két negyedéven át tartó gazdasági visszaesésnek, mint hogy ezt elkerüljük.
"A következő negyedévekben már lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt, negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számítunk visszaesésre" - mondja Suppan Gergely, aki szerint azért vannak bőven növekedési kockázatok:
- a beszállítói nehézségek,
- az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok,
- alapanyag-, nyersanyaghiány,
- a költségek meredek emelkedése,
- a hitelkamatok emelkedése, valamint
- leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő,
- csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet,
- az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt.
A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de idén erre nem számítunk - mondja Suppan, mivel a tárgyalások szerint haladékot kaphatunk. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok.
Címlapkép: Getty Images
