infláció bolt beváráslás fogyasztás kisker
Gazdaság

Mi a receptje az infláció csökkentésének?

Török Zoltán, Raiffeisen Bank
Szeptemberben és októberben is 20 százalék fölött volt infláció és a következő hónapokban még szinte biztosan tovább emelkedik. Nagyon valószínű, hogy az előttünk álló fél évben 20 százalék fölött marad az infláció Magyarországon. De mi lesz azután? Beragad magas szinten vagy gyorsan csökkenni kezd? Előbbire már több példa is volt korábban, az utóbbi pedig a hivatalos (kormányzati és jegybanki) narratíva. Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes megvizsgálni a jelenlegi infláció természetét, választ keresni arra, hogy milyen szerepet játszanak benne a külső és a belső tényezők, ezekkel kapcsolatban milyen várakozásaink lehetnek, és hogy mit mond a magas inflációs időszakok természetéről a fenti összefüggésekben a tudomány?  A rossz hír az, hogy a hatékony inflációcsökkentés nem jár áldozatok nélkül, annak az útja a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaesésén visz keresztül. De ki bólintana rá önként erre? Ahogyan Oliver Hazard Perry amerikai tengerésztiszt mondta az 1813-as Erie-tavi csata során: találkoztunk az ellenséggel, és mi magunk vagyok azok…

Az infláció vizsgálata a közgazdaságtan egyik kiemelt kutatási területe. Számos olyan elemzés készült, amelyik a világgazdaságban előforduló magas inflációs időszakok elemzésével foglalkozik, arra keresve magyarázatot, hogy mi a közös bennük (pl. Modern Hyper- and High Inflations (researchgate.net), vagy What triggers prolonged inflation regimes? A historical analysis (europa.eu). Nem is közgazdászokról lenne szó, ha mindenben egyetértés lenne a kutatók között, de abban azért megegyezés van, hogy az inflációs epizódok eredete a politikai hibák, a globális sokkok és a strukturális tényezők kombinációjában rejlik.

Milton Friedman szerint „az infláció mindig és mindenhol monetáris jelenség". Az adatok valóban azt mutatják, hogy az infláció és a pénzmennyiség növekedése közötti kapcsolat kivételesen erős, mind hosszú, mind rövid távon. De mi okozza a pénzmennyiség növekedését?

  • Az egyik válasz erre a kérdésre, az, hogy ennek a forrása a költségvetés, vagyis olyan politikai döntések összessége vagy sorozata amelyek magas inflációt eredményeznek. E nézet szerint az infláció költségvetési jelenség. Noha a költségvetési hiányok valóban magyarázhatják a magas inflációs epizódokat, de léteznek olyan kutatások is, amelyek szerint sem a költségvetési politika, sem a pénzmennyiség növekedése nem korrelálnak az infláció megindulásával, de legalábbis nem sikerült bizonyítani szisztematikus hatásukat az inflációs epizódokban. Valójában a fentiek szerepét erősen befolyásolja a kontextus – így az adott ország fejlettségi szintje, aktuális növekedési ciklusa, inflációs történelme és még számtalan egyéb tényező. Iránymutatónak tekinthető az a kutatás, melynek eredményei azt mutatják, hogy a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított arányának 1 százalékos csökkenése jellemzően 1,5-6 százalékponttal csökkenti az inflációt, a pénzkínálat nagyságától függően (Fiscal Deficits and Inflation by Luis Catão, Marco E. Terrones). Ennek alapján Magyarországon van mozgástér a költségvetési hiány csökkentésével mérsékelni az inflációt a következő években – mint ahogyan annak európai összehasonlításban kiemelkedő szintjét is magyarázta az emelkedett hiány a mögöttünk álló években (hiszen már 2018 közepe óta érzékelhető, hogy a hazai inflációs ráta jelentősen meghaladja az EU-s átlagot).
  • Egy másik válasz arra a kérdésre, hogy mi hajtja a pénzmennyiség növekedését, az, hogy az a nem megfelelő monetáris politika nem szándékolt következménye, például olyan politikáké, amelyek olyan reáleredményeket hoznak létre, amelyek nincsenek összhangban a gazdaság reálegyensúlyával, legyen szó akár a munkanélküliségről, a reálárfolyamról, a reálbérekről vagy a reálkamatlábról. Itt érdemes arra a hazai jegybanki politikára gondolni, amelyik a hitelezés felpörgetésével a beruházási szint emelésére, a gazdasági felzárkózás felgyorsítására összpontosított, támogatott jegybanki hitelekkel és kötvényekkel, valamint alacsony kamatkörnyezet kialakításával és fenntartásával. Nagyon hosszú ideig ennek a politikának leginkább csak az előnyeivel szembesültünk elsősorban a magas növekedés formájában, és való igaz, hogy az MNB viszonylag korán felismerte annak a szükségét, hogy lezárja ezt a szakaszt. Utólag persze okosabbak vagyunk, és mondhatjuk, hogy még hamarabb és határozottabb fordulatra lett volna szükség, de az is igaz, hogy a költségvetési politika ebben sokáig nem volt megfelelő partner.

Mit mond a tudomány, hogyan lehet kijönni a magas inflációs időszakból, azaz stabilizálni? Az viszonylag egyértelmű, és kellően alátámasztható a rendelkezésre álló esettanulmányok alapján, hogy

az inflációnak véget lehet vetni, ha a pénzcsapokat elzárjuk, tehát a jelenlegi likviditásszűkítő hazai monetáris politika minden bizonnyal hatékonyan tud hozzájárulni az infláció mérsékléséhez.

Azonban azt érdemes elkerülni, hogy a pénzmennyiséget szabályozó stabilizáció likviditási válságot idézzen elő.

A szakirodalom szerint az árfolyam-alapú stabilizáció esetében a reálgazdasági költségek alacsonyabbak lehetnek a likviditásszűkítő stabilizációhoz képest. Az infláció "fizetési mérleg" szemlélete az árfolyam szerepét hangsúlyozza a belföldi árak meghatározásában. A hagyományos bölcsesség szerint a nagy külső sokkhatásoknak kitett országoknak engedniük kell, hogy árfolyamuk a külső egyensúlytalanságok korrigálása érdekében elmozduljon. A rugalmas árfolyam választásának fontos következménye, hogy a belföldi árakat részben az árfolyam határozza meg.

  • Első körben az árfolyam mozgása közvetlenül befolyásolja az inflációt azáltal, hogy megváltoztatja az import hazai valutaárát.
  • A második körös hatás attól függ, hogy ez a kezdeti sokk a költségek és az inflációs várakozások változásán keresztül hogyan terjed át más ágazatokra.

Éppen ezért különösen kritikus a forint árfolyamának az alakulása és az, hogy elkerüljük a további leértékelődését - az árfolyam rendkívül jól tükrözi a makrogazdasági, politikai és gazdaságpolitikai kockázatokkal kapocslatos piaci véleményeket és várakozásokat. Ebben számos tényező játszik szerepet, aktuálisan, az EU-pénzekhez való hozzájutás kérdése vagy az energiaárak elszállása miatti külső egyensúly felborulásának a mértéke kiemelkedően fontos. Amennyiben tartós maradna a forint árfolyamának stabilizálódása a jelenlegi szint közelében (vagy esetleg még erősödne is a hazai fizetőeszköz), az jelentős mértékben tudna hozzájárulni az infláció mérsékléséhez.

A várakozások szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni amikor az inflációs kilátásokról beszélünk.

Az élelmiszerek és az energia viszonylag nagy arányt képviselnek a fogyasztói árindexben. Ezen áruk árának erőteljes emelkedése nemcsak a rövid távú inflációt emeli, mivel a fogyasztói árindexben nagy súlyuk van, hanem az inflációs ráta tartós emelkedéséhez is vezethet, ha az inflációs várakozásokat növeli. Októberben az élelmiszerárak éves növekedési üteme 40 százalékos volt, a háztartási energiáé 64,4 százalékos.

Ez pedig elég rossz előjelnek tekinthető. Ebben a környezetben a magas infláció megállítása jellemzően az infláció saját lendületét adó mechanizmusok megtörésére irányuló erőfeszítéseket kell, hogy jelentse. Vagyis az infláció addig emelkedik, amíg a reálkereslet a potenciális kibocsátással összhangban lévő szintre nem csökken. A kibocsátási résnek is csökkennie kell. Magyarán nemcsak egyszerűen alacsony, de a potenciális növekedéshez képest is alacsonyabb növekedési időszak tekinthető a magas inflációs epizód lezárása feltételének a szakirodalom szerint. De éppen ez az, ami ellen kézzel-lábbal tiltakoznak a munkavállalók, és követelnek inflációt követő, de inkább az inflációt meghaladó béremelést. Márpedig az aktuális munkaerőpiaci helyzetben sok helyen lehetnek sikeresek ezek a kísérletek.

A globális gazdasági lassulás miatt immáron hónapok óta csökkennek a nyersanyag és energiaárak a világpiacon – ez támogatja az infláció mérséklődését Magyarországon is. A fentiek alapján azt lehet gondolni, hogy a hazai gazdaságpolitika jelentős késéssel bár, de beállt abba az irányba, ami kedvező lehet az inflációs stabilizáció szempontjából. Arra a kérdésre azonban nem tudjuk a választ, hogy meddig tart ki emellett az irány mellett. Ennek a politikának ugyanis jelentős a reálgazdasági, és így a politikai költsége. Arról nem is beszélve, hogy rendkívül nehéz (gyakorlatilag lehetetlen) megmondani, hol van az a pont, ahol már a ló túloldalára esik a gazdaságpolitika és a szigorítás fenntartásával több kárt okoz, mint hasznot. Ráadásul az inflációs várakozások is magasak, ami különösen nehézzé teszi a tartós elköteleződést ebben az irányban hiszen az infláció sikeres csökkentésének éppen a munkavállalók magas bérkövetelése a gátja.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

apple iphone telefon
STA_4224
4iG_Irodahaz_Montevideo
forint
brusszel europai unio
Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
STA_4224