magyar nyugdíjas parlament
Gazdaság

Tényleg nincs még vége, a "végtelenségig" kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt?

Farkas András, NyugdíjGuru News
Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében arról írtam, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer, második részében pedig a nyugdíjkorhatár alakulásával, illetve a várható élettartam növekedésével foglalkozom.

A legnagyobb horderejű és beláthatatlan következményekkel járó társadalmi változást azt generálja, hogy az emberi nem története során először többségbe kerülnek az idős emberek a fiatalokkal szemben (ez a folyamat már zajlik a fejlett világban és egy generáción belül rázúdul a fejlődő államokra is). Így az “öreg” fogalmát át kell értékelni, hiszen a mai közmegítélés szerint "öregember" valójában csak érett középkorú.

Ha a születéskor várható átlagos élettartam a száztíz évvel ezelőtti 46 évről mára átlagosan 80 évre emelkedett, és várhatóan 90-110 évre nő (hacsak újabb pandémiák és háborúk át nem írják ezt a forgatókönyvet), akkor át kell értékelni az aktív/inaktív korszakok fogalmát és arányát. Nevetséges lenne bizakodni egy olyan emberi világ tartós fennmaradásában, ahol az elhúzódó gyermek- és fiatalkor 30 évének és a mai fogalmak szerinti nyugdíjaskor 30-40 várható évének (azaz összességében 60-70 inaktív évnek!) a költségeit a mai értelemben vett aktív korszak 30 éve alatt kellene kitermelni.

Pillanatnyilag a helyzet még nem ennyire súlyos: az EU átlagában 42,4 év a munkában töltött idő, miközben 20,8 év a nyugdíjban töltött idő (ehhez persze az inaktív gesztációs éveket is hozzá kell adni a fenti logika szerint, így az inaktív és aktív korszakok aránya nagyjából 45-55%-os). Az egyes EU-tagállamokban persze nagy eltérések tapasztalhatók, jelenleg a nyugdíjas kor Luxemburgban és Franciaországban a leghosszabb, és Dániában a legrövidebb (mert a dánok nagyon későn választják a nyugdíjazást). A nyugdíjban töltött idő az osztrák nőknél (25,5 év), a szlovén nőknél (26,1 év) és a francia nőknél (26 év) a leghosszabb, a férfiak esetében pedig Luxemburgban (22,1 év) és Franciaországban (22 év). Átlagosan az unióban a nők 20-25 évig, a férfiak 15-20 évig élnek nyugdíjasként.

Az államok egyebek között ezért emelik világszerte a nyugdíjkorhatárokat, vagyis arra törekednek, hogy a növekvő várható élettartam ne a nyugdíjban töltött időt növelje, hanem azt az időt, amit aktív dolgozóként és járulékfizetőként töltenek az emberek életük során.

Szinte mindenhol nő a korhatár

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet. Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltal férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár. Ezekben az országokban jellemzően legkésőbb 2033-ig egységesen 65 évre emelik a korhatárt (Szlovákiában 64 évre).

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból 11-en tervezik ezt a megoldást: Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária). Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár.

Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 62-68 év között, 2023-től 63-69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nő, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lesz (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Nálunk most nem kell tovább emelni

Az öregedési trendek hatására Magyarországon jelenleg egy hölgy átlagosan 21 évig, egy férfi 14,4 évig nyugdíjas.

A nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet. Ha egységesen a 65 éves korban várható további élettartamot vizsgáljuk, akkor annak során egy hölgy átlagosan 18,1 évig (217 alkalommal), egy férfi 14,4 évig (173 alkalommal) kap nyugdíjat.

Miután Magyarországon az egy évtizedig tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.

Magyarországon az EU átlagához képest

  • a születéskor várható élettartam férfiak esetében 5,6 évvel, nők esetében 4 évvel rövidebb,
  • a 65 éves életkorban várható további élettartam férfiak esetében 3,8 évvel, nők esetében 3,4 évvel rövidebb,
  • a 65 éves korban egészségben várható további élettartam férfiak esetében 3 évvel, nők esetében 2,6 évvel rövidebb,
  • miközben a 65 éves magyar nyugdíjkorhatár megfelel az EU átlagának.

Ez a 65 éves magyar nyugdíjkorhatár azonban a jogi látszat ellenére a valóságban nem gender-semleges, vagyis nem azonos módon vonatkozik mindkét nemre. Az EU összes tagállamában ismert a korhatár előtt igényelhető (korkedvezményes, korengedményes, előrehozott és hasonló) nyugdíjak rendszere, amelyek lehetővé teszik a magas nyugdíjkorhatárt alkalmazó államokban is, hogy az érintett személy korábban nyugdíjba vonulhasson, természetesen tudomásul véve, hogy minél korábban igényli a nyugellátását, annál kisebb lesz a megállapítható nyugdíja összege.

Alapesetben jellemzően a korhatár betöltése előtt 3 évvel korábban teszik lehetővé a nyugdíj igénybevételét, évenként 3-5%-os levonást (máluszt) alkalmazva.

Ha korhatáremelés nem is, de szigorítás kell

Magyarországon azonban 2012. január 1-jétől megszűnt a korhatár előtti nyugdíjak rendszere - emiatt a nyugdíjrendszer fájdalmasan merev lett a férfiak részére, akik semmilyen módon nem igényelhetnek nyugdíjat a 65 éves korhatáruk betöltése előtt -, viszont abszolút hungarikumként lehetővé vált a 40 éves jogosító időt szerző nők számára a levonás nélküli teljes nyugdíj igénylése a korhatáruk betöltése előtt. Ezért a magyar nyugdíjkorhatár - noha jogilag mindkét nemre vonatkozik - lényegében csak a férfiakra érvényes, mert a nők jelentős része átlagosan 3 évvel a korhatár betöltése előtt igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját.

A fentiek alapján korhatáremelésre a következő évtizedben biztosan nincs szükség Magyarországon, de a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítására igen. Hiszen a 40 évi jogosító idő követelményét 2011-ben az akkor 62 év nyugdíjkorhatárhoz képest fogalmazták meg, de e korhatár azóta 3 évvel nőtt, amit a jogosító idő követelményében tükröztetni kell, ha nem akarja a törvényhozó, hogy a nők nyugdíjkorhatára de facto 62 évre vagy ez alá csökkenjen. Ez esetben ugyanis a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai a vártnál gyorsabban szétfeszíthetik a magyar nyugdíjrendszert, így mégis rákényszerülhet a magyar törvényhozás a korhatár általános emelésére.

A nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek felülvizsgálata okot adhatna arra is, hogy a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét ismét megteremtsék a férfiak számára - ebben az esetben azonban mind a nők, mind a férfiak a korhatáruk betöltése előtt igényelhető nyugdíjukat csökkentett összegben (málusszal terhelten) kaphatnák csak meg.

Az aktív és inaktív életszakaszok egészséges arányát mindenesetre helyre kell állítani a nyudíjfeltételek módosítása révén is.

Ebben is követendő példa lehet a svéd modell, amely szerint a várható élettartam növekedését mindenkor arányosan meg kell osztani az aktív munkaévek és az inaktív nyugdíjas évek között. Magyarul: nem fix évekkel növelik fix időtartam alatt a nyugdíjkorhatárt, mint nálunk vagy Európa sok más országában, hanem az élettartam-növekedés időtartamát osztják el egy dinamikus képlet alapján a munkaévek és a nyugdíjas évek között.

Magunkra számíthatunk

A társadalmi és gazdasági metszetek sokaságának elemzése nélkül egyébként sem lelhető jó gyógyír a nyugdíjrendszer panaszaira. Elegendő, ha az egészségügyi, ápolási és szociális ellátások területét említem, amelyek a jelenlegi magyar átalakítási folyamatok tükrében egyre kevésbé képesek ellátni a feladataikat az egyénre és a családra nehezedő nyomás könyörtelen fokozása nélkül,

miközben a társadalmi szolidaritás (ijesztő módon) egyre inkább szitokszóvá válik a közbeszédben.

Minden nagy ellátórendszer csak a legkisebb közös többszörös elve alapján működhet, vagyis a minimum felé hajlik. Ha valaki olyan nyugdíjas jövedelemre vágyik, amely biztosítja a méltóságteljes, egészséges és jó élet anyagi feltételeit mindhalálig, azt már ma is csak privát megoldások révén teremtheti meg. Természetesen mindenkinek joga van figyelmen kívül hagyni mindezt. De tudnia kell, hogy a nyugdíj-előtakarékosság elvetésével vagy elodázásával – bármi is legyen ennek indoka – a jelenlegi helyzetben törvényszerűen a saját gyermekei és unokái életét nehezítheti meg.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

benzin

Holdblog Medvepiaci hangulat

A Goldman Sachs (GS) arra számít, hogy a 10 éves amerikai állampapír-hozamok egészen 2024 végéig 4 százalék feletti...

Tematikus PR cikk
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
benzin