A 2020-as koronavírus-járvány okozta recessziót követő gazdasági felpattanás magas inflációs környezetet eredményezett, amelyet csak fokozott a tavaly kitört orosz-ukrán háború. A bizonytalan környezetben a gazdasági szereplők és a kormányok csak jóslatokra hagyatkozhattak a béremelések meghatározásakor. Ennek ellenére, nominális szinten rekord minimálbéremelést hajtottak végre szerte az Európai Unióban, de ezek mégsem tűnnek elégségesnek a vásárlóerő megőrzéséhez.
A legalacsonyabban fizetett munkavállalók keresetének védelme érdekében tagállamonként eltérő emelésekről döntöttek a kormányok: a németországi és lettországi 20 százalékot meghaladó szinttől egészen a franciaországi, luxemburgi és máltai alig 5 százalékos bérnövelésekig. A legtöbb országban így az inflációt nem meghaladó mértékben emeltek, sőt, mivel a pénzromlás üteme gyorsul, még rosszabb helyzetbe kerülhetnek a dolgozók - állapította meg friss jelentésében az Eurofund uniós munkaügyi és megélhetési körülményeket vizsgáló ügynökség.
Az egyetlen olyan ország, ahol a nominális kamatlábak 2023 januárjában nem emelkedtek, Spanyolország, ahol még folynak a tárgyalások, és Ciprus, ahol nemrég vezették be a törvényes minimálbért. A 12 havi kifizetésre átszámítva a legmagasabb euróra átszámított bruttó törvényes minimálbér az EU-ban 2023-ban Luxemburgban (2387 euró), Németországban (1981 euró) és Belgiumban (1955 euró) lesz.
A legalacsonyabb Romániában (606 e), Magyarországon (579 euró) és Bulgáriában (399 EURÓ). A bérnövekedések így jóval magasabbak, mint tavaly, és összehasonlíthatatlanul jelentősebbek, mint a korábbi években.
Az összes tagállamban (Spanyolország kivételével) az átlagos nominális növekedés 2023-ban 12 százalék, szemben a tavalyi 6 százalék körüli értékkel (2021 januárja és 2022 januárja között). A mediánváltozás pedig 11 százalékos pluszt mutat, ami több mint kétszerese az előző évi 5 százaléknak.
2023-ban a minimálbérek általában a középső és keleti tagállamok körében emelkedtek nagyobb mértékben, ami az évek óta tartó felfelé irányuló uniós konvergencia folytatását jelzi. Lettország 2023-ban közel 25 százalékkal emelte a minimálbérét (miután 2021 januárja óta befagyasztotta azt). Emellett a legnagyobb emeléseket végrehajtó 13 ország közül tíz olyan tagállam, amely 2004 után csatlakozott az EU-hoz.
Magyarország a nominális emeléseket tekintve az uniós élmezőnyben van a 16 százalékos szinttel. Csakhogy mindehhez 2022-ben 14,5 százalékos éves átlagos infláció párosult.
A 2004 előtti tagállamok közül a minimálbérek általában szerényebben, 5-8%-kal emelkedtek. Kivételt képez Belgium, Németország és Hollandia. Németország (+22%) és Hollandia (+12%) nagyobb mértékű emelést határozott meg, ami nagyrészt a minimálbérszintek javítását célzó szándékos politikai beavatkozásnak köszönhető. Belgiumban a 16%-os emelés főként több automatikus indexálási mechanizmus 2022 januárjától történő bevezetéséből ered. A minimálbér-emelések mellett, amelyekhez a nemzeti inflációs mérőszámok szolgáltak alapul, a legtöbb kormány más intézkedéseket is bevezetett annak érdekében, hogy támogassa a polgárokat, különösen az alacsony keresetűeket, hogy megbirkózzanak a megélhetési költségek emelkedésével.
Bukó a vásárlóerő
Az Eurofound külön kiemeli, hogy hiába a rekord emelések, ez bőven nem lesz elég az alacsonyabb keresetűeknek életszínvonaluk megőrzéséhez. Külön jelzik, hogy további lépésekre lesz szükség a vásárlóerő jelentős csökkenésének megakadályozásához néhány magas inflációval érintett közép- és kelet-európai országban, köztük Magyarországon. Jelzik még, hogy Csehország, Szlovákia, Észtország és Litvánia kényszerülhet még bérigazításokra.
Fontos szem előtt tartani, hogy a minimálbérek vásárlóerejének ez az értékelése csak azt veszi figyelembe, hogy a 2023 januárjában meghatározott új nominális ráták milyen mértékben voltak képesek ellensúlyozni az addigi árnövekedés hatását. Tekintettel azonban arra, hogy az infláció az év előrehaladtával valószínűleg tartósan fennmarad, a minimálbérek reálértéken történő további romlása várható az összes tagállamban, hacsak nem kerül sor a nominális kamatlábak további emelésére
- teszik hozzá az elemzők.
Az Eurofund szerint Magyarország esetében pozitívum, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a kabinet és a gazdasági szereplők megegyeztek arról, hogy az év közepén felülvizsgálják az emelést, ha az infláció 18 százalékra emelkedik. Viszont az már erősen korlátozó feltétel, hogy csak akkor tárgyalják újra a minimálbérek ügyét, hogy a GDP növekedése pozitív. Emellett a kormány megállapodott abban, hogy nem emeli a bérekre kivetett szociális hozzájárulási adót. Ebben a tekintetben a magyar megoldás egyedülálló, mivel más ország nem kötött hasonló előzetes megállapodást a felülvizsgálatról.
Az uniós szervezet megállapítása szerint a minimálbérek 2022 januárja és 2023 januárja közötti nagymértékű nominális emelkedése reálértéken többnyire nem fog jelentős növekedést eredményezni. Még ha a növekvő infláció 2023-ban lassul is, valószínűleg jóval az évi 2%-os árstabilitási cél felett marad, és a bérek vásárlóerejének további csökkenésére lehet számítani, kivéve azokat az eseteket, amikor a béreket éven belül külön is emelik.
Felidézik, hogy emiatt a szakszervezetek a legtöbb országban azt kérték, hogy az inflációt vegyék figyelembe, vagy hogy az központibb szerepet kapjon a tárgyalások során. Más tagállamokban automatizáltabb mechanizmusokat követeltek, míg a munkaadók óvatosság és a kiszámítható frissítések fenntartása mellett érveltek, hogy ne növeljék meg túlságosan a munkaerőköltségeket.
Magyarország esetében különösen aggasztó, hogy az Eurostat adatai szerint 2021-ben egy medián magyar háztartás egy főre jutó jövedelme a negyedik legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Ahogy arról korábban részletesen írtunk, a mutató szerint egy hazai medián polgár költési lehetőségei nagyjából feleakkorák, mint az uniós átlag, 15%-kal nagyobb, mint egy románé, az osztrák mutató viszont két és félszer nagyobb jólétről árulkodik. Mindezt pedig csak tetézi, hogy a minimálbérek a kereseti kategóriák alsó részét jelentik, az átlagot felfelé húzzák a magasabb fizetések.
Vagyis a már magas 2022-es infláció után még a kormány által várt 15 százalékos idei pénzromlás is ronthatja a minimálbéresek kereseteit.
Címlapkép: Getty Images.
