Kinek mire jó a svéd és finn NATO-tagság? És hol nem árt némi óvatosság?

Vincze Hajnalka, Foreign Policy Research Institute 2023. február 14. 15:58

Ukrajna „finnlandizációja” (kényszerű semlegessége) helyett Európa „NATO-sodása”. Ezzel a képpel szokás érzékeltetni, hogy Putyin elnök szemszögéből stratégiailag visszafelé sül el az ukrajnai háború, aminek legszemléletesebb példája Finnország és Svédország készülő NATO-csatlakozása. Ám mindez csupán – északi hasonlatnál maradva – a jéghegy csúcsa. Tény persze, hogy a finn és svéd belépés nem elhanyagolható, mára javarészt bekalkulált, hasznot jelent majd a Szövetségnek. Izgalmasabb azonban, hogy a tavaly májusban megkezdett, időről-időre török hepciáskodással fűszerezett csatlakozási folyamat mit árul el a NATO helyzetéről, az ukrán tagság eshetőségéről, Európa beharangozott katonai ébredéséről. S főleg: hogy hol ketyeg benne időzített bomba.

Katonai, stratégiai, politikai pluszok A svéd és finn NATO-csatlakozás kapcsán az egyik leggyakrabban elhangzó kijelentés, hogy a két tagjelölt „nettó hozzájáruló” lesz a Szövetségben: vagyis többet adnak majd a közös biztonsághoz, mint amennyit elvesznek belőle. Csatlakozásuk hozadékai ráadásul háromrétűek. A katonai képességek mellett ide tartoznak még az elhelyezkedésükből...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Már előfizetőnk? Kérjük, jelentkezzen be

Cikkarchívum előfizetés

2 223 Ft / hónap

Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetek