Véget ért a sajtótájékoztató, rövid összefoglaló
A mai esemény legfontosabb fejleményei:
- Az EKB 25 bázisponttal emelt, ezzel az irányadó betéti ráta 3,25%-ra nőtt.
- A közleményben nem szerepelt utalás a jövőbeli kamatemelésekre vonatkozóan, de a sajtótájékoztatón Lagarde erős utalásokat tett rá, hogy az EKB-nak még van teendője.
- Az EKB emellett júliustól teljesen leállítja az APP újrabefektetéseit, azaz eggyel feljebb tekerték a mennyiségi szigorítást. A PEPP ujrabefektetései nem változnak 2024-ig.
- Christine Lagarde elnök szerint az inflációs folyamatok összhangban vannak a márciusi ülésen közölt előrejelzésekkel, akkor idei átlagban 5,3%-os inflációt, jövőre 2,9%ot várt a jegybank.
- A jegybank láthatóan nagy jelentőséget tulajdonít a hitelkihelyezések első negyedéves visszaesésének, ez alapján Lagarde elmondta, hogy a hitelkihelyezések visszaesése minden bizonnyal az eddigi kamatemelések eredménye.
- Lagarde elmondása alapján az látszik, hogy a 25 bázispontos emelést sokan támogatták, de voltak, akik ennél nagyobb lépést akartak. Senki nem javasolta, hogy a kamatemeléseket állítsák le már ma.
- Összességében nagyon kevés utalást kaptunk a jövőbeli tervekre vonatkozóan, a jegybank tehát minden lehetőséget nyitva akart hagyni maga előtt.
Az EKB legközelebb június 15-én tart kamatdöntő ülést, akkor már az előrejelzéseket is frissíti a jegybank.
Címlapkép: Alex Kraus/Bloomberg via Getty Images
A PEPP biztosan nem változik 2024-ig
Lagarde egy kérdésre válaszul elmondta, hogy a mennyiségi szigorítás csak az APP programot érinti, a pandémia idején bevezetett PEPP újrabefektetései egészen biztosan nem állnak le 2024-ig, ahogy azt mondták.
A Fed döntése nem befolyásolja a mi döntéseinket
Lagarde arra a kérdésre, hogy a Fed kamatemeléseinek esetleges leállítása hogyan befolyásolja az EKB monetáris politikáját, Lagarde elmondta, hogy az EKB független intézmény, amely ugyan figyeli a világ jegybankjait, de a döntéseikor az eurózóna folyamatait veszi figyelembe. Ezeket persze befolyásoljak az amerikai folyamatok, hiszen az amerikai gazdaság mérete nagy, a pénzpiacai mélyek, de az EKB lépései nem azon múlnak majd, hogy mit lép a Fed a következő hónapokban.
Szándékosan nem adnak semmilyen konkrét jelzést a jövőre vonatkozóan
Amikor azt mondjuk, hogy még több tennivalónk van, az csak annyit jelent, hogy most így látjuk a helyzetet - mondta Lagarde, aki szerint az, hogy az adatvezéreltséget hangsúlyozzák, az nem feleltethető meg semmilyen előretekintő iránymutatásnak. Lagarde szerint korábban az előretekintő iránymutatás hasznos eszköz volt, ma viszont már szándékosan nem adnak semmilyen előrejelzést a kamatoknak, mert minden ülésen a beérkező adatok fényében fognak dönteni.
A kamatok már harapnak
A hitelezési felmérés arról árulkodik, hogy szigorodnak a pénzügyi feltételek - mondta Lagarde, aki szerint ez egy kifejezetten informatív felmérés volt. Arról is árulkodik, hogy a vállalatok hitelkereslete jelentősen visszaesett. Ez egyértelmű jele annak, hogy a kamatemelés már hat, a pénzügyi feltételek szigorúak.
A bankrendszerrel kapcsolatos problémákról azt mondta, hogy a Credit Suisse és a USB kényszerházassága nem jele egy pénzügyi válságnak. A lehetséges bankválsággal kapcsolatban azt mondta, hogy fontos felismerni a szabályok fontosságát.
Luis De Guindos alelnök szerint a bankrendszerrel kapcsolatban összességében nagy a nyugalom, de továbbra is szorosan figyeli az EKB a folyamatokat.
Nem elég magas még a kamat
Arra a kérdésre, hogy mekkora kamatszint lenne kielégítően korlátozó, Lagarde elmondta a szokásos szöveget, amely szerint nehéz meghatározni, pontosan hol van a semleges kamatszint és mennyivel kell fölé emelni. Majd hozzátette?
Korlátozó már a kamatszint? Igen. Eléggé korlátozó már? Nem.
Ez megint egyértelmű jelzés volt arra vonatkozóan, hogy további kamatemelések lesznek.
A jegybank a közleményben azt írta, hogy olyan mértékben fogja korlátozó szintre emelni a kamatokat, amely már elég ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célhoz.
Jön vissza az euró
Lagarde egyértelmű utalására, miszerint lehetnek még kamatemelések, az euró visszehozott valamennyit a döntés utáni eséséből:

Konkrét kérdést kapott a jövőbeli emelésekre vonatkozóan
Hamar eljutottunk oda, hogy egy újságíró ki akarta ugratni a nyulat a bokorból, és rákérdezett, hogy a különféle jelzések helyett miért nem árulja el Lagarde konkrétan, hogy mik a tervek. Lagarde erre úgy válaszolt, hogy
Az út a lényeg, nem a cél
- majd hozzátette, hogy mi még mindig úton vagyunk, nem érkeztünk még meg. Ezután ismét kiemelte, hogy van még tennivalónk.
Ezek alapján már egyértelműnek tűnik, hogy az EKB további kamatemeléseken gondolkodik,
bár explicite továbbra sem mondta ki.
Elmondta továbbá, hogy a mai ülésen néhányan a 25 bázispontos döntés ellen érveltek, mondván, hogy nem az a megfelelő lépés, "de senki nem mondta azt, hogy a nem emelés lenne a megfelelő". Ez azt jelenti, hogy voltak, akik 50 bázispontos emelést támogatnak.
"Nem tartunk szünetet" - mondta
Lagarde a sajtótájékoztató első részében nem mondott újat a jövőbeli tervekre vonatkozóan, gyakorlatilag a közleményben szereplő állításokat ismertette (lásd a cikkfolyamban).
Egy kérdésre válaszul elmondta, hogy a Kormányzótanács igyekezett minden beérkezett adatot figyelembe venni, amelyek közül az egyik legfontosabb a hitelkihelyezési felmérés volt. Elmondta, hogy a jegybank továbbra is az inflációs célt tartja szem előtt, a mai döntés két előrejelzés között történt.
Elmondta, hogy az egyik fontos eleme a mai döntésnek az volt, hogy emelni kötelező; másodszor azt is, hogy nem állítják le a kamatemelést; és harmadrészt azt, hogy még mindig van tennivaló a szigorításban az adatokat figyelembe véve.
A mai döntést majdnem teljes konszenzus övezte - az, ahol jelenleg vagyunk, teljesen összhangban van azzal, ami a márciusi előrejelzésben szerepelt - ismételte meg a közleményben szereplő.
Biztosak vagyunk benne, hogy a monetáris politika működik,
- mondta Lagarde, az ugyanakkor még nem látszik, hogy a bankok felől érkező nyomás mennyire okoz majd szigorítást.
Lagarde ezután elmondta, hogy egyértelmű, hogy nem tartunk szünetet a kamatemelésekben, mert még van tennivaló.
Nem világos, hogy ez a mai döntésre, vagy a következő ülésekre vonatkozik (Lagarde folyamatos jelen időt használt: "We are not pausing"), mindenesetre az euró erősödni kezdett a kijelentésre.
A növekvő bérek és profitok felnyomják az inflációt
Az inflációs nyomás továbbra is jelentős, miközben a bérek jelentősen nőnek - ez képes részben mérsékelni a vásárlőerő visszaesését, valamint a profitráták is megnőttek néhány vállalatnál a keresleti-kínálati viszonyok eltolódása miatt - mondta Lagarde.
A kockázatok közt elmondta, hogy a gazdaságban az általános hangulat rossz, a hitelkihelyezés visszaesett, de ez könnyen változhat, és a fogyasztói hangulat változásával a növekedés is magasabb lehet, mint ahogy azt látjuk.
A kockázatok közt említette még, hogy a háború még hozhat élelmiszer- és energiaáramelkedést, emellett a béremelkedések és a prfoitmarzsok is növelték a felfelé mutató kockázatokat. Kiemelte a legutóbbi bértárgyalásokat, amelyek inflációs kockázatokat hozhatnak, mivel magas béremelésekben állapodtak meg a munkaadók és a munkavállalók, és ha a profitmarzsok tovább nőnek, az is növelheti az inflációt.
Egyre keményebben figyelmezteti a kormányokat az EKB
Lagarde a sajtóközlemény szövegének felolvasásával kezdett.
Az elnök ezután a gazdasági helyzetről beszélt. A gazdasági aktivitásra jó hatással volt az energiaárak csökkenése, a fiskális támogatás, de közben arra lehet számítani, hogy a lakossági fogyasztás mérséklődni fog. Divergencia van a szektorok között: a feldolgozóipar kilátásai rosszabbak, miközben a szolgáltatások erősebbek. A háztartások mérlegére kedvezően hatnak a munkaerőpiaci folyamatok, a munkanélküliség történelmi mélyponton. A gazdaság már a koronaválság előtti szinten van, de a növekedési ütem jócskán elmarad attól.
Ahogy az energiaárak esnek, a kormányoknak vissza KELL vonniuk a fiskális támogatásokat
- mondta Christine Lagarde, aki a "kell" szót nagyon hangsúlyosan megnyomta. Már korábban is figyelmeztetett rá, hogy a kormányzati támogatások inflációs kockázatokkal járnak, ezúttal viszont még határozottabban fogalmazott, és kijelentette, hogy
amennyiben a fiskális támogatások fennmaradnak, az erősebb monetáris politikai választ hoz az EKB részéről.
Lagarde azonnal kezd
Az EKB elnöke máris kezdi a sajtótájékoztatót, amelynek legfontosabb üzeneteiről itt is beszámolunk. Aki maga szeretné követni az eseményt, itt tudja megtenni:
Megszűnnek az APP keretében az újrabefektetések
Jelenleg az EKB az egyik eszközvásárlási program (APP) keretében havi szinten 15 milliárd euró értékű mennyiségi szigorítást hajt végre azzal, hogy ilyen összegben nem fekteti be újra a lejáró eszközöket. Ez az ütem március és júniús között tart, a mai bejelentés szerint
2023 júliusától teljesen megszűnnek az újrabefektetések.
A pandémiás ezsközvásárlási program, a PEPP keretében viszont egészen 2024 végéig (legalább) folytatódnak az újrabefektetések - derül ki a közleményből.
A mai döntés tehát a mennyiségi szigorítást eggyel magasabb szintre kapcsolja, de azért drasztikus további szigorításról nincs szó.
Nincs szó róla, hogy további kamatemelésekre lehet szükség
A Kormányzótanács jövőbeli döntései biztosítják, hogy a kamatok olyan korlátozó szintre nőnek, hogy azzal az infláció középtávon visszatér a 2%-os célhoz, és addig a maradnak olyan szinten, amíg szükséges
- gyakorlatilag ez az egyetlen mondat, ami valamilyen utalásként értelmezhető a jövőbeli lépésekre vonatkozóan. A közleményben ezen kívül annyi szerepel a jövőbeli döntésekre vonatkozóan, hogy a jegybank adatvezérelt üzemmódban marad, a döntéseket a beérkező inflációs adatokra, a pénzügyi rendszerből érkező adatokra és a gazdasági indikátorokra alapozza.
Ezzel gyakorlatilag minden lehetőséget nyitva hagyott az EKB, még azt is, hogy a következő ülésen nem emel tovább.
A közleményben explicite sehol nem szerepel, hogy a jegybank további kamatemeléseket tart szükségesnek, pedig a korábbi közleményekben ez benne foglaltatott (leszámítva a legutóbbit, de az közvetlenül az amerikai bankcsődök után történt). Azaz könnyen lehet, hogy az EKB utolsó kamatemelését láttuk, nem csoda, hogy az euró gyengüléssel reagál erre.
Persze az sem lenne meglepő, ha Christine Lagarde elnök a negyedóra múlva kezdődő sajtótájékoztatón elmondaná, hogy a kamatemelésekre van lehetőség, de egészen biztos, hogy az EKB adatvezérelt üzemmódját hangsúlyozza majd, ha az újságírók rákérdeznek a jövőbeli döntésekre.
Kedvezőnek ítéli az inflációs folyamatokat az EKB
A jegybank a közlemény elején hangsúlyozza az erőteljes inflációs nyomást, az inflációs folyamatok viszont szerintük összhangban vannak az EKB márciusi előrejelzésében közölt számokkal.
Az éves infláció a héten érkezett adatok szerint áprilisban 7%-ra nőtt a márciusi 6,9%-ról, a maginfláció viszont váratlanul 5,6%-ra lassult az előző havi 5,7%-ról. Az EKB azt várja, hogy 2023 átlagában az éves infláció 5,3% lesz, jövőre pedig 2,9%-ra mérséklődik.
A jegybank emellett a közleményben megemlítette, hogy a korábbi kamatemelések hatásai némi késéssel, de érződnek a pénzügyi feltételek szigorodásában.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az EKB akkor feltételezett kamatpályája is változatlan maradt - igaz, ez önmagában nem sok információt szolgáltat nekünk, mivel sem akkor, sem most nem tettek közzé érdemi előretekintő iránymutatást, a jövőbeli terveket csak találgathatjuk, illetve a 20 perc múlva kezdődő sajtótájékoztatón kaphatunk több információt. A piac 3,5% fölé várja a kamatpálya tetőzését, jelenleg 3,25%.
Itt a döntés: 25 bázispont
Az Európai Központi Bank mai ülésén 25 bázisponttal emelte meg a kamatokat, azaz nem okozott meglepetést a jegybank. Az irányadó betéti ráta ezzel 3,25%-ra, a jegybanki hitel kamata 3,75%-ra, a refinanszírozási ügyletek kamata pedig 3,5%-ra nőtt.
A jegybank márciusban még 50 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, azaz lassítást látunk az emelési tempóban.

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése
A tegnapi Fed-döntés után ma az Európai Központi Bankon a sor, hogy kamatot emeljen. A várakozások szerint a jegybank 25 vagy 50 bázisponttal emelheti meg a kamatokat, az elemzők többsége az elsőre lát nagyobb esélyt.
Az esemény 14:15-kor kezdődik a kamatdöntés ismertetésével, Christine Lagarde sajtótájékoztatójára 14:45-kor kerül sor. 14:15 után cikkünk folyamatosan frissül, a deviza- és részvénypiaci fejleményeket pedig két külön cikkben követjük (lásd őket a cikkfolyamba linkelve).
Címlapkép: Getty Images
Meglódult a forint, gyengülni kezdett az euró az EKB-döntés előtt

Csütörtök reggel óta erősödik a forint, az euróval szembeni jegyzések 376 közeléből 373-ig süllyedtek, de közben a tegnap esti Fed-döntés óta az euró is gyengülni kezdett a dollárral szemben. Ma az EKB kamatdöntésére és az ahhoz társított üzenetekre kell nagyon figyelni.
Tovább a cikkhezMa újabb kamatdöntés jön, esnek a tőzsdék

A nemzetközi piacok szempontjából tegnap volt a hét legfontosabb napja, hiszen kamatdöntő ülést tartott az amerikai jegybank, ahol a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot emeltek. Viszont nem is az emelés mértéke, hanem sokkal inkább kommunikáció volt fontos tegnap. Egyrészt voltak arra utaló jelek, hogy az amerikai jegybank szüneteltetheti mostantól a kamatemeléseket, amire kisebb emelkedéssel reagáltak a tőzsdék, viszont a sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az idei évben nem számolnak kamatvágással, miközben a piac már elkezdte árazni az idei kamatcsökkentést, tehát érhető módon ez utóbbi kijelentésre végül lefordultak az amerikai tőzsdék. Ezt követően Ázsiában inkább csak vegyes mozgásokat láttunk, Európában azonban esnek a tőzsdék. Délután aztán ismét a jegybankároké lesz a főszerep, hiszen érkezik az EKB kamatdöntése.
Tovább a cikkhezA Fed után ma az EKB-n a sor: akár meglepetést is okozhat a jegybank

Az Európai Központi Bank ma 25 vagy 50 bázisponttal emeli a kamatokat az eurózónában, legalábbis erről szólnak a várakozások. A negyed százalékpontos emelés lassítást jelentene a kamatemelési tempóban, és többen gondolják úgy, hogy ez lenne ma a legmegfelelőbb lépés az EKB-tól. De a fél százalékpontos emelés mellett is szólnak érvek, és ne feledjük: az utóbbi üléseken több alkalommal okozott meglepetést a jegybank a szigorúságával.
Tovább a cikkhez