Arról, hogy már jóval előbb elérte az EU-s, illetve a magyar töltöttségi szint a november 1-re előírt szintet, itt és itt írtunk, most a tárca közleménye azt emelte ki, hogy az egyébként nagy magyar tárolókapacitások töltöttségi aránya is utolérte az EU-átlagot 93%-on, így tehát tényleg rengeteg gáz, mintegy 5,9 milliárd köbméternyi, pihen már Magyarországon a föld alatt, igaz ebből valamennyi szerb és azeri gázt bértárolunk, ami emeli a rátát. Amint látjuk: ez a 93%-os magyar arány az elmúlt évtized csaknem legmagasabbja, és még mindig intenzíven emelkedik.
Ahogy azt a tárca közleménye is kiemeli: „a készletmennyiségekről gyakorlatiasabb képet kapunk, ha azokat nem az eltérő tárolókapacitásokhoz, hanem az adott ország korábbi felhasználásához mérjük. Magyarország esetében a teljes fogyasztáshoz viszonyított mutató a 60 százalékot közelíti. A hazai adat a szűk uniós élmezőnybe tartozik, kétszer magasabb az európai átlagnál.” Az említett 60%-ot közelítő fogyasztásarányos töltöttség szintén történelmi csúcsközeli helyzetet jelent az elmúlt tíz évet vizsgálva.
Amennyiben a mostani fogyasztásarányos töltöttségi állapotot vizsgáljuk a tagállamok között, akkor továbbra is azt látjuk, hogy a harmadik legmagasabb nálunk a ráta 59% közelében.
A közlemény rámutat, hogy ha a fogyasztásarányos töltöttséget kizárólag a háztartásokra szűkítjük, akkor az arány értelemszerűen még kedvezőbb. Emlékeztetnek, hogy „A nemzetközi energiaválság mindenütt a fogyasztás visszafogását hozta magával. Tavaly a megelőző évhez képest mintegy 17 százalékkal kevesebb gázt használtunk fel Magyarországon. A 2021-es lakossági igényekhez mért tárolói töltöttség mostanra meghaladta a 150 százalékot. Így már jóval a fűtési szezon előtt, kizárólag belföldi forrásból is bőséges, 6 milliárd köbméteres készletmennyiség áll rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar családok egy fagyosabb télben, keményebb mínuszokban is melegen tarthassák otthonaikat” - fogalmaznak.
Azt is megjegyzik, hogy a rezsiváltozások első teljes évében, tavaly augusztustól idén július végéig „a földgázszolgáltatásban a fogyasztási helyek 86 százaléka, a villamos energia esetében pedig 79 százalékuk maradt az átlagfogyasztási sávhatár alatt”. Azt is kiemelik, hogy a rezsivédelmi rendszer miatt a magyar családok kapják a legolcsóbban az áramot és a gázt Európában, legalábbis az átlagfogyasztásig, de még az átlagfogyasztást 20%-kal meghaladó fogyasztásra fizetett díj esetén is a legolcsóbbak között vagyunk a nemzetközi mezőnyben.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala
